2020 nem a nagy utazás, a kaland és a szórakozás éve volt, de könyvekkel eljuthattunk bárhová: a Vaskapuhoz vagy Debrecenbe, a New York-i forgatagba vagy Prágába, de még a Közel-Keletre is. Irodalmat ajándékozni mindig zseniális, hiszen nemcsak egy könyvet adunk, hanem annál sokkal többet. Utazást térben és időben, új kultúrák és emberek megismerését, közösségbe tartozást. Idén karácsonykor talán érdemes nagyobb könyvcsomagban gondolkodni, egyrészt hogy a karácsonyi szünetnél (vagy a ki tudja, mikor véget érő korlátozásoknál) kicsit tovább kitartson, másrészt érdemes különböző könyves kihívásokat kreálni magunknak, utóbbi tényleg könnyít a bezártságon.
1/10
Idén nem igazán volt lehetőségünk utazni, új világokat, tájakat és kultúrákat megismerni – a valóságban, mert az internet azért sok mindenre megoldást adott –, éppen ezért felüdülés Szálinger Balázs prózáját olvasni. Ez az egyszerre személyes napló, útirajz és régi idők krónikája egy titkos világba visz minket, ahol egyszerre áll is az idő, meg nem is. Érdekes élmény, ahogy a mozdulatlan nyugalmat érezzük, miközben hol a közelmúltba, hol a Vaskapu erőmű építésének idejébe, hol a 80-as évekbe, hol a Monarchia idejébe utazunk, meg persze térben is bejárjuk a Vaskapu környékét, Romániát, Szerbiát...
”Hajnal van, nem jön a vers. Felkelt a nap, csónak úszik arany vízen. Megyünk tovább.”
”Hajnal van, nem jön a vers. Felkelt a nap, csónak úszik arany vízen. Megyünk tovább.”
A kötet váza egyértelműen a Vaskapu története, a múlt és a jelen feltérképezése (utóbbi nemcsak a táj, hanem a szerző lelkivilágának, az írás folyamatának és kételyeinek vizsgálata is). Könnyed olvasmány, melyben keveredik a történelem, a földrajzi tények, a személyesség és a jelenünk, mindezt összeköti az irodalom, a prózába néhol beszivárgó líraiság és a humor.
2/10
Egy nap alatt elolvasható olvasmány, de nem a kevés oldalszám, hanem a történet miatt. Halász Rita első kötete annyira intenzív, hogy már az első pár oldal után beszívja az olvasót. Családtörténet ez, ha röviden is, mely nemcsak az elbeszélő nem működő – és itt szépen fogalamzunk – házasságát, a lemondásait, az önmagától és olykor a gyerekeitől való elidegenedést tárja fel, hanem a saját gyerekkorát és a szülei házasságát is, és az ebből fakadó, magával hozott mintázatokat.
„Kivel éltem eddig? Ki vagyok én, hogy ennyi ideig éltem vele?”
„Kivel éltem eddig? Ki vagyok én, hogy ennyi ideig éltem vele?”
Mély levegő, ez az, ami a főhős minden cselekedetét és vele együtt a narratívát is irányítja. Nehezen letehető, megszakítható könyv, amely betekintést ad egy harmincas anya megküzdési stratégiáiba, egy bántalmazó kapcsolatból való kilábalásba és egy új élet kezdetébe, mert igenis van kiút.
- Jelenkor
- 200 oldal
- 2999 Ft
3/10
Jászberényi Sándor prózakötetének már a borítója is megbabonáz. Elég csak ránézni, és már érezzük a csontig hatoló, fájó hideget, a fájdalmat, a küzdelmet. Ránézünk, és tudjuk: itt nem a nevetésé, hanem a kemény témáké a főszerep. 14 elbeszélés és egy kisregény lapul a borító mögött, melyekben a Közel-Kelet harcterei, a barátság, az elengedés, a házasság, a halál, a félelem és egy határ menti falu élettelen élete jelenik meg előttünk. Nehéz olvasmány, de fejlődni, tanulni, más világokat és sorsokat megismerni sosem volt könnyű.
- Kalligram
- 320 oldal
- 3990 Ft
4/10
Ez most nem regény, nem elbeszélések, nincs se Daru, se Juszti mama, se fülledt Alföld, se Körös-part. Most gyerekversek vannak, ami jó. Különleges kötet ez, amit a szerző kislánya ihletett, és ami Grecsó Krisztián szíve mélyébe engedi az olvasót. Vannak benne mondókák, varázslások és versek ünnepekre meg persze a hétköznapokra, de a Most múlik pontosan dallamára is találunk variációt.
„Az ő szíve én vagyok,
Mégis értem dobogok,
Nem értem, ez hogy lehet:
Miből van a szeretet?”
„Az ő szíve én vagyok,
Mégis értem dobogok,
Nem értem, ez hogy lehet:
Miből van a szeretet?”
A Baranyi (b) András rajzaival illusztrált kötet elsősorban gyerkőcöknek és szülőknek szól, szerintünk azonban mindenkinek megéri legalább beleolvasni, mert ezek a kedves, bájos versek egy kicsit mindannyiunkat gyerekké, az életet pedig legalább pár percre könnyűvé és szebbé varázsolják.
5/10
A haza az, ahol születtünk, ahol felnövünk vagy ahol élünk? Vagy maga a közösen beszélt nyelv lenne az? Egyáltalán, hol a haza, mi a haza? Tompa Andrea gondolatfolyamát, a sok kis történetből összeálló regény(szerű)t olvasva öntudatlanul is elindulnak bennünk a kérdések. Utazás haza, egy harmincéves osztálytalálkozóra, de bármennyire egyszerűnek tűnik, a történet közel sem az.
