Tartalomjegyzék
- 1 / 11 - Újpalotai víztoronyház
- 2 / 11 - A Goldberger Textilgyár víztornya
- 3 / 11 - Nagyszikla az Állatkertben
- 4 / 11 - Józsefvárosi parazita víztorony
- 5 / 11 - Rákoshegyi víztorony
- 6 / 11 - Mátyásföldi víztoronyház
- 7 / 11 - A Műegyetem víztornya
- 8 / 11 - Tatai úti víztorony
- 9 / 11 - Ferencvárosi víztorony
- 10 / 11 - Istvántelek víztornya
- 11 / 11 - Közvágóhíd víztornya
1. Újpalotai víztoronyház


Az ország harmadik legmagasabb és Budapest legmagasabb lakóháza az újpalotai lakótelep víztoronyháza. Műemlék, egy igazi brutalista monstrum, annak az időszaknak az emléke, amikor a 60-as években toronyházak építését határozták el Budapesten. A Tenke Tibor és Mentes Endre tervezte óriás 18. emelete fölött hatalmas víztartályok vannak, amelyek funkciója eredetileg az volt, hogy a lakótelep vízellátását biztosítsák, ám ebben a minőségben csak 10 évig működtek. A tartályok fölé eredetileg további 7 szintet terveztek, ezek azonban nem valósultak meg. Manapság adótornyok és átjátszóállomások vannak a tetőn, az egykori víztartályok fölött pedig két műteremlakás található, ebben a cikkünkben mutatjuk be, hogyan néz ki az egyik.
2. A Goldberger Textilgyár víztornya


Az óbudai textilgyártás sokáig világhírű volt, üzemei közül pedig kiemelkedett a Goldberger Textilgyár, amely egy kis kékfestő üzemből nőtte ki magát világhírű céggé, történetét itt írtuk meg bővebben. A Goldberger egyik legfontosabb üzeme Óbudán működött, ezt látta el vízzel az egyik épület tetején, filigrán lábakon álló víztornyot. A gyár területe a Goldberger Textilipari Gyűjtemény és a Godot Kortárs Művészeti Intézet mellett számos izgalmas kezdeményezésnek ad helyet, és az elmúlt időszakban jelentős változásokon ment át. Ezek közül néhány éppen most fejeződött be.
3. Nagyszikla az Állatkertben


Az Állatkert egyik legérdekesebb és a maga nemében egyedülálló építménye a Nagyszikla, amely létrehozása idején, a 20. század elején a világ egyik legmagasabb műhegye volt, építésénél pedig geológusok és szobrászművész is közreműködött. Hatalmas kupolát is takart, amelybe víztározót építettek, amit a kertben fúrt kutak vizével töltöttek volna fel, így biztosítva a szikla környezetének vízellátását. Erre azonban nem került sor, mert mire elkészült, a városi vízhálózat elérte a Városligetet. A Nagysziklában jelenleg a Varázshegy nevű kiállítóhely működik.
4. Józsefvárosi parazita víztorony



A fővárosban virágzó ipari üzemek emlékét őrzi a józsefvárosi parazita víztorony. A parazita víztornyok kisebb iparivíz-tartályok, amelyek gyűrűszerűen veszik körül a gyárkéményt, törzsük a hatalmas kürtő. A városban több helyen találkozunk velük, ilyen a Józsefvárosban, az egykori Ganz Gépgyár területén, a Váci út környékén található víztorony, de Újpest jellegzetes Coats feliratú kéményén is egy hasonló tartályt látunk.
5. Rákoshegyi víztorony



A csodálatos panorámát kínáló víztorony 1912-re épült fel, nem sokkal azelőtt, hogy Rákoshegy különvált Rákoskeresztúrtól, és önálló község lett belőle, amit 1950-ben csatoltak a fővároshoz a XVII. kerület részeként. A városrész ebben az időszakban olyan rohamosan fejlődött, hogy a víztorony már nem tudta biztosítani a lakosság és az ipar számára szükséges víznyomást, így a Fővárosi Vízművek úgy döntött, hogy a Rákos-patak partján erősebb szivattyúkat telepít, a víztorony pedig funkció nélkül maradt. Az épület történetének érdekes epizódja, hogy Budapest 1944–45-ös ostromakor a szovjet csapatok az oldalán lőrést vágtak, és innen lőtték a fővárost.
6. Mátyásföldi víztoronyház


