Ripley
Balzac monumentális regényciklusának (Emberi színjáték) legizgalmasabb, vissza-visszatérő figurája Vautrin, a jég hátán is megélni képes, nem éppen jeles morálbajnok bűnöző, akiből aztán rendőr lesz. Bár Patricia Highsmith antihőse, Tom Ripley, akinek az amerikai írónő öt regényt is szentelt, mindvégig bűnöző marad, mégis – a túlélőképességének és hajlékony erkölcsiségének köszönhetően – Balzac szereplőjének rokona. Egy különös, megfoghatatlan figura. A többek között a Schindler listája forgatókönyvét vagy a The Night Of című, a Maxon látható, 2016-ban zajos sikert arató sorozatot jegyző Steven Zaillian a Netflix számára kezdte feldolgozni sorozatos formában Patricia Highsmith öt Ripley-regényét, aminek első darabját idén láthattuk, és annak ellenére kiáltották ki sokan az év (egyik) legjobb sorozatának, hogy lassú és fekete-fehér (elvégre egy noirról beszélünk). A tehetséges Mr. Ripley című regény (és így az abból készült sorozat is) Olaszországban játszódik, és a címszereplő szélhámos életének elindulásáról, valamint annak megalapozásáról szól. Andrew Scott a Ripley főszerepében nemcsak csodálatos, de tökéletes is, mintha erre a figurára született volna. Amit művel, az a maximális átlényegülés iskolapéldája, pedig előtte olyan kiválóságok is bújtak már Ripley bőrébe, mint Alain Delon, Dennis Hopper, Matt Damon vagy John Malkovich. De persze nemcsak ő kiváló, hanem az összes többi, kisebb-nagyobb mellékalak bőrébe bújt színész is, a délolasz nyár perzselő forróságát pedig még úgy is érezzük a bőrünkön, hogy minden kép három hideg színből áll: fehérből, szürkéből és feketéből.
Itt nézheted meg: Netflix
Cross
Az ír–amerikai James Patterson sokak által kedvelt krimiíró – nálunk is sok könyvét kiadták már –, aki bár idén töltötte be a 77. életévét, még mindig ontja a regényeket. Több könyvsorozata is van, a legjobban sikerült és a legnépszerűbb az Alex Cross-széria, ami egy afroamerikai zsaru nyomozásait meséli el. Patterson 1993-ban adta ki az első darabját, az eddigi utolsót pedig, ami már a 31. regény volt a Cross-sorban, 2023-ban (van még további 2 elbeszélés is a fekete zsaruval, valamint 3 regény, amiben pedig az ő fia a főszereplő). Idén pedig elindult a sorozatos verziója is a regényeknek. Alex Cross nem csupán egy nyomozó a washingtoni rendőrségen, de van egy képessége, hogy az átlagosnál jobban belelát a bűnözői elmékbe. Emiatt előszeretettel bízzák rá a szövevényesebb, súlyosabb és nehezebb eseteket, és bár mindenki elismeri hatékonyságát, nemritkán kerül konfliktusba a többi zsaruval véleménykülönbség okán. Egy évvel azt követően, hogy valaki megölte a feleségét, és emiatt komoly dühkezelési problémával is küzd, Cross egy olyan gyilkosság ügyét kapja meg, ami szegről-végről még a politikát is érinti, mert az áldozat egy BLM-aktivista. De hamar kiderül, hogy egy fifikás sorozatgyilkossal áll szemben. De nemcsak vele, hanem a felesége ismét feltűnő gyilkosával is, aki pedig közben elkezdi őt és a családját zaklatni, majd terrorizálni. A fordulatos, helyenként pedig körömlerágósan izgalmas történet egy hosszabb távra tervezett tévésorozat tökéletes nyitóévada.
