Felfutó negyedek: kulturális- és gasztrokalandok a Bartók Béla úton

Sétánkat a Szent Gellért térnél kezdjük. Akár metróval, akár villamossal vagy busszal, netán hajóval érkezünk, a Palack Borbár mindig jó választás, ha a barátainkkal csak egy fröccsre vagy pohár borra ugranánk be valahova. Mintegy 80-100, válogatott borból áll a kínálat: általában a kisebb, de értéket felmutató pincészetek borait tartják.

A környéken két kulthely is kínálja magát egy kellemes sörözésre: a Kemenes utcában, a Gellért egykori gyerekmedencéi helyére települt Pagony, illetve a Budafoki úton a műegyetemisták törzshelye, a Libella. Mi azonban mégis a Bartókon haladunk tovább, a következő állomás a Moha: összművészeti bemutatótérként definiálják magukat, így a szokásos kávés- és gasztrokínálat mellett dzsesszkoncertekkel, irodalmi estekkel, a Godot Filmklub filmtörténeti ritkaságaival, egy zongorával, na meg egy hangulatos zöldfallal találkozhatunk.

Az út másik oldalán áll - nagyjából nyolc éve - áll egy igazi nyilvános tér, a Defo Labor: atelier-fíling, dizájnüzlet, kávéillat. Amellett, hogy válogatást kaphatunk nemzetközi és újabban magyar dizájnerek termékeiből, megvásárolhatjuk a téma válogatott könyveit, a Defo egyben munkahely is, ami leginkább a coworking elvei mentén szerveződik. Emellett időnként workshopokat és különböző, dizájnhoz kapcsolódó eseményeket is tartanak az üzletben.

Az útvonal központja egy kellemes kis piazza, a néhány éve megújult Gárdonyi tér. Középen a tér névadójának szobra, szökőkút, este díszkivilágítás. Itt áll a Karinthy törzshelyének számító Hadik Kávéház, amely néhány éve nyitott újra és töretlenül népszerű, a múltidéző belső térnek, az egyenletesen jó színvonalon dolgozó konyhának és a finom sütiknek köszönhetően. A kávéház tér felőli oldala elől eltűntek az autók, így a hatalmas teraszról vagy az új padokról is élvezhetjük a szemben lévő iskola harangjátékát.

Gyakorlatilag a téren található a város egyik legismertebb kortárs galériája, amely sokáig a Ráday utcában működött, majd idővel nevet is változtatva a Bartók Béla útra tette át székhelyét. A Faur Zsófi Galéria portálja mintaszerűen felújított, a belső tartalom, a kiállítások pedig a legjobbak közül valók.

Vele nagyjából szemben található a Palmetta Design Galéria, amelyet Regős Anna textilművész és Regős István festőművész alapított úgy 15 éve Szentendrén. Céljuk, hogy a kortárs nemzetközi formatervezők termékeit bemutassák a magyar közönségnek, de a polcokon helyet kapnak a magyar alkotók tárgyai is. A galériára nagyfokú tudatosság jellemző, hiszen a letisztult tárgyak mellett itt nem látunk - máshol bestsellernek számító - vicces tárgyakat, turistakedvenc kacatokat.

Korábban írtunk már nektek az egyik titkos tippnek számító, a Hadikhoz és a Szatyorhoz képest miniatűr méretű kávézóról, a lengyel kultúra kikötőjének számító Gdanskról. Családias hangulat, kézműves sör, lengyel vodka és marinált hering várnak, na meg a lengyel és magyar nyelvű irodalom, hiszen ez a kávézó egyben könyvesbolt is.

A Kelet Kávézó és Galéria nem könyvesbolt, de a falakon elhelyezett 5-6000 kötetet egy kisebb könyvtár is megirigyelné. A polcok egyrészt jól néznek ki, másrészt aki hoz egy cserekönyvet, már viheti is a kinézett példányt, így a 'kínálat' napról napra változik. De nem csak emiatt érdemes benézni. A kávét a Casino Mocca, a holland prémium kakaót és csokit Szántó Tibor, a sütiket Édes Sári, a söröket két cseh kisüzem szállítja. De ez még semmi, hiszen a tanácsadóként közreműködő Tom, a holland séf által inspirált grillszendvicsek és a keleti tál után elállt a szavunk.

A Figaro Bűvészboltba mindenképp megéri benézni: a munkatársak a visszajárót is eltüntetik, majd ki tudja hogyan, a másik zakóujjból szedik elő. Nagyon szórakoztató, mi egyszerre ámultunk és szakadtunk a nevetéstől. Az ősidők óta működő intézmény, gyakorlatilag 'a' bűvészbolt a városban, amely 1969 óta megszakítás óta működik. Alapítója Szabó István bűvész volt, aki korábban fodrászként dolgozott, innen a név. A Figaro az a hely, ahol a munkatársak mindent megtesznek érte, hogy vásárlás közben elvarázsoljanak.

Szinte lehetetlen volna elfelejteni a Három Hét Galéria megnyitóinak időpontját, hiszen minden hónap 3-án, este 7 órakor tartják a vernisszázsokat. Korábban fotógalériaként működtek, de egy koncepcióváltás után az utóbbi időben leginkább azok a művészek állítanak ki, akiknek valamilyen módon fontos a környezettudatosság és a fenntarthatóság. Rendszeresen tartanak workshopokat és missziójukhoz elengedhetetlen, hogy egyben közösséget is formáljanak, így például hamarosan helyi termelőket mutatnak be a Szatyorbolttal közösen.

Egy igazi intézményt találunk a Bartók Béla út 37. szám alatt, hiszen 72 éve működik itt a Szalay Fotó. A belső térbe lépve ódon berendezés, régen festett falak, megbarnult képek és ősi fényképezőgépek fogadnak, na meg Szalay Ágnes, akinek édesapja, Szalay Béla 1942-ben az üzletet alapította.

A Csabi Íz csak néhány hete nyitott, de egyik vásárló tér be a másik után a szendvics- saláta- és ételbárba. A prémium szendvicsekbe nem tudjuk elképzelni, hogy férhetett volna el több sonka, szalámi, sajt, saláta, tojás, paradicsom, uborka (a sor folytatható), a burgonyasaláta pedig már akkor is a környék kedvence volt, amikor Suri Csaba még egy gellérthegyi étkezde séfje volt. Itt minden tiszta és rendezett, az ételek frissen, a vendég szeme előtt készülnek. Akár reggelire, akár ebédre megéri ide betérni és ami nem elhanyagolható, minden szendvicset és a napi menüt is nagyon jó ár-érték arányban kaphatjuk meg.

Végül, mielőtt elérjük a Móricz Zsigmond körteret és a megszépült Gombát, a Limone Gelato fagyijára vagyunk kíváncsiak. A gombócok helyett lapáttal adagolt, kent, krémes fagyit maguk főzik, amire pedig igazán büszkék, az a joghurtos bodza, valamint a pisztáciás ízeket felvonultató erdőmester.