A háborúban megsérült épületeknél sajnos a torony vagy a kupola helyreállítása nem mindig volt automatikus válasz, sokszor inkább vissza se építették vagy egyszerűen csak megfosztották díszeitől, egyszerűsítve ezzel az épületek és Budapest összképét is. Ez sok esetben persze a pénzhiány és a megváltozott igények miatt is lehetett, de a háttérben legtöbbször az akkori vezetés megrögzött Nyugat-ellenessége húzódott meg – mert egy ékes kupola vagy a manhattani art deco felhőkarcolókat idéző torony a társadalom megrontója lehet, ezért bontásra vele.
1/10
A Belvárosi Színház épülete
A Deáktól az Astoria felé sétálva már messziről magára vonzza a tekintetünket az az épület, melynek földszintjén ma többek között a Belvárosi Színházat találjuk, tetején pedig egy üres reklámtáblavázat látunk, ami pár éve még a Fordot hirdette. De ha már a főhomlokzat tele van domborművekkel, és az épület minden részén megmutatkozik a szecesszió, még a hatalmas kovácsoltvas kapun és az erkélykorlátokon is – bár geometrikus mintázata már az art decóba hajlik –, akkor vajon a tetőzet mindig is ennyire egyszerű volt?
A válaszunk: nem, ugyanis az 1913-ban a szállodákra szakosodott Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervezte épület manzárdos tetején egykor 5 kupola állt. És nem is akármilyenek! A nagyvárosi bérház archív képeit látva nekünk rögtön beugrottak az Egyesült Államokart deco stílusú felhőkarcolói, nem csoda, hogy az 50-es években a még épen maradt kupolákat elbontották, holott valami csodával határos módon az épület, a tetőzet és a tornyai a háborús pusztítást is meglepően jó állapotban vészelték át – a szocializmust és napjaink molinómániáját már kevésbé.
2/10
A Puskin mozi épülete
Budapesten 100 felett van a hiányzó tornyok és kupolák száma, ebbe az az épület is beletartozik, amiben ma a Puskin mozi található. A Czigler Győző tervezte épületben eredetileg a Magyar Világ Kávéház működött, hiszen a ma inkább fővárosi autópályaként aposztrofált Kossuth Lajos utca egészen az 1910-es évek elejéig a belváros fontos kulturális korzója volt. Az eklektikus stílusú épület homlokzatán allegorikus szobrokkal, tetőzetén díszes sarokkupolával. 1929-ben alakították át az ország első hangosfilmszínházává, akkor még Fórum néven, a mozi aranykorának és az épület bizonyos részeinek viszont a háború véget vetett: a kupola lekerült róla.
3/10
Standard-Dreher-palota
Nem csak a Puskin épületét fosztották meg tetődíszeitől a Kossuth Lajos utcán, vehetjük észre, ha séta közben felfelé emeljük a tekintetünket, bizony van még ott pár épület, ami erősen hiányos. Ilyen a mozitól kicsit arrébb lévő Standard-Dreher-bérpalota is, ami anno szintén egy díszes kupolával tűnt ki a város szövetéből és kápráztatta el az akkori pesti járókelőket.
Az épület azért is különleges, mert Pest Árpád-kori városfala és keletre néző kaputornya helyén áll. Az eklektikus, sarokkupolás palotát Dreher Antal sörgyáros építtette 1888-ban, és bár a kupolát nem állították helyre a háborús pusztítás után, a kapuzat feletti erkélyt megtartó robusztus Atlasz-szobrok a mai napig a helyükön maradtak.
4/10
Török Bankház a Szervita téren
Már a hír megjelenésekor is kitértünk erre a szecessziós csodára, melynek felső oromzatán található Róth Miksa legnagyobb budapesti mozaikja, de régen még ennél is izgalmasabb képet mutatott. A Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezte épület a szerencsejátékra szakosodott Török Bankház székhelye volt, de a banki funkción túl lakások is helyet kaptak benne. A Patrona Hungariaeként emlegetett homlokzatdísz felett a földgömböt tartó Atlasz, illetve egy női és egy férfialak látható, ami fénnyel töltötte meg az éjszakai belvárost. Ezt az üveggömböt és a szobrokat 1939-ben statikai problémákra hivatkozva távolították el.
