Sötét anyag (Dark Matter)
Blake Crouch a paranoid sci-fik jeles szerzője, aki egymás után szállítja az eredeti alapötletre épülő, kimondottan nyugtalanító regényeit. Széles körben ismertté a Wayward Pines-regényeivel vált, pontosabban akkor, amikor abból tévésorozat készült. Most egy újabb könyve került megfilmesítésre, és bár a regény kerek, lezárt sztori, a sorozat olyan jól sikerült (maga az író volt a készítő is), hogy jövőre érkezik a második etap. A történet főhőse egy középkorú egyetemi tanár, akit egy éjjel elrabol egy idegen. Később egy olyan világban ébred fel, amely számára teljesen idegen, és ahol mégis mindenki jól ismeri, sőt úgy tekint rá, mint hatalommal bíró, befolyásos és zseniális tudósra. A Sötét anyag a párhuzamos valóságok végtelen variációját villantja fel, merthogy hősünk – és alkalmi kísérője – világról világra vándorol, vagyis a sorozat egy látványos, talányos és izgalmas kaland, amit remek színészek (például Joel Edgerton, Jennifer Connelly és Alice Braga) keltenek életre.
Itt nézheted meg: AppleTV+
A 3-test-probléma (3 Body Problem)
Napjaink legmenőbb sci-fi-szerzője a kínai származású Cixin Liu, akinek monumentális regénytrilógiája – amit olyan sci-fi-alapművekkel emlegetnek egy (minőségű) lapon, mint például Isaac Asimov Alapítványa – sem kerülte el a megfilmesítést, pontosabban azt, hogy sorozatot fejlesszenek belőle. Bár eleinte volt ebből némi ijedelem. Többek szerint a könyv megfilmesíthetetlen, és hát részben azok kezdtek mégis hozzá, akik miatt a Trónok harca utolsó évadjai is beleálltak a földbe. Szerencsére itt nem kellett saját kútfőből kiegészíteni a sztorit, mert már minden megvan belőle, a sorozat alkotói pedig adaptálni biztosan kiválóan tudnak. A 3-test-probléma így azoknak sem fog csalódást okozni, akik olvasták már a trilógiát, és előre féltek a sorozattól. Az időben és térben ide-oda ugráló, sok-sok szereplőt mozgató, komplex történet legfőbb témája végeredményben az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel, de érint sok minden mást is, a virtuális valóságoktól kezdve a politika és a tudomány kapcsolatáig. Tipikusan az a munka, aminek a végén több lesz a kérdésünk, mint a válaszunk, de épp ettől jó és izgalmas, mert van min agyalni két évad között. Ebből egyébként összesen pont annyit terveznek készíteni, mint ahány könyvből áll a regényfolyam: hármat.
Itt nézheted meg: Netflix
Fallout
Ha egyet, a legek legjét kéne megnevezni az idei sorozatok közül, biztosan erre a posztapokaliptikus, abszurd humorú sci-fire, a Falloutra adnám a voksomat, amire senki (beleértve engem is) nem számított, merthogy ez egy számítógépes játék adaptációja. Ennek ellenére olyan jól sikerült, igényes, okos, fordulatos és szórakoztató darab (az első három részt Jonathan Nolan rendezte), hogy már most úgy várom a következő évadot, mint egy falat kenyeret. A történet szerint 2077-ben nukleáris háború pusztítja el a Földet, a kevés túlélő pedig a föld alá menekül túlélni. Bő 200 évvel később egy kirabolt és feldúlt menedék lakója, Lucy elindul, hogy megkeresse a fosztogatók által elrabolt apját. Útközben bizarrabbnál bizarrabb helyzetekbe keveredik, ketten pedig rendszeresen keresztezik az útját: egy különös mutáns, a félarcú ghúl fejvadász (a sorozat legizgalmasabb karaktere) meg egy fegyverhordozó kadét, aki parancsolója, egy lovag váratlan halála után felveszi annak páncélját és ezzel a személyiségét is. A sztorit még bizarrabbá teszi az a tény, hogy a sorozatbeli világ sorsa egy tudóson múlik, akinek levágott fejét (merthogy abban van a tudás) akarja mindenki megszerezni.
