Szinte megszoktuk, hogy a történelmi épületeink nagy része szürke, kicsit omladozik és mindenki úgy beszél róla, „milyen szép lehetne”. Az utóbbi néhány évben rengeteg épület, köztér és park újult meg, de bőven akad még tennivaló. A gyűjtéssel az volt a célunk, hogy – adott esetben kevésbé szem előtt lévő – értékekre is fölhívjuk a figyelmet, mert ezekkel Budapest sokat nyerne és még jobb hely lehetne. Jó lenne elképzelni, hogy ezek a még mindig lerobbant épületek is visszanyerik egykori pompájukat. Ugyanakkor ebből a listából sok helyszínt ki kellett hagynunk - így folytatása következik!
3/25
Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
Viszonylag kevesen tudják, hogy a szűk utcában álló, romantikus stílusú épületet a valaha élt egyik leghíresebb bécsi építész, Otto Wagner tervezte a pesti zsidóság – azon belül is a status quo ante közösség – számára. A bécsi szecesszió iskolateremtő mestere tervezte többek között a bécsi földalatti jó néhány épületét is. A homlokzat középső részén díszített keretű kettős ablakokat és Mózes két kőtábláját láthatjuk. Az 1869 és 1872 között épült zsinagóga jellegzetes része a szimmetrikus homlokzat fölé emelkedő két minaretszerű, kupolás torony. A szürkés sárga vakolást vörös téglából készült csíkok és kék színű zománcos téglák díszítik. A nyolcszögletű belső tér fölé magas és díszes kupola került, alatta nyolc karcsú vasoszloppal és mór hatást utánzó Alhambra oszlopfőkkel. A falakon arany, kék és vörös színű reliefeket találunk. A II. világháború óta romos épületet 1959 óta nem használják vallási célokra.
4/25
A Magyar Nemzeti Múzeum kertje
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy hamarosan megújulhat a belváros szívében elhelyezkedő történeti park. Ráfér a felújítás, a növények jelenleg elöregedettek, az utcabútorok leharcoltak, az úgynevezett kertészház is csak emlékeztet egykori önmagára. A park adottságai egyébként csodásak, így a megújulás után könnyen egy új belvárosi oázis jöhet létre.
7/25
Király fürdő (Fő utca)
A klasszicista homlokzat mögött egy megjelenésében kissé balkáni hangulatot árasztó fürdőt találunk. Komoly múltra tekint vissza: építését még 1565-ban kezdte meg Arszlán budai pasa, majd 1796-ban a König család birtokába került, innen származik manapság is használt neve. A kupolás medencetér, a törökös belső udvar, az épületrészletek mind hangulatosak, de csak remélni tudjuk, hogy pár éven belül olyan igényességgel újul meg, ahogy a város többi fürdőépülete.
9/25
Vajdahunyad vára (Városliget)
Szintén a Liget Budapest egyik viszonylag keveset emlegetett pontja a történelmi, Alpár Ignác-féle épület felújítása. Eredetileg az 1896-os millenniumi ünnepségre készült, de egy évtizeddel később az ideiglenes pavilonok helyére állandó épületet emeltek a fővárosiak kérésére. Ma is használatos nevét a vajdahunyadi várat ábrázoló főhomlokzatáról kapta, de számos további épületrészletet fölfedezhetünk a történelmi Magyarország építészeti örökségéből.
10/25
A Capa Központ épülete (Nagymező utca)
Az épület egy része eleve múzeumi célokra épült. A bérháznak, egykori műteremlakásoknak, kiállítótereknek és a régi Tivoli Színháznak is helyet adó együttest Ernst Lajos műgyűjtő építtette 1912-ben. A szecessziós épület terveit Fodor Gyula építész készítette, de a tervezésben részt vett a műgyűjtő tulajdonos is. A földszinten eredetileg kávéházat akartak nyitni, de végül az akkori Pest legnagyobb mozgóképszínháza, a 700 férőhelyes Tivoli mozi nyitott meg benne. Az udvar, a lépcsőház és a belső terek jó állapotban vannak, de a homlokzat állapota, az omladozó vakolat, a töredezett plasztikai díszek ebben az esetben finoman szólva sem a fővárosi műemlékvédelem sikertörténetéről tanúskodnak. Robert Capa neve ma is sok külföldit vonz – nem csak miattuk, de miattuk is kötelesség lenne felújítani az értékes szecessziós házat.
20/25
Nyugati pályaudvar
A világszerte híres Eiffel-iroda, illetve az osztrák August de Serres által tervezett épület 1877-ben nyitotta meg kapuit. Középpontjában a majdnem 150 méter hosszú, 42 méter széles csarnok áll. A körút felőli oldalon a háromszögű oromzattal zárt üveghomlokzat két oldalán egy-egy téglából készült épületrészt találunk, rajtuk két-két toronnyal. Talán ezeken a részeken leginkább szembetűnő az épületegyüttes rossz állapota. Ideje lenne felújítani, hiszen ez Budapest egyik kapuja, de a felújított vasúti műemléképületek önmagukban is a város fénypontjai közé tartozhatnának, ahogy erre számos nyugat-európai példa is akad.
21/25
Keleti pályaudvar
Kevés épületen lehet szemléletesebben bemutatni a jelenben, hogy egy rossz állapotban lévő épület milyen állapotban lehetne. A Thököly út felőli oldal várócsarnokait – a mennyezeten Lotz Károly falfestményeivel – néhány éve mintaszerűen helyreállították, de tőle néhány méterre magas árréssel dolgozó pénzváltók, kebabosok, talponállók sora, igazi balkáni hangulat. A Rochlitz Gyula által tervezett épület homlokzata viszonylag rendben van, de erre az épületre is ráférne egy alapos felújítás.