1/10
Henri Matisse – A gondolatok színe
A Szépművészeti Múzeumban a párizsi Pompidou Központtal együttműködésben mintegy 150 alkotással mutatkozik be Henri Matisse munkássága. A sokoldalú művész, aki nemcsak festészettel foglalkozott, de grafikákat, könyvillusztrációkat, szobrokat és papírkivágásokat is készített, először kapott átfogó kiállítást Magyarországon. A tárlat azzal együtt is nagy élmény és izgalmas összefoglaló, hogy a legismertebb alkotások, például A tánc vagy az Életöröm, nincsenek jelen. A Szépművészetiben amúgy nemcsak Matisse vár bennünket, hanem július 17-ig még megnézhetjük a Bosch-kiállítást is, és az állandó tárlat is folyamatos megújulásban van. A nyári forróságban érdemes lehet akár egy napot is rászánni arra, hogy mindent részletesen végignézzünk.
A Matisse-kiállítás október 16-ig tekinthető meg.
2/10
Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938)
A kiállítás az art deco törekvések szűk másfél évtizedét dolgozza fel, az itt szereplő közel 250 tárgy közül pedig nem egy darabot most tekinthet meg először a nagyközönség. Ilyen átfogó, a stílust és a korabeli környezetet bemutató tárlat pedig még nem is volt hazánkban. Az I. világháború és a spanyol nátha okozta traumát követően, a 20-as évek közepére végre volt erő felocsúdni a félelem, a szorongás és a veszteségek után, és az emberek addig soha nem látott módon vetették bele magukat az életbe. A fülledt erotika, a dekadencia és a gyönyörök habzsolásának időszaka volt ez, és különösen akkor tűnik annak, ha a mindig kicsit túlzó reklámok világán keresztül nézzük. A tárlat remek korrajz, a tárgyaknak pedig, úgy tűnik, valamiért jól áll az öregedés: a múzeumlátogatás után legszívesebben beülnénk egy időgépbe és visszautaznánk a korszakba.
A kiállítás augusztus 28-ig tekinthető meg.
3/10
sisi
Társaspipa, csecsemő alakú manikűrtok, Sissi merényletkor viselt kesztyűje és a Sztálin-szobor füle. Csak néhány azok közül a tárgyak közül, amelyek az elmúlt 12 év alatt kerültek a Nemzeti Múzeumba, vásárlással vagy adományozás útján, de a legkülönlegesebb előtörténettel. A tárlat, amelynek koncepciója a 2019-ben a bécsi Szépművészeti Múzeumban Wes Anderson által rendezett kiállítást is felidézi, változatos és szórakoztató módon mutatja be azt a sokszínűséget, amely egy múzeumi gyűjteményre jellemző.
A kiállítás augusztus 21-ig tekinthető meg.
4/10
ballen
Nem állítjuk, hogy a kiállítás könnyed, mint egy hideg nyári koktél, de egy fantasztikus utazást kínál az elmében, és messzi tájakra repít. A Die Antwoord emblematikus klipjeit is inspiráló, sőt némelyikben közreműködő fotográfus, Roger Ballen fekete-fehér képein többféle archetípus jelenik meg, de különleges világában szinte bármilyen elem kaphat többletjelentést. A Dél-Afrikában élő amerikai fotós különleges, csak az országra jellemző arcok és helyszínek közé is elkalauzol bennünket. A fotográfussal készült interjúnkat ebben a cikkünkben olvashatjátok el.
A kiállítás augusztus 21-ig tekinthető meg.
5/10
tehet
Nem elégszer hangoztatott közhely, hogy méhek nélkül nincs élet, ha kipusztulnak, nagyjából négy évig bírjuk nélkülük. Bár a beporzást nem csak ők végzik, 90%-ban felelősek érte. A tárlat azonban mégsem ragad meg az öncélú riogatásnál, hanem elképesztően látványos módon, középpontjában egy óriási méhecskével, mutatja be ezeknek a csodás állatoknak az életét, szokásait, barátait és ellenségeit. Okosabban és a méhek iránt érzett tisztelettel fogjuk elhagyni a Természettudományi Múzeumot, ha ellátogatunk erre a kiállításra, amely családi programnak is kiváló, akár a legkisebbek számára is élvezetes lehet.
A kiállítás december 31-ig tekinthető meg.