1914-ben épült a mátyásföldi víztorony, aminek célja az volt, hogy a csinos ómátyásföldi nyaralótelep, a korszak egyik legelegánsabb üdülőövezete számára biztosítsa a szükséges vizet. Az 1970-es évekre vált feleslegessé, majd 1995-ben az értékesítése mellett döntöttek. Az épületben Répai Éva építész tervei alapján iroda és műteremlakás épült, további érdekessége, hogy nagyon hasonlított a siófoki víztoronyhoz is, ám a tartóoszlopokat az építkezés során lefedték.
7. A Műegyetem víztornya



A Műszaki Egyetem történeti campusán Pecz Samu tervei alapján épült a Műszaki Mechanika és Mezőgazdasági Géplaboratórium kastélyszerű épülete. Az északi szárnyban a műszaki mechanika, a déliben a mezőgazdasági géplaboratórium helyiségeit alakították ki annak idején. Az U alakú épülethez egy torony is tartozott, amely eredetileg víztoronyként szolgált, ma is láthatjuk, akár a Budafoki út egyes részeiről is.
8. Tatai úti víztorony



A XIII. és XIV. kerület határán, ahol most új városnegyed kialakítását tervezik, valaha forgalmas vasúti pályaudvar volt. Amikor a forgalmasabbá váló Nyugati pályaudvar zaja és kosza elkezdte zavarni a környékbelieket, egyes vasúti funkcióknak a várostól valamivel távolabb kerestek helyet. Rákosrendezőre esett a választás, ahol ennek következtében a 20. század elejére létrejött az ország legfontosabb teherpályaudvara. A hely neve is a vasúti kocsik rendezésére utal. Az ide érkező gőzmozdonyok utántöltését vízdarukkal végezték, ezekhez a nyomást a Tatai úti víztorony biztosította.
9. Ferencvárosi víztorony



A víztorony körüli utcanevekből (Szemafor köz, Vasbakter köz stb.) következtethetünk arra, hogy a torony építése szintén a MÁV-nak köszönhető, az itt található MÁV-telep ivóvízszükségleteit szolgálta ki. 2004-ben a régóta nem használt, leromlott állapotú épület lakófunkciót kapott, azóta gazdát is cserélt. Jelenleg csinosan felújítva, gondozott, szobrokkal díszített kerttel igazi éke a környéknek. Bár az új tulajdonosok eredetileg csak művészeti funkciót szántak neki, hotelként is hasznosítják. Ebben a videóban tudjuk megnézni néhány évvel korábbi állapotában.
10. Istvántelek víztornya



Ma már természetesnek vesszük a vasút jelenlétét, nehéz megérteni, hogy milyen robbanásszerű fejlődést hozott magával nemcsak a technológiában, a logisztikában és a távolságok leküzdésében, hanem az építészetben is. Érdekes cikk mutatja be ennek jelentőségét az egykori Istvántelki Főműhelyhez kapcsolódóan, amely az ország legnagyobb vasútszerelő üzeme volt, és a maga korában úgy festhetett, mint a Szilícium-völgy. Szociális létesítmények, étkező, sőt fürdő is állt az ipari épületek mellett, később pedig munkáslakások készültek az itt dolgozó 12 ezer ember számára. Mindezeknek jelentős vízigénye is volt, ezért épült a területre két igen szép víztorony faborítással.
11. Közvágóhíd víztornya



Valaha a környék legmagasabb épülete volt, ma furcsa skeletonként őrzi a múltat egy készülő új lakópark közepén. Nem sok maradt az épülése idején a 19. század végén meglehetősen modernnek számító Közvágóhídból, amelynek bontása műemlékvédelmi szempontból óriási vitákat váltott ki. Néhány épület megmenekült, ezek közé tartozik az egykori víztorony is, amely jelenleg funkcióját keresi.
Források:
(Borítókép: Major Kata – We Love Budapest)