1/4
Adria-palota
A századfordulós Budapest egyik legszebb épülete volt az Adria-palota, ami bár sokáig elhagyatottan állt a Szabadság téren, jelenleg felújítás alatt áll. A neobarokk épület valamikor az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság székháza volt, és ugyanaz az építész tervezte, akinek a legszebb pesti palotákat, többek között a Wenckheim-palotát és a Stefánia Palotát is köszönhetjük: Meinig Artúr. A társaság 1881 decemberében alakult meg Fiumében (ma: Rijeka), és viszonylag hamar sikertörténet lett belőle, ők voltak azok, akik Európa-szerte szállították a magyar lisztet, és a legkülönfélébb exportcikkeket hozták a világból. Érdemes a palota homlokzatát is megfigyelni, hiszen a tengerhez és a hajózáshoz köthető motívumokat láthatunk rajta.
2/4
Atlantica-székház
A Falk Miksa utca és Stollár Béla utca sarkán álló bérpalotát eredetileg Pollák Ignác építtette, később pedig a háromszintes épület építésébe az Atlantica Tengerhajózási Részvénytársaság is bekapcsolódott. A társaság Budapesten 25 főt foglalkoztatott, de voltak irodáik Fiumében, Odesszában és Londonban is. Céljuk az volt, hogy Fiumét és az al-dunai részeket összekösse a nagyobb kikötőkkel, ehhez pedig különböző hajókból, gőzösökből, uszályokból és hat tengerjáróból álló, jókora kereskedelmi flotta állt rendelkezésükre. Mivel az I. világháborúban Magyarország elvesztette tengeri kijáratát, a társaság áttért a folyami hajózásra, részt vett a Duna dél-budai szakaszának szabályozásában is.
3/4
A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. székháza
Az Apáczai Csere János utcában áll a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. egykori székháza, aminek valamikori funkciójára viszonylag könnyen rájöhet bárki, ha felpillant az épület homlokzatát díszítő domborművekre. Ezek között megtaláljuk Neptunuszt a háromágú szigonyával, kormányosokat, navigátorokat, hajóácsokat, rakodófiúkat és matrózokat is. A Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervezte épület 1913-ra készült el, és bár a hajózás központi irodájának készült, a 4. és az 5. emeleten panzió működött. A hajózási vállalat jogutódja a II. világháború után a MAHART lett, ekkor a Belkereskedelmi Minisztériummal osztoztak az épületen, végül anyagi gondok miatt 2008-ban a csepeli szabadkikötőbe kellett költözniük.
4/4
Az óbudai folyamőrlaktanya
Az óbudai Fő tér mögött, a Laktanya utcában találunk egy halványsárga épületet, ami bár ma lakóház, korábban az Osztrák–Magyar Császári és Királyi Dunai Flottilla, majd annak leszerelése után a Magyar Királyi Honvéd Folyamőrség központja volt. A magyar hadihajózás a kiegyezés után indult virágzásnak, 1867-ben állították fel a flottillát, amelynek központja ez az óbudai kaszárnya lett. Nem kellett sokat várni, hamar hadrendbe is állt az első két monitor, a Maros és a Lajta, ezeket pedig egyre több és jobb monitor követte. A fejlődés olyan gyors ütemben haladt, hogy 1910-re már a magyar számított a legerősebb folyami hadiflottának az egész világon, 1918-ra pedig már a Fekete-tengert is meghódították. A Laktanya utcai házat 1953-ig használták a különféle alakulatok, ekkor költözött át Újpestre a hajózási központ.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
