Ahány ország, annyi kávé, mi pedig Budapesten szerencsére elég sokat kipróbálhatunk ezek közül. Egy gyors, erős olasz, egy ráérős, lusta skandináv vagy egy ragyogó rézedényben érkező török. Bármelyik jó indítása lehet a napnak. 5 különleges kávékultúrát mutatunk be.
1. Vietnámi kávé
1857-ben egy francia lelkésznek köszönhetően érkezett meg az első kávécserje Vietnámba, ami arabica típusú volt. Az éghajlat ennek nem kedvezett, viszont a robusta olyan sikeres lett, hogy Vietnám mára a világ második legnagyobb kávéexportőre lett. A vietnámi kávé, a phin lecsepegtetése a lassulásról, a pillanat megéléséről szól, ehhez egy kevés édes íz is dukál, hiszen általában sűrített tejre csöpög a kávé. Kipróbálhatjuk ezt az érzést a Caphe by Hai Namban és a Khanban is.
2. Olasz kávé
Az első európai kávéház a 16. századi Velencében nyitott meg, hála a Közel-Kelettel folytatott virágzó kereskedelemnek. Bár az italt eleinte orvosságként alkalmazták, hamarosan elterjedt, majd a 19. században megszületett a legolaszabb kávé: az eszpresszó, Olaszország ugyanis az első kávégépek otthona is, a később kialakult tejes kedvenceket, a cappuccinót, a macchiatót pedig mindannyian ismerjük. Az olaszoknál az sem mindegy, hogy melyiket mikor fogyasztjuk, azonban hagyományosan mindegyik sötét pörkölésű arabicából készül. Budapesten sok helyen lehet tisztességes olasz kávét kapni, mi szeretjük a Manetti Coffee (nevet váltottak, de a kávéjuk a régi) mindkét helyét, de természetesen a Gelateria Pomo D′oróban is ez az irány.
3. Török/görög kávé
A Földközi-tenger környékén, Törökországban, Görögországban, sőt a Balkán-félsziget egyes országaiban is hasonló módon készül a kávé. A finomra darált szemeket egy speciális rézedényben, legtöbbször a cukorral együtt főzik fel, majd a zaccal együtt öntik a csészékbe. A kávéfogyasztás lassabb, szertartásosabb formája ez, melynek – az egyes országokra jellemző – különböző változatai alakultak ki, és alapvetően az arab országok közvetítésével érkezett a régióba. Az Oszmán Birodalommal való kapcsolat miatt pedig tulajdonképpen az európai kávéfogyasztás ősének is tekinthető. A Mythosban és a The Garden Caféban is ezen a hagyományos módon készül a kávé.
4. Skandináv kávé
A fika svéd szó, és a jó kávéval és finom sütivel emlékezetessé tett lazulást jelöli, aminek egész Skandináviában nagy kultusza van. Világszinten a svédek, a finnek és az izlandiak isszák a legtöbb kávét. A klasszikus skandináv verzió a lassan lecsorgó filterkávé, hiszen ebből lehet nagyobb mennyiséget fogyasztani könnyedén. A hygge, a meleg otthonos életérzés is hozzátartozik ehhez a kultúrához, ami sokak számára inkább a csinos, sokszor fül nélkül készült kávéscsészékről és a langyos, tejes változatokról szól. A skandináv országok kávéhoz kapcsolódó szokásai egyébként is nagy változatosságot mutatnak, Izlandon például minden valamirevaló könyvesboltban kapható jó fekete, de az északi országoknak köszönhetjük például a nyár kedvencét, az eszpresszó-tonikot is. Akármelyik verziót szeretjük jobban, a feketében vagy a nor/ma grandban biztosan nem fogunk mellélőni.
5. Ausztrál kávé
Amilyen fiatal, olyan friss és újszerű az ausztrál kávékultúra, melynek felvirágzása a II. világháború utáni olasz és görög bevándorlóknak köszönhető. Sokféle hagyományt integrált egy kicsit könnyedebb, frissebb formában, a specialtykávé-kultúra új vezérei között tartják őket számon. Náluk megél az arabica fajta, a saját fejlesztésű különlegességek közül a legismertebb a flat white. A kávékülönlegességek országa, az alapot pedig szinte minden esetben a világos pörkölésű specialty kávék jelentik. Érdemes beugrani a DÓZIS-ba (korábban Grumpy Monkey), az ausztrál franchise-nál biztosan autentikus feketét kapunk, illetve a My Little Melbourne-t is érdemes felkeresni.
(Borítókép: Csudai Sándor - We Love Budapest)