Itt nézheted meg: Prime Video
Kóbor alakulat (Star Wars: Skeleton Crew)
A Star Wars-univerzum oldaláról vizsgálva jelenleg kétféle ember létezik: az, akinek mindegy a minőség, bármit bekajál, amit elé tesznek a méltán népszerű űropera díszletei között, és az, aki bár szereti a George Lucas által anno megálmodott világot, ám mostanra úgy érzi, a Disney túl sok bőrt akar lehúzni az Star Warsról, és az egymás után érkező sorozatok meg mozifilmek egyre gyengébben muzsikálnak. Én magam az utóbbi csoportba tartozom, de persze azért látom, hogy akadnak kivételek is, mint AMandalóri vagy az Andor. Illetve az év legkellemesebb meglepetése, a klasszikus trilógia után hat évvel, már békeidőben játszódó Kóbor alakulat, ami olyan 80-as évekbeli filmeket idéz fel az emberben, mint a Goonies (Kincsvadászok), az E.T. vagy (bár nem sci-fi, mégis passzol ide) a Stand By Me (Állj mellém!), illetve a jelenből a – többek között ezek hatására született – Stranger Things. Az új Star Wars-széria egy tökéletes ifjúsági (de cseppet sem gyerekes) kalandfilmsorozat, amiben 12 év körüli srácok és lányok kalandoznak a világűr mélyén, távoli galaxisokban, bolygóról bolygóra utazva. Merthogy miután otthonuk közelében felfedeznek egy elásott űrhajót, amibe sikeresen bejutnak, megnyomják az egyetlen olyan gombot benne, amit nem szabad. Azt nem tudják, hova repültek az űrhajóval, de azért megpróbálnak hazajutni, ebben pedig olyan segítőjük akad, mint az Erőt birtokló, titokzatos Jod Na Nawood, akit ráadásul Jude Law alakít.
Itt nézheted meg: Disney+
Dűne: Prófécia (Dune: Prophecy)
A Star Wars, a Marvel, a Trónok harca és A Gyűrűk Ura mellett elkezdett épülni egy újabb univerzum, a Frank Herbert által az 1960-as években megálmodott Dűnéé. A mozitrilógia az utolsó részre vár, de közben már elkezdődött az első sorozat is, ami szintén ebben a világban játszódik, csak a fő történet, vagyis Paul Atreidesék előtt 10 ezer évvel. A sorozat a Bene Gesserit szekta születését és megerősödését meséli el, amit a Harkonnen nővérek (Valya és Tula) alapítanak, abból a célból, hogy az emberiséget elpusztítani szándékozó erők ellen küzdjenek. A nővéreket Emily Watson és Olivia Williams játsszák, de mellettük fontos szerep jut többek között Travis Fimmelnek és Mark Strongnak is, hogy csak a nevesebb színészeket említsem. A történetmesélés, az egymásnak feszülő, ellenérdekelt csoportok, a politikai kavarások, a szövetségek születése és felbomlása, az árulások, a viszonyok mind a Trónok harcát juttatják a néző eszébe, csak sárkányok helyett űrhajókkal. A Dűne: Prófécia is regényadaptáció, méghozzá autentikus: a sorozat alapjául a 2012 és 2016 között megjelent Great Schools of Dune-trilógia első kötete (Sisterhood of Dune) szolgált, amit Frank Herbert fia, Brian Herbert írt, közösen a többszörös díjnyertes sci-fi-szerző Kevin J. Andersonnal, aki eredeti történetei mellett többek között X-akták- és Star Wars-könyveket is írt párat.
Itt nézheted meg: Max
(Borítókép: Ed Miller - Netflix)