Itt nézheted meg: Prime Video
Halál és egyéb részletek (Death and Other Details)
Ebben a rendkívül szórakoztató sorozatban találkozik egymással Agatha Christie Hercule Poirot-regényeinek világa a Daniel Craig fémjelezte Knives Out-filmek hangulatával, és még egy csipetnyi Sherlock Holmes is jutott az elegybe. Ketten nyomoznak: egy zseniálisnak, sőt a világ legjobbjának kikiáltott egykori detektív meg egy fiatal hölgy, akit felettébb érdekelnek a rejtélyek, ráadásul a két embernek még közös, szintén egy bűnténnyel terhelt előélete is van. A helyszín egy tengerjáró luxushajó, amelyen mindketten utaznak, s amelynek fedélzetén szörnyű gyilkosság történik. A part ekkor még legalább egy napra van, és ugyan rövidesen helikopterrel megérkezik a rendőrség is, az egykori rendőr nyomozni kezd, majd kisvártatva a fiatal lány is csatlakozik hozzá, hogy aztán együtt oldják meg az ügyet. Természetesen mindenki gyanús a hajón: a dúsgazdag utasok éppúgy, mint a személyzet csóró tagjai. És egész sok mindenkinek van is takargatnivalója. Az ügy pedig természetesen bonyolultabb, mint ahogy az elsőre látszik. A sorozat legnagyobb erőssége, hogy úgy játszik a nézővel, mint macska az egérrel. Folyamatosan abban a hitben ringat, hogy a jó irányba, a megoldás felé terelget, hogy aztán újra és újra egy-egy újabb fordulattal másik irányba küldjön. A végére már nem is nagyon tudja az ember, hogy mit gondoljon, hogy egyáltalán gondoljon-e valamit, annyira össze van zavarodva, ám amikor eljutunk végre az igazi megoldásig, minden puzzle-darab pontosan a helyére kerül.
Itt nézheted meg: Disney+
Sugar
Mielőtt Colin Farrell elvállalta a Maxon látható Pingvin címszerepét, egy másik címszerepre is vállalkozott – és abban ráadásul még simán fel is ismerhető. Ez lenne John Sugar magándetektív, aki egy fura figura. Nem tartja magát jó embernek, nem véletlenül, mert a törvény határait gond nélkül lépi át, ha arra van szüksége. Egyébként eltűnt személyeket kutat fel, bónuszként idegennyelv-specialista (az első rész nyitóperceiben arabul és japánul is folyékonyan megszólal), valamint a film noirok megrögzött rajongója. Los Angelesben járunk, ahol Sugar megbízást kap egy gazdag, idős férfitól, aki filmes, és noirokat is készített egykor, és akinek most eltűnt az exdrogos unokája. Az alaphelyzet ennyire egyszerű, legalábbis látszólag, ám a megoldáshoz vezető út már valamivel bonyolultabb, szövevényesebb. A Ripley mellett talán ez a vizuálisan legjobban kinéző sorozat, ráadásul ez is noir és melankolikus, mint amaz. Viszont ebben van egy olyan váratlan fordulat, amihez fogható nem volt idén, így azt nyugodtan nevezhetjük 2024 első számú filmes/sorozatos WTF-élményének is. Ennél többet nem is mondanánk a sorozatról, amelynek egyik készítője, valamint 5 rész rendezője a brazil Fernando Meirelles, akinek többek között az Isten városa vagy A két pápa című mozikat is köszönhetjük.
Itt nézheted meg: Apple TV+
Úriemberek (The Gentlemen)
Bár Guy Ritchie-nek hatalmas rajongótábora van, azonban még az idetartozók (köztük én is) elismerik, hogy kreatív szempontból régen megkopott a brit rendező, és elég hullámzó teljesítményt nyújt régóta. Épp ezért volt üdítő, amikor 2019-ben elkészítette a régi szép időkre emlékeztető Úriemberek című mozit. Aztán persze ismét jött a középszer, egészen 2024-ig, amikor az 5 évvel korábbi film sorozatos folytatást kapott. Elsőre talán fanyalgott az ember, hogy ezt most miért kellett, meg hogy ennyire nincs ötlet, de aztán leült az első rész elé, és a rajongása nemcsak hogy friss muníciót kapott, hanem szinte újjászületett. Az Úriemberek sorozatos folytatása pazar és végtelenül szórakoztató munka (Ritchie nemcsak a készítője, a projekt összefogója, hanem rendezett meg írt is pár részt), és ugyanakkor egyfajta összegzése mindannak, amit szerettünk a legjobban sikerült filmjeiben. Ha a moziverzió még nem is volt odailleszthető a zseniális első két Guy Ritchie-film mellé a polcra (csak szorosan alájuk), a sorozat már biztosan és bátran odatehető. Van itt minden, mint egy brit búcsúban (már ha van náluk búcsú): finnyás arisztokraták, mocskos szájú félvilági alakok, aranyfogak, drogok minden mennyiségben, szerencsejáték és könnyű nők, és a klasszikus fehér briteken túl még feketék, cigányok meg kelet-európaiak is. Mindenki kavar, ezért minden másképp alakul, mint ahogy eltervezték, ezen pedig mi, nézők remekül szórakozunk, még ha a sorozat szereplői közül kevesen is járnak jól.
Itt nézheted meg: Netflix
(Borítókép: Netflix)
