1/10
Cukiság
Hogy mi az a cukiság? Felismerjük, ha látjuk, megmosolyogtat, vagy épp kiver tőle a víz, de valószínűleg mégsem tudunk annyit a jelenségről, mint elsőre gondolnánk.
Vajon minek köszönheti töretlen népszerűségét? Milyen társadalmi folyamatokról vagy éppen válságról árulkodik fokozott jelenléte? Miként viszonyul ehhez a vizuális jelenséghez a kortárs képzőművészet, illetve milyen kifutási lehetőséget vagy veszélyt tartogat számára?
A Ludwig Múzeum legújabb időszaki kiállítása a kortárs képzőművészetben jelen lévő, aktuális és egyre nagyobb szakmai érdeklődést kiváltó jelenség, a cukiság (cuteness) témáját járja körül. A megjelenésétől – ami feltehetőleg az Edo-korszakra datálható
– egészen a kortárs popkultúráig jutva követhetjük a jelenség globális vizuális trenddé alakulását.
2/10
Cicc
A cukiságőrület után
– vagy éppen ehhez kapcsolódóan
–
beszélhetünk nyugodtan kortárs cicaőrületről is. De annyira nem is új keletű az a jelenség, amely most vicces macskás videók nézésében csúcsosodik ki, hiszen ezeknek az állatoknak a különleges személyisége évezredek óta vonzza az emberiséget, inspirálva a képzőművészeket is. A történelem folyamán már tekintettek rájuk az istenek megnyilvánulásaiként, hasznos állatokként a rágcsálók ellen, és bizony volt, hogy ördögi lelket sejtettek bennük.
Régi dokumentumokban, kódexek lapjain furcsa, groteszk, olykor humoros és talányos macskaábrázolásokkal találkozhatunk. Ezt gondolta tovább a Hegyvidék Galéria kiállítása, amelyen a legfrissebb kortárs alkotásokon keresztül láthatjuk, hogy milyen sokrétűen, többféle értelmezésben és stílusban lehetséges a macskákat ábrázolni, sokszor jelenkorunk problémáira reflektálva, aktuális kérdéseket felvetve vagy a személyes kapcsolódásokat, élményeket feldolgozva bársonytalpú kedvenceinkkel.
3/10
A jólfésültség tört
Tudjátok, hogy hogyan váltak jól fésültté a budapestiek? A Kiscelli Múzeum legújabb kiállítása többek között erre keresi a választ, a haj és az arcszőrzet gondozásának társadalomtudományi, muzeológiai feltárása által, ahogy az az elmúlt 150 évben Budapesten megmutatkozott.
A múzeum, társmúzeumok és magángyűjtők adományaiból összeálló történeti dokumentumok segítségével megtudhatjuk, hogy mik voltak a fodrászipar fejlődésének főbb mozgatórugói, állomásai, kik voltak meghatározó szereplői, és a kiállítás anyagát hajas szakmák neves képviselőivel folytatott beszélgetések is színezik.
4/10
mint te és én
A kortárs magyar fotóművészet iránt érdeklődőknek kötelező program a Mai Manó Házban megrendezett, Mint Te és Én című tárlat.
30 fiatal fotográfus közel 100 korszakalkotó művén keresztül egyszerre láthatjuk egy nemzedék személyes, korszakos megéléseit és az egyéni hangok bemutatását is: témákat, technikai kísérleteket, műfaji sajátosságokat, valamint a médium különböző határátlépéseit.
A kiállítás azt vizsgálja, hogy van-e koherencia az 1980 utáni korszak sajátos politikai légkörében született, a digitális bumm pillanatát testközelből megtapasztaló, annak termékeit készségszinten használó egyének megéléseiben? Beszivároghatnak-e tudat alatt ezek a megélések a fotográfusok munkáiba?
5/10
Petőfi utcák
Játsszunk el a gondolattal: Petőfi nem halt meg, és vándorútra indul. Mit látna most? Hogyan élnek a magyarok?
A Pictorial Collective ezt nemcsak végiggondolta, hanem meg is jelenítette a Capa Központban látható, Petőfi utcák népe című kiállításon. A dokumentarista fotós kollektíva kilenc tagja – Bácsi Róbert László, Bődey János, Hirling Bálint, Mohai Balázs, Móricz-Sabján Simon (†), Pályi Zsófia, Stiller Ákos, Urbán Ádám és Végh László – másfél év alatt több ezer kilométert megtéve járta be Magyarországot, Kárpátalját, a Vajdaságot és Erdélyt, hogy megörökítse a Petőfi nevét viselő utcák életét. A tárlaton látható közel 200 fényképből és 2 videómunkából kirajzolódó Petőfi utca a mai magyar társadalomról ad szubjektív látleletet.
