Hunyadi János-szobor, I. kerület
A századfordulót valóságos szoborállítási láz jellemezte, amibe az uralkodó, I. Ferenc József is bekapcsolódott. 1897. szeptember 25-én leiratban tudatta, hogy tíz szobrot kíván adományozni Budapestnek, az állításukkal járó költségeket pedig maga állja. A felajánlás zajos sikert aratott a nép körében, több városban díszkivilágítással ünnepeltek. Az eset egyik, sokat dicsért pontja volt, hogy Ferenc József azt is megnevezte, hogy a magyar történelem mely nagyjait látná szívesen a köztereken. A listán Hunyadi János is szerepelt, akinek szobrát Tóth István tervei alapján készítették el, a talapzatot pedig Schulek Frigyes tervezte. Bár a szobrot először Hunyadi hadvezéri érdemei miatt a Ludovika előtt akarták felállítani, végül 1903-ra készült el, és az I. kerületben, a Halászbástya közelében helyezték el. Azóta is itt láthatjuk, amint pallosára támaszkodik.
A millenniumi emlékmű Hunyadi-szobra
Először 1881-ben merült fel a millenniumi emlékmű felállításának gondolata, amivel már kezdetben is méltó lezárást kívántak adni az Andrássy útnak, és reprezentálni, összefoglalni a történelmi múltat. Az építészeti részek végül 1905-re készültek el a Hősök terén. Érdekesség, hogy Hunyadi János eredetileg nem volt a megformálandó történelmi személyek között, később Szapolyai János helyére „ugrott be″. A szobor 1906-ra készült el, és elszánt tekintettel, szablyájára támaszkodva ábrázolja a törökverőt. Hunyadi Jánosnak egyébként nemcsak az általunk felsorolt szobrai ismertek, hanem Budaörsön is látható róla egy egész alakos alkotás, a vidéken találhatók közül pedig talán a pécsi lovas szobra a legszebb.
Vajdahunyad vára
A Városligetben található történelmi épületegyüttes Alpár Ignác tervei alapján készült, és először a millenniumi kiállítás részeként, főként fából épült. Ezt az épületet elbontották, majd a Mezőgazdasági Múzeum céljaira 1908-ra, immár tartós anyagokból újjáépítették. Nevét ugyan a Hunyadi János lakhelyéül szolgáló gótikus kastélyról kapta, mert ezt mintázza a Hősök tere felőli főhomlokzat, de az együttes több részből áll, különböző építészeti stílusú egységei ismert, a középkori Magyar Királyság területéről származó épületek másolatai. Az „eredeti″ vajdahunyadi vár Erdélyben található, és azután épült, hogy Luxemburgi Zsigmond birtokot adományozott Hunyadi János apjának, aki központnak építtette a vár elődjét, amit a neves hadvezér akkor alakított méltó erősséggé, amikor felesége, Szilágyi Erzsébet ideköltözött. A várat nem csak a Hunyadiak formálták, később a Bethlen család tulajdonába került, akik szintén jelentős átalakításokat végeztek rajta. Városligeti másolata egyébként a most futó Hunyadi-sorozat egyik forgatási helyszíne volt.
Hunyadi János keserűvíz
Ahogyan korábbi cikkünkben bemutattuk, a véletlennek köszönhető, hogy a hadvezérről elnevezett keserűvíz a magyar asztalokra került a 19. század második felében. Egy gazda tért be 1862-ben Saxlehner András posztókereskedő üzletébe, és bosszúsan újságolta, hogy budaörsi telkén hiába ásott kutat, az innen feltörő víz nemcsak ihatatlanul keserű, de még hasmenést is okoz a közelben legelő teheneknek. Saxlehner fejébe szöget ütött a gondolat, kapott az alkalmon, megvizsgáltatta a vizet, amiről kiderült, hogy a magas glaubersó-tartalma miatt kiváló gyógyír az emésztési problémákra. Innen, egy budaörsi kisbirtokról indult a Hunyadi János nevét viselő keserűvíz története.
Hunyadi Jánosról elnevezett közterületek
Felsorolni sem egyszerű, hogy hány közterületet neveztek el Hunyadi Jánosról csak Budapesten. A törökverő hadvezér nevét 1942 óta viseli a XX. kerületben, Gubacsipusztán egy tér. A Vízivárosban, a Hunyadi-szobor környékén és a XI. kerületben, Albertfalván is találunk egy Hunyadi János utat. A hadvezérről pedig utcát neveztek el a II., a XVI., a XVII. kerületben (Rákoshegyen és Rákoscsaba-Újtelepen), sőt a XVIII. kerületben is.
A Hunyadi-kultusz helyei
Bár nem foglalkozunk most részletesen a Hunyadi-kultusszal, egészen biztosan kevés az olyan 4 tagú család, amelynek minden tagjáról neveztek el valamilyen közterületet Budapesten. Márpedig a fővárosban nemcsak Hunyadi János, de fiai, László és Mátyás, illetve felesége, Szilágyi Erzsébet is büszkélkedhet(ne) róla elnevezett fasorral, lépcsővel, térrel vagy utcával. A család népszerűségét pedig olyan elnevezések is mutatják, mint a Várban a Hunyadi udvar vagy a terézvárosi Hunyadi tér. A Hunyadi János iránti tisztelet a felvilágosodás alatt kapott új erőre, amikor nemcsak az európai kultúra pallosát, hanem az egyszerű, köznemesi sorból feltörő tehetséget is meglátták benne. Egy olyan fényes karriert, ami Európa-szerte párját ritkította.
(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Budapest)
