Idén ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját, július 31-én pedig egy szomorú eseményre emlékezünk, híres költőnk ugyanis 174 éve ezen a napon tűnt el a segesvári csatában. Nem vitás, hogy zseniális művész volt, ám rejtélyes halála, rövid, nyugtalan élete a mai napig igazi talány, mégis a műveiből sugárzó lelkesedés, hit és a jó ügyek iránti elkötelezettség miatt évszázados távlatból is könnyen tudunk azonosulni vele. Hiszen ki ne szeretne hinni abban, hogy a világ javítható? Toplistánkban összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot, eseményt, alkotást, melyekkel méltóképpen emlékezhetünk Petőfi Sándorra.
1/6
Petőfi ut
Magyarországon Petőfiről nevezték el a legtöbb utcát, összesen 2800-at. Ha hosszában egymás mögé helyeznénk ezeket, egészen az Atlanti-óceánig sétálhatnánk a gigantikus Petőfi sugárúton. A Pictoral Collective dokumentarista fotós kollektíva 9 tagja (köztük Hirling Bálint fotós kollégánk) bejárta a közel 3000 helyszínt, és lefotózta a Petőfi utcák népét, az ebből készült kiállítást október elejéig nézhetjük meg a Capa Központban. A képek segítségével nagyon árnyalt és részletes kép bontakozik ki arról a társadalomról, amelyben élünk, a különbségek keresése helyett pedig felfedezhetjük azt a közös kulturális bázist, amely összeköt bennünket.
2/6
A Cinkotai temető rejtélye
Bár Petőfi szűkebb családjának síremléke a Fiumei úti sírkertben található, a költő anyai ági felmenői Budapest határában, Tim Burton-filmek hangulatát idéző helyszínen nyugszanak. Az elhagyott cinkotai öreg temetőt korábbi cikkünkben már bemutattuk, története azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a jelenleg a XVI. kerülethez tartozó városrész még önálló település volt. Az itt található evangélikus templom ugyan Árpád-kori alapokra épült, ám a későbbiekben többször átépítették, jelenlegi formáját pedig a környéken élő, 1699-ben betelepített, szlovák lakosságnak köszönhetjük. Közéjük tartozott Petőfi édesanyjának, Hruz Máriának a családja is, így a költő felmenői közül többen is itt nyugszanak. Itt található a költő nagyapjának, Hruz Jánosnak és nagybátyjának, Hruz Ádámnak a sírja is, a család képviselői pedig nem akármilyen társaságban alusszák örök álmukat, az öreg temetőben ugyanis olyan híres alakok is nyugszanak, mint az egykori település díszpolgárai, földesurai vagy épp a hírhedt cinkotai asszonyirtó. Érdemes és nem is túl nehéz egy sétát tenni ezen a különleges helyszínen.
3/6
Költő lenni
A Károlyi-palotában az évforduló alkalmából nyílt kiállítás egész délutánra szóló, átfogó élményt kínál. A tárlat fókusza nem az életrajzi adatokon van, hanem a szövegeken, amelyek segítségével valóban nagyon komplex és interaktív utazásra indulhatunk a költő életében. Az eredeti kéziratoktól kezdve Petőfi pénztárcáján át a reformkor képzőművészeti alkotásaiig és a multimédiás tartalmakig mindent megtalálunk a tárlaton, a sokarcú bemutatás segítségével pedig kicsit talán ahhoz is közelebb férkőzhetünk, hogyan lett Petőfi kultikus alak, megismerhetjük a költő eleven, szellemes, szenvedélyes és a jó ügyek iránt elkötelezett személyiségét.
4/6
Vivát Petőfi!
Ha szeretnénk Petőfi az eltelt évszázadok után is frissnek ható humorával, sokszor ironikus, mégis mélyen humánus szellemességével közelebbi barátságba kerülni, akkor az ismerkedéshez Sajdik Ferenc kiváló grafikáit ajánljuk. Az idős mester – aki A nagy ho-ho-ho-horgász és Pom Pom figuráit is megrajzolta – művészetében is tükröződő élénk és vidám egyéniségével különösen jól tud kapcsolódni Petőfi humorosabb oldalához, A helység kalapácsához készített illusztrációi még jobban kiemelik az alkotás fergeteges humorát, az emlékévhez kapcsolódóan pedig új, Vivát Petőfi! című kötete is megjelent, amelyből a forradalmár költő életét és a róla szóló anekdotákat is megismerhetjük.
5/6
A Kiscelli Múzeum nyomdagépe
Talán egy eseményhez sem fűződik annyi legenda és anekdota, mint a Nemzeti dal megszületéséhez és ahhoz, hogy vált ez az alkotás a 48-as forradalom legfontosabb irodalmi szimbólumává. Szeretjük magunk előtt látni a fiatal Petőfit, amint lobogó hajjal a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a tömegbe kiáltja versének sorait, amit a Landerer-nyomdában frissen elfoglalt gépeken elsőként nyomtattak ki. A valóság persze nem szül ilyen patetikus helyzeteket, a forradalom himnusza nem a múzeum előtt hangzott el, Landerer Lajos nyomdagépeinek elfoglalásakor pedig nem tanúsított különösebb ellenállást, sőt. Petőfi ráadásul a kapkodásban otthon felejtette a mű kéziratát, így azt végül emlékezetből diktálta le a nyomdászoknak. Egy azonban biztos, a Landerer-nyomdában az események alatt működő gépek közül három is fennmaradt, kettő megtekinthető a Kiscelli Múzeum nyomdászattörténeti kiállításán, sőt működőképes is, olyannyira, hogy ha előzetesen bejelentkezve látogatunk ide, magunk is nyomtathatunk egy, az eredetihez megszólalásig hasonló Nemzeti dalt.
6/6
Kami Kisvendég
Noha Fülepi Kálmán kevéssé hasonlít a lánglelkű forradalmárra, nem árt, ha tudjuk, hogy ha kisvendéglőjébe látogatunk, akkor Petőfi rokonánál ebédelünk. A Kami Kisvendéglője tulajdonos-séfjének szépapja ugyanis a költő anyai nagybátyja, akinek egyébként szintén volt egy vendéglője, Kerepesen. A finom ízek szeretete, úgy tűnik, öröklődik a családban, hiszen a szépapa, Hruz Ádám ételei olyan híresek voltak, hogy a korabeli pletykák szerint vendéglőjében Erzsébet királyné, sőt néha napján még Ferenc József is megfordult. A jelenlegi tulajdonos pedig méltó ezekhez a hagyományokhoz, korábbi interjúnkban beszámolt már nekünk munkásságáról.
