Keresés EN

Szabadidő

10 vizes élőhely Budapesten a vizes élőhelyek világnapja alkalmából

1971. február 2-án írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezményt, a nemzetközi megállapodás pedig a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelme érdekében született. Az egyre fokozódó emberi beavatkozás miatt ugyanis a 20. század közepére e területek jelentős mértékben összezsugorodtak, ezért szükségessé vált a komolyabb védelmük. Budapest és környéke számos vizes élőhellyel rendelkezik, ezek egy része természetvédelmi terület. Összeszedtük a kedvenceinket, melyek természetjáró kirándulásnak sem utolsó célpontok.

1/10

Merzse-mocsár

A 27 hektáros Merzse-mocsár Budapest egyetlen megmaradt lápos-mocsaras területe, és a XVII. kerületben található. Rendkívül gazdag élővilág jellemzi: az őzek és a rókák mellett egészen különleges fajok is élnek itt, például a pettyes meg a tarajosgőte, és láthatunk itt mocsári teknőst, gyurgyalagot, bölömbikát, sőt borzot meg menyétet is. Tavasszal a Merzse gyönyörűen virágzik, legszebb növényei a mocsári nőszirom és a fürtös gyöngyike, de számos további védett növény is megfigyelhető a 6 kilométeres tanösvény mentén.

2/10

Naplás-tó

A hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó a XVI. kerületben található, és 1997 óta természetvédelmi terület. Számos vízimadárfaj fontos pihenőhelye a tavaszi és az őszi madárvonulási időszakban, eddig kb. 200-féle madarat figyeltek meg a Naplás-tó környékén. Jelentős a terület növény- és rovarvilága, valamint hüllő- és kétéltűállománya is, előbbiek közül elsősorban a mocsári teknősök élőhelye ez a vidék, több szervezet (például az Állatkert) összefogásával külön program is született a velük való foglalkozásra. A vízisikló, a barna varangy és a vidra is jellemző a Naplás-tó környékén. 

3/10

Mocsárosdűlő

2002-ben nyilvánították védetté a szentendrei HÉV Aquincum és Rómaifürdő megállóhelyei között húzódó területet. A Mocsárosdűlő egy óriási, leginkább egy tálhoz hasonlítható mélyedés, amit egyfelől a Duna árvizei öntöttek el, másfelől pedig a hegyoldalakból lefolyó víz, harmadrészt a csapadék, és egy lápos, pangó, mocsaras terület alakult ki. Növény- és állatvilága kimondottan gazdag: Duna-völgyi csillagvirág, kékperje, mocsári kosbor, füles fűz, valamint zöld levelibéka, barna varangy, mocsári teknős, fürge gyík, pettyes gőte és dunai tarajosgőte figyelhető meg a területen. Mivel egészen sokféle nádi énekesmadárfaj él errefelé, így a ragadozó madarak sem ritkák, mint az egerészölyv vagy a vörös vércse.

4/10

Rákos-patak

A Rákos-patak a Duna Arénánál torkollik a Dunába és 4 budapesti kerületet (X., XIII., XIV. és XVII.) köt össze, de a főváros határán is túlcsordogál, érinti többek között Pécelt és Gödöllőt is. Ez a pesti oldal legnagyobb vízhozamú és legjelentősebb patakja, ami változatos területeken halad keresztül. A patak menti növényvilág színes és változatos, a legjellemzőbbek: madulalevelű fűz, vörös és fekete ribiszke, gyíkhagyma, palkafélék, lápi sás, zsombéksás, bugás sás, villás sás, vidrafű és lápi pitypang. Az állatok közül elsősorban hal- és madárfajok figyelhetők meg. Utóbbiak közül a máshol is felbukkanó tőkés réce a leggyakoribb, de él a patak mentén sárgarigó, kabasólyom, füleskuvik, füsti fecske, fekete harkály, hegyi billegető és jégmadár is. Halakban is gazdag a vidék: bodorka, amur, dévérkeszeg, ponty, ezüstkárász, réti és vágó csík, törpeharcsa, naphal, fenékjáró küllő, kínai razbóra, sujtásos küsz és szivárványos ökle. 

5/10

Szentendrei-sziget

A Szentendrei-szigetet a Duna főága és a Szentendrei-Duna fogja közre. Hossza 31 kilométer, szélessége 3,5 és 2,3 kilométer között változik. Komppal közelíthetjük meg Dunakeszi vagy Szentendre irányából, de ha autóval megyünk, akkor előbbi felől kell mennünk. A sziget növény- és állatvilága is gazdag. A Pánkúti-legelőn található pár ritka, védett faj is, mint a gyapjas gyűszűvirág vagy a csikófark. A sziget állatvilágát elsősorban a több mint 200 madárfaj (például rétisas, héja, karvaly, darázsölyv, holló, kabasólyom, vörös vércse, fekete gólya, gyurgyalag, búbos banka, jégmadár, partifecske, parlagi pityer, füleskuvik, kuvik, macskabagoly, erdei fülesbagoly és lappantyú) határozza meg, de vannak itt emlősök is, számottevő a dámvadállomány, és aranysakál is él a szigeten. 

