Ha nyitott szemmel járunk Budapesten, a mai napig találunk olyan kis boltokat, üzleteket, műhelyeket, amelyek még őrzik a rendszerváltás előtti kiskereskedelem korszakának hangulatát. Ezek a helyek nemcsak egyedi, kézzel készített termékeket árulnak, de évtizedes családi tradíciókkal is rendelkeznek. Ha belépünk ajtón, sokkal többet kapunk egy tárgynál. Az udvarias, valódi szaktudáson alapuló kiszolgálás mára elfeledett élményével találkozunk.

A városban rohanva, a plázák felé véve az irányt csak ritkán jut eszünkbe megállni, betérni egy-egy kapualjba és felfedezni az ott lévő, mára kincset érő boltocskákat. Pedig ezeket az üzleteket mintha meg sem legyintette volna a változó fogyasztói igények szele (vagy inkább tornádója), falaik között mintha megállt volna az idő. Hozzáértő kereskedők jönnek elénk, kikérdeznek minket az igényeinkről, tanácsokkal látnak el, személyre szabott kiszolgálásban részesítenek, de nem tukmálnak ránk olyat, ami nem áll jól vagy nincs rá szükségünk. Ráadásul amit kapunk tőlük, időtálló és évtizedek múlva is hordható, használható.

1/5

Kaczián Nyakkendő Szaküzlet

1052 Budapest, Régi posta utca 14.

Ma már aligha találni olyan üzletet Pesten, ahol egyedi, saját készítésű nyakkendőket árulnak, kivéve, ha a Régi posta utca 14. szám alá látogat el az ember. Kaczián Lórántné 1957-ben nyitotta meg saját, patinás kis üzletét, ahol a mai napig nagy a forgalom: nők és férfiak, fiatalok és idősek egyaránt keresnek alkalomhoz illő, kézi munkával készült nyakkendőt, csokornyakkendőt, sálat, sálnyakkendőt, estélyi öveket vagy selyemsálat. A választék nagy, számtalan színű, anyagú nyakkendő található itt, melyeknek mintáját a milánói vásáron választják ki, és az anyagot is Olaszországban szerzik be – Como városából, a nyakkendőselyem otthonából. Az üzletet most Kaczián Katalin viszi, aki hihetetlen türelemmel és hozzáértéssel szolgálja ki a kuncsaftokat, sőt a nyakkendő helyes megkötésében és viselésében is segít, ha kell, de hozott anyagból is dolgozik. A Kaczián klasszikus darabokat is árul, miközben halad a korral, hiszen a boltocskát fiatalok és nők is rendszeresen látogatják.

Weboldal 

2/5

Kocsis Gyula Kézműves Szűcsmester

1162 Budapest, Ferenc utca 136.

Szűcsmesterek, szőrmeszalonok – azt gondolnánk, hogy utoljára nagymamáink vásároltak ezekben a boltokban előszeretettel, és a fiatal nemzedék számára ezek már ismeretlen fogalmak. Bár a szűcsmesterség az utánpótlás hiányában ma már valóban kihaló szakma, azért fiatalok is megfordulnak ezekben a boltokban a fast fashion silány minősége okozta csalódásuk miatt. Kocsis Gyulának a XVI. kerületben, a Ferenc utca 136. szám alatt van műhelye és üzlete, itt dolgozik másodmagával. Még édesapjától tanulta a mesterséget, de a negyedik generációra visszamenőleg a családjában mindenki szűcs volt.

Eleinte Erzsébetvárosban volt üzlete, a 2000-es évek óta dolgozik a XVI. kerületben. Irhakabátokat, mellényeket, sapkákat, gallérokat, kapucniprémeket készít tenyésztett vadbőr termékekből. Szőrmekészítéssel nem foglalkozik, az egykor kiemelkedő magyarországi bőrgyártás ugyanis megszűnt, ezért az anyagot importból, spanyol és olasz alapanyagokból szerzi be, majd varrja meg. A szűcsmester azokat az apró részleteket is szem előtt tartja, amiket a vevők szeme nem lát. A tömegtermékek korszakában ez a fajta gondos odafigyelés különösen fontos, hiszen ezek a darabok valóban életre szólóak.