6/10
reigl
Reigl Judit születésének századik évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria az 1945 utáni európai képzőművészet kiemelkedő alakjaként ünnepelt mester utolsó rajzsorozatát mutatja be. Egy eddig soha nem látott grafikai anyagot nézhetünk meg, mely Reigl életének összegző jellegű, képes krónikája.
Reigl látásmódját jórészt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében fiatalon felfedezett remekművek határozták meg – utolsó kívánságát teljesítik tehát azzal, hogy rajzait a gyűjteményben található kedvenc festményeivel együtt szerepeltetik.
7/10
Bringára váltva
Kerékpár, bicikli, bringa, brinyó stb. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum sokunk kedvelt eszközét mutatja be a Bringára váltva című időszaki kiállításon, és annak történeti, társadalmi és sporttörténeti vonatkozásait.
Bepillantást nyerhetünk a kerékpároskultúra kialakulásába, a korai kerékpárok tervezésébe és a kerékpárosközösségek formálódásába. Megtudhatjuk, hogy mi volt pontosan és milyen gyorsan közlekedett egy Hobby Horse, hogyan lehetett egy igazi velocipédre felülni. A kiállítás külön figyelmet szentel a kerékpáros versenysportok bemutatásának is, mint például a Giro d’Italia, a Tour de France és a Vuelta körverseny.
8/10
Variationes
Szúró-, vágóeszközök, bizarr tárgyak és ezekhez kapcsolódó használati útmutatók nézegetése
– nem épp így képzelünk el egy idilli vasárnapi programot, de annál izgalmasabb az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum új időszaki kiállítása, melyet nemcsak szakmabelieknek, hanem kíváncsi laikusoknak is ajánlunk.
A Variationes – Változatok a sebészeti eszközök fejlődésére történetileg mutatja meg ennek a tudományágnak a több ezer éves fejlődését, a használt eszközökön és a korabeli képeken, metszeteken keresztül. A kiállításon például helyet kap egy I. századból származó, Jánoshida közelében talált római kori sebészi eszköz és egy friss, magyar vonatkozású világszenzáció is.
9/10
Room of
A nőkről, a női alkotásról szól a Molnár Ani Galéria legújabb kiállítása, a Room of their Own. A cím Virginia Woolf magyarul Saját szobának fordított könyvét idézi meg, melynek tételmondata, hogy ahhoz, hogy egy nő alkotni tudjon (az ő esetében írni), megfelelő pénzügyi bevételek mellett egy saját szobára, egy intim és uralt, belakott és kizárólagos térre van szüksége.
A kiállítás kurátora, Oltai Kata ebből kiindulva hívott meg nőket egy közös térbe, egy olyan galériába, amelynek női tulajdonosa van. Ezek az alkotók „női hangon beszélnek, kérdeznek, figyelnek, vagy nem figyelnek, saját tapasztalataikról beszélnek, vagy fiktív perszónát hívnak hozzá, fiatal anyák vagy éppen az egyetemet fejezik be. Pestiek, pécsiek, szegediek. Festenek, hímeznek, tetoválnak, firkálnak, átjárnak a korábban szigorúan elvárt kategóriák között. Határozott egyéni hangjuk van, ami közös térbe engedve még izgalmasabb képet rajzol egy másik generáció hovatovábbjáról.”
10/10
Alea
A háromdimenziós tér legszabályosabb alakzata (a gömb mellett) az, ami Fábián Zoltán új kiállításának a főszereplője. A kocka s annak kétdimenziós síkvetülete, a derékszögben találkozó, négy egyenlő hosszúságú vonallal határolt forma, a négyzet szervezi a Műcsarnokban látható festményeket, grafikákat, installációkat.
Az alkotó lényegre törő, határozott formanyelve –
amit ezekkel a geometriai alakzatokkal is társítunk
– érzékeny, izgalmas problémafelvetések alapját képezi: világosság, sötétség, szabályosság, szabálytalanság dichotómiájának lehetünk tanúi ezen a kiállításon.