5/10
Modern és Breitner-bérház
A Deák téren várakozva vagy épp átsétálva biztos, hogy már ezerszer megbámultuk és minden részletét tanulmányoztuk annak az erődítményszerű, furcsa épületnek, ami a Fashion Street elején áll. Ez a hatemeletes, szecesszós – indák nincsenek rajta, ez nem a magyaros, hanem a német Jugendstil-verzió –, jellegzetes épület egykor áru- és lakóház volt, Révész Sámuel és Kollár József építészpáros tervezte, és az I. világháború kitörésekor készült el. Kinézete máig valami megmagyarázhatatlan hatalmat és erőt sugároz, a sakkjáték bástyáját idéző toronynak új korában pedig még kupolája is volt. A többszögű, szokatlan saroktelken álló épület a II. világháborúban megsérült, helyreállításakor viszont a tetejét inkább elbontották.
6/10
Fonciére-palota
Az 1870-es években kezdődött az Andrássy út (akkor még Sugárút) és környezetének kialakítása, ehhez kapcsolódva a korábbi zegzugos környéken elbontották a házakat, hogy helyükre nagyobb és egységes képet mutató bérházak épüljenek. A kezdeti építkezési hullámot az 1873-as gazdasági válság lassította, a vállalkozók kihátráltak az építés mögül, helyettük viszont megjelent a felső középosztály.
Az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán álló épület tervezésére 1881-ben írt ki pályázatot a Fonciére Biztosító Társaság, melyen Lechner Ödön is díjazott lett, azonban a megbízást végül Feszty Adolf kapta, aki az Andrássy úti paloták egyik meghatározó építésze lett. Az ő tervei alapján épült meg a ma is majdnem teljes pompájában látható neoreneszánsz palota, melynek tetején egészen a II. világháborúig egy gyönyörű, 60 méternél is magasabb, széttárt szárnyú sárkányokkal díszített kupola állt, alatta pedig a ma is látható Hermész-szobor.
7/10
A Stein-ház
A szimmetria kedvéért álljon itt a Stein-palota is, hiszen szembeszomszédjával, a Fonciére-palotával együtt városképi egységet alkotnak. A tulajdonos, Stein Károly eredetileg Ybl Miklóssal szerette volna átterveztetni a telken álló épületet, de végül Láng Adolf tervei alapján épült meg az 1882-ben átadott, két sarokkupolában végződő, négyemeletes, eklektikus bérház. A két kis félgömbkupola az Erzsébet tér felé néző homlokzaton volt, ezek azonban a II. világháborút követően eltűntek, és csak falazott alsó részük maradt meg. Az elmúlt évtizedekben az épületben volt többek között gyógyszertár, igazgatóságok, központok, testegyenészeti intézet, mégsem ezekről, hanem a 2000-es évek eleji problémás felújításról és annak következtében pusztuló állapotáról híresült el.
8/10
Zsolnay-mintaüzlet háza
Ha az Erzsébet híddal szemben megállunk Pesten, akkor bal oldalon, a Váci utca sarkán egy gyönyörű neobarokk épületet látunk. Erről a már-már tortaszeletre hajazó hófehér házról keveset tudni, de az biztos, hogy egykor Takáts Lajos gyarmatáru-kereskedő üzlete volt, és a háború előttig nemcsak a homlokzata volt igazán díszes a barokk vázáknak és a lekerekített formáknak köszönhetően, de a tetejét egy napkorong alakú csúcsdísszel ékített hagymakupola is borította. Budapest ostroma idején a tetőszerkezet és a saroktorony sajnos elpusztult. Az épületen egyébként Zsolnay-reliefek is vannak, melyek a porcelángyártás egy-egy munkafázisát mutatják be, valamint a gyár öttornyos címerét ábrázolják.
9/10
Palatinus-házak
A 20. század elején kezdődött a ma ismert Újlipótváros beépítése, ahol először a korszerű lakóházak jelentek meg. A Pozsonyi út és a rakpart között 1911-ben épültek fel a szecessziós stílusú, Vidor Emil tervezte Palatinus-házak, ahol a lakásokban beépített porszívó volt, a fürdőszobát pedig Margit-szigeti termálvízzel látták el. A szecesszió a ház apró részletein is felfedezhető, így az ajtók és az ablakok rácsain vagy a kovácsoltvas korlátokon. Azonban az épület fő ismertetőjele kétségkívül a négy saroktorony és kupola, amiből új korában nyolc volt, ráadásul még középen is volt egy tornya, de az a fránya háború és az utána következő korszak közbeszólt. Sőt, nemcsak a kupolákat nem építették újra, de a partra néző franciaudvart is beépítették, hogy a Belügyminisztérium dolgozóinak étkezdét alakítsanak ki.
10/10
Az Országos Levéltár épülete
A magyar történelem legfontosabb dokumentumait őrzi a Nemzeti Levéltár