6/10

Kavicsos-tó

A Csepel és Szigetszentmiklós között található, páratlan szépségű tó, a Kavicsos-tó a norvég fjordvidékre hasonlít, csak itt nincs annyira hideg. A környéken több tó is található, de ez rendelkezik a legnagyobb vonzerővel. A rendkívül szabálytalan formájú tavat félszigetek törik meg, de szigetek is vannak a közepén. A tó egyik fele magánterület (rengeteg a nyaraló, valamint az abból kialakított lakóház is), a másik viszont szabad préda, és ott le tudunk sétálni a nádasokkal tarkított partra. Elsősorban vízimadarak figyelhetők meg, meg persze halak, nem véletlenül horgásznak itt sokan. 

7/10

Népsziget

A Népszigeten (vagy Szúnyog-sziget, esetleg Újpesti-sziget) két kerület, a XIII. és a IV. osztozik. A Duna közvetlen közelsége miatt, illetve mert nyitott itt egy-két hely, egyre közkedveltebb terület a kikapcsolódásra: vízparton ücsörgésre, kutyasétáltatásra vagy csak sétálásra tökéletesen alkalmas. Vonzó része a védett természetvédelmi területnek számító ártéri erdő, ami egy széles, félszigetszerű földnyúlványon helyezkedik el. Buja, vadregényes növényzet jellemzi, amiben kimondottan jólesik elveszni. Az embernek olyan érzése van, mintha állatok ezrei figyelnék. Elsősorban madarak és rovarok élnek itt, illetve hódok, bár őket még senki sem látta, csak a nyomaikat a fák törzsein. 

8/10

Hunyadi-szigeti tanösvény

Budatétény területén, a XXII. kerületben található Hárosi-öböl, és az ott található két félsziget természeti szépsége és gazdagsága országos tekintetben is ritka, nem véletlen a korlátozás: a Háros-szigetre csak kutatói engedéllyel lehet belépni, míg a Hunyadi-szigeten hivatásos vezetővel sétálhatunk végig a tanösvényen. A szinte érintetlen, vadregényes vidéken semmi különös nincs abban, ha egyszer csak megáll mellettünk egy őz, mert itt háborítatlanul élhetnek a vadállatok. Felbukkanhat vaddisznó és hód is, nem beszélve számos madárfajról. A terület növényvilága is lenyűgöző: fákra tekeredő és szinte mindet beborító vadszőlő, fehér nyárfa, fűzfélék, eperfa és szilfa jellemző elsősorban. 

9/10

Molnár-sziget

A Soroksárhoz tartozó sziget a Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, nevét arról kapta, hogy egykor itt 50 vízimalom állt. Ma már csendes, kertes víkend- és lakóházakkal lazán megszórt terület, maga a csend és a nyugalom. Mintha nem is lenne a közelben egy nyüzsgő nagyváros. A kedvelt horgászhelynek számító sziget, melynek partszakasza tele van nádassal, tekintélyes élővilággal bír: vadkacsák, hattyúk, mocsári teknősök, vízisiklók, törpegémek, cigányrécék inkább a part közelében élnek, míg beljebb fácánok és gyíkok is. 

10/10

Óbudai-sziget

Az Óbudai-sziget közkedvelt pihenőhelye a budapestieknek, kutyával vagy anélkül, bringával és gyalog előszeretettel jön ide az ember. A Sziget Fesztivál után kicsit mindig meggyengül az élővilág, de azért a természetvédelmi részre nem terjed ki a területe, illetve a szervezők minden évben becsülettel visszaerősítik a helyszínt. Elsősorban platán, vadgesztenye, ezüstjuhar, nyárfa és fehér fűz jellemző a szigetre, ezenkívül számos fajta rovar (pézsmacincér, diófacincér, feketesárga pattanóbogár), valamint sokféle madár fordul elő a területen, sőt kedvelt madármefigyelő hely. A vonuló madarak közül jó párnak ez a pihenőhelye, más madarak számára – mint például a jégmadár, a vörös vércse, a zöld küllő, a gébics, a dolmányos varjú, a tőkés réce vagy az örvös galamb – ideális költőhely. 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Szabadidő

Dolgozó anyává válni: visszatérés a munka világába

A szülési szabadság utáni visszatérés a munka világába óriási változást jelent, így minél közelebb érünk a visszatérés időpontjához, úgy sokasodnak az aggodalmaink az új életszakasszal kapcsolatban. Milyen változások történnek, mikor megérkezik a dolgozó anya szerepe az életünkbe? Milyen kihívásokra számíthatunk ebben az időszakban? Miként tudunk tudatosan felkészülni a visszatérésre?

Szabadidő

Séta az egykori óbudai téglagyárak területén

Az óbudai téglagyárak múltjától az emlékezés jelenéig című séta során végigjárjuk a bécsi úti téglagyárak területének egy részét, hallhatunk a téglagyárak történetéről, társadalmi kontextusukról és a második világháborúban betöltött szerepükről, valamint szó lesz a Porajmos emlékezetéről, annak kortárs módjairól és lehetőségeiről is.

Neked ajánlott

A