Weboldal

3/5

Pázmányi Kalapszalon

1081 Budapest, Népszínház utca 16.

Ha az ember betér egy klasszikus, de ma már ritkaságszámba menő kalapszalonba, csak akkor tudja meg igazán, mennyi kalapforma is létezik valójában. Svájcisapka, Willi kalap, bakerboysapka, fordított virágcserép formájú kalap, turbán, örömanyakalap, tokkalap és egyéb fejre- vagy hajbavalók. Az ország legnagyobb múltú kalapboltja a Pázmányi kalapszalon a Népszínház utca 15. szám alatt található. Az üzlethelyiség maga az 1950-es évek vége óta létezik, de a Pázmányi Kalapgyárat 1870-ben alapította a jelenlegi tulajdonos, István dédapja. Apja a 20-as években Angliában tanulta ki a szakmát, ahonnan modern gépeket hozatott haza, és ő vezette be a vegytisztítást is hazánkban, sőt a Budapesti Rendőr-főkapitányság címerében található sisak is az ő szabadalma.

A szalonban döntő többségében hétköznapi viselésre szánt kalapokat, sapkákat készítenek és árulnak, de persze vannak kifejezetten alkalomhoz illő, extra formájúak is. Ezeket nem kezdi ki az idő sem, a darabok még húsz, harminc, sőt akár száz év után is kalapok maradnak, akár generációkat is képesek kiszolgálni. A kalapszalonban sok híresség megfordult már: a Nobel-díjas tudósoktól az Oscar-díjas színészeken át a politikusig sokan előszeretettel látogatják a nagy múltú intézményt. Meg persze olyanok, akik még igényt tartanak a kézzel készült termékekre, vagy csalódtak a ready-to-wear kalapok és sapkák sokszor silány minőségében.

Weboldal

4/5

Stadler Ernőné kesztyűsmester

1071 Budapest, Damjanich utca 26.

Ahogy állítólag Pázmányi István sem akart eleinte kalapos lenni, úgy Stadler Ernőnét, Ágikát sem vonzotta a kesztyűsmesterség. Eleinte még gombot sem volt hajlandó felvarrni, de édesapja nénikéje ragaszkodott ahhoz, hogy besegítsen az üzletbe, kiszolgálja a vevőket, amíg nem volt az üzletben. A legenda úgy szól, hogy éppen helyettesítette a nénikéjét, amikor az egyik vevő egy szarvasbőr kesztyűt kért a kirakatból, ám annak túl hosszúak voltak az ujjai. Ágika levágta a kesztyű ujjait – bár még sosem csinált azelőtt ilyet –, majd megvarrta a darabot, és nem volt rá panasz. Ezután már nem volt megállás, annyira belejött a szakmába, hogy 1960-ban kesztyűsmester lett.

Eleinte otthonról dolgozott be, és a gyereknevelés mellett varrta a kesztyűket, majd elhatározta, ha törik, ha szakad, lesz egy saját üzlete. A Damjanich utca 26. szám alatt, egy régi cipészüzletben nyitotta meg a boltját. Ide jár az ország összes színháza kesztyűért, vásárlói pedig sokáig tartottak attól, mi lesz velük, ha nem lesz, aki továbbvigye az üzletet. De végül nem kellett miért aggódniuk, Ágika halála óta lánya, Tünde viszi tovább a kesztyűsüzletet, aki minden vevőjét szintén nagy szeretettel várja az alagsori üzletbe.

Weboldal

5/5

Ajka Kristály boltja

1052 Budapest, Kossuth Lajos utca 10.

A Kossuth Lajos utca 10. szám alatt található Ajka Kristály márkaboltja Budapest egyik legrégebbi, védett boltberendezésével büszkélkedhet, faragott polcai műemlékek. Azokon a tölgyfa polcokon és pultokon, ahol most kristálypoharak és vázák állnak, egykor Neruda Sándor gyógyfűszer-kereskedő pakolta ki termékeit. A gyönyörű üzletet 1872-ben nyitotta meg – amikor a Kossuth Lajos utcát még Hatvani utcának hívták –, és a drogéria az Arany méhkashoz nevet kapta. Gyógyfűszereket, illatszereket (frissen szedett gyöngyvirágból, rózsából és ibolyából kölnit), piperetermékeket (bajuszpedrőt, hölgypúdert) árultak, de vegyi áruk, például folttisztító termékek is kaphatók voltak. Az üzletet Neruda fia és unokája vitte tovább, utóbbi már gyógyszerészként. A 30-as évek végén került a drogéria a Molnár és Moser céghez, majd 1949-ben államosították, és az Illatszerbolt Vállalat 111. fióküzleteként üzemelt, Camea néven, a rendszerváltás után pedig egy ideig az Azúr drogérialánc bérelte a helyiséget.

Weboldal

Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!

Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!

hirdetés