„Anyanyelven nemcsak sértő, de talán végzetes volna megnevezni önmagunkat. De van-e más nyelve az igazmondásnak?”
„Anyanyelven nemcsak sértő, de talán végzetes volna megnevezni önmagunkat. De van-e más nyelve az igazmondásnak?”
Miközben a szereplők a régenvolt otthon felé közelednek, megismerjük mindegyikük külön világát, a hazáról, az elszakadásról, az emigrációról, az emlékezetről, a valahová tartozásról vallott gondolataikat. Persze a legnagyobb mélységekbe az elbeszélő maga vezet minket, akinek hazatérése nem egyszerűen utazás, hanem hosszú és kemény önkeresés.
6/10
Térey-rajongóknak alapdarab, de annak is érdekes olvasmány lehet, aki most ismerkedik az íróval. Emlékirat és családregény, önéletrajz és várostörténet, melyben a szerző az olvasó elé tárja mindazt, ami személyiségét formálta annyi éven át. Komoly családfakutatás zajlik, ahol a nehéz terhek mellé mindig kapunk valamilyen építészeti vagy urbanisztikai leírást Debrecen utcáiról, ahogy kulturális és történeti hátteret is: Kádár-korszak, a puha évek, rendszerváltás vagy 9/11. Lassú olvasmány, nemcsak tematikája, de töredékessége okán is, halála miatt a szerzőnek már nem maradt elég ideje a lezárásra.
„Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol.”
„Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol.”
7/10
Két kisregényt tartalmaz Szöllősi Mátyás harmadik prózakötete, és ha azon gondolkozunk, hogyan is kapcsolódik egymáshoz a két történet, a címben találunk rá a megfejtésre. Illegál, illegális, bűncselekmény, bűnök... Vajon hol húzódik a határ a legális és a már büntethető, a személyes és a társadalmi bűn között? Erős, gondolkodásra sarkalló mondatok jelennek meg a papíron.
„Figyelünk-e egymásra tényleg, vagy csak folytonos feladatként éljük-e meg a mindennapokat.”
„Figyelünk-e egymásra tényleg, vagy csak folytonos feladatként éljük-e meg a mindennapokat.”
Míg az egyik elbeszélés egy ügyvéd és egy fiatal, emberöléssel gyanúsított zenész párbeszéde, a másik egy tilosban járó graffitiző társaságról szól –
a két univerzum egyáltalán nincs olyan messze tőlünk. A hatalom, az önzés, a virtuális tér és az erkölcsi dilemmák mindannyiunk életét alakítják.
8/10
„A szép-emberit akartam megírni” írja F. Várkonyi Zsuzsa előszavában, és ez a kijelentés nagyon jól összegzi a történetet. A második világháború rombolását, a deportálások, a nyilasok és később a kommunizmus kegyetlenségét, az állandó rettegést már megírták mások, itt nem is ez a lényeg. Két magányos ember, két túlélő, egy lány és egy férfi, akik itt maradtak és próbálják feldolgozni azt a traumát, hogy nekik élni kell, folytatni ezt az életet, egyedül. Ekkor találnak egymásra és indul el kettejük közös története. A regényből készült filmadaptáció, az Akik maradtak, világszerte kivívta mind a kritikusok, mind a nézők elismerését.
„Aztán Klára rövid keresgélés után levett egy könyvet a polcról, és felkucorodott vele a díványra. Szerb Antal, Utas és holdvilág. Nem korai-e, gondolta először a doktor, aztán legyintett magában. Az élet is korai, mégsem cenzúrázza senki…”
„Aztán Klára rövid keresgélés után levett egy könyvet a polcról, és felkucorodott vele a díványra. Szerb Antal, Utas és holdvilág. Nem korai-e, gondolta először a doktor, aztán legyintett magában. Az élet is korai, mégsem cenzúrázza senki…”
9/10
Ezt a könyvet leginkább azoknak ajánljuk, akiket maga a szerző, a személyéhez köthető legendák, érdekességek, megbújó apróságok meg persze a irodalmi sztárság – már ha van ilyen – érdekel. Miért lesz népszerű egy vámpírregény? Miért szeretjük mindhalálig Shakespeare műveit? A populáris irodalom miért nem lesz magasirodalommá? Szederkényi Olga könyvében páros interjúkat olvashatunk írók, irodalomtörténészek, mesekutatók és filmrendezők segítségével, akikkel együtt fejthetjük meg a rejtélyt, hogy miért válik egy-egy könyv bestsellerré, miben rejlik Boccaccio, Shakespeare, Rejtő Jenő vagy Szabó Magda sikere? A beszélgetőtársak között pedig ott van Babiczky Tibor, Boldizsár Ildikó, Cserna-Szabó András, Nádasdy Ádám és Szécsi Noémi is.
10/10
Az önéletrajz irodalma egyre nagyobb népszerűségnek örvend – politikusok, sztárok, írók, ismert emberek vallomásai tucatjával lepik el a könyvesboltok polcait, és sokszor mi magunk is nehezen döntünk, melyiket is olvassuk el. De miért szeretjük mások életrajzát, élettörténetét olvasgatni? Önigazolást vagy közösséget keresünk, valamit vagy valakit, akivel azonosulni tudunk? Gács Anna esszékötete bár elmélet, mégis olvasmányos, egyaránt íródott lelkes olvasóknak és az irodalomtudománnyal foglalkozóknak.
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!