6/10
A valóság szerelmese – Czene Béla festészete
Mikor Pataki Ágival készített interjúnkban arról kérdeztük a modell-producert, hogy milyen volt Budapest a hetvenes-nyolcvanas években, akkor a mindannyiunkban benne élő szocialista szürkeséggel szembeni ellenpontként javasolta, hogy nézzük meg Czene Béla képeit a Kieselbach Galériában. A festő sajátos világú alkotásain, amelyekhez sokszor a legszebb manökenek és táncosnők álltak modellt, a korabeli pesti mindennapok egy kicsit elegánsabban, kicsit színesebben, mégis valahogy nagyon valóságosan jelennek meg, az eredmény pedig jóval több, mint a retró életérzés esszenciája.
A kiállítás július 6-ig tekinthető meg.
7/10
Előhívás
A Ludwig Múzeum kiállításának vezérelve a különböző traumák vizuális művészetekkel való elbeszélése. Tehát nem maga a traumát okozó esemény jelenik meg, hanem az, hogy miként lehet ezt képi eszközökkel feldolgozni. A művészet és a trauma kapcsolatának kutatása több évtizedes múltra tekint vissza, és a jelenben csak még aktuálisabbá vált. A csoportos kiállításon a közelmúlt általános, mindenkit érintő vagy éppen hétköznapi, személyes traumáin keresztül kapunk betekintést a feldolgozás módjába.
A kiállítás augusztus 28-ig tekinthető meg.
8/10
Minden helyek
Anna Mark, a kilencvenes éveiben járó festőnő 1958 óta Párizsban él. Nagyjából erre az időpontra tehető az is, hogy a festészetében fontossá váltak a helyek és az architektúrák. Ne várjunk azonban semmiféle konkrét utalást egyes helyszínekre, a képek sokkal inkább azt az erősen pszichologikus folyamatot örökítik meg, ahogy visszaemlékszünk egy helyre, ami fontos volt nekünk. A Kisteremben rendezett kiállítás a külső és a belső terek ellentétére épül, nem nagy alapterületű, de szuper hangulata van, a galériának otthont adó Képíró utca pedig az egyik legkellemesebb a környéken, így érdemes a látogatást például egy kávézással egybekötni. A tárlattal részben párhuzamosan a szentendrei Ferenczy Múzeumban egy nagyobb anyagot is kiállítanak a festőnőtől.
A kiállítás szeptember 9-ig tekinthető meg.
9/10
Növények országa
A pandémia hatására sokunkban átértékelődött a törődéshez való viszony. A mindennapi láthatatlan gondoskodás megnyilvánulásait követve pedig könnyen eljuthatunk a nem ember alkotta világig. A pandémia alatt a legtöbbünk viszonya megváltozott a növényekhez, sokan ekkor fedezték föl a természetet vagy nyílt ki számukra a szobanövények világa. Talán sokan megéltük azt az ambivalenciát is, hogy míg egyesek számára éppen a valakiről való gondoskodás hiányzott, addig másoknak éppen ellenkezőleg, túl sok lett a mások körül végzett teendő. Akármelyik csoportba tartozzunk is, szinte biztos, hogy a pandémia óta megváltozott a gondoskodáshoz és ezen keresztül akár a növényekhez, a természethez való viszonyunk. Fölfedezhettük, hogy akárhogyan is, de figyelni és ápolni kell a környezetet, és ez hozzájárulhat a saját mentális egészségünkhöz is. A növényekkel való egyéni vagy rendszerszintű törődés pedig számos jelenkori traumából kiutat jelent. Ezekről szól a Budapest Galéria tárlata.
A kiállítás július 24-ig tekinthető meg.
10/10
Still in Bloom
Mindannyian láttunk már virágcsendéletet, és sokan annak ellenére sem tudunk kötődni hozzájuk, hogy valószínűleg mindannyian szépnek és szeretetre méltónak tartjuk a témájukat. A Molnár Ani Galériában most éppen ezért ez a műfaj helyeződik új kontextusba. Olyan izgalmas kérdések mentén vizsgálhatjuk a csoportos kiállításon szereplő alkotásokat, mint a virágok múlandósága és ennek a folyamatnak a szomorú szépsége vagy a természet nyersesége. A csendéleteken látható növények nagyon sokszor szimbolikus jelentést hordoztak, kifejezték például a vágyat, a szerelmet is, így a tárlaton olyan alkotások is vannak, amelyek a szexualitást, az érzékiséget fogalmazzák meg a növények csodás világán keresztül.
A kiállítás szeptember 17-ig tekinthető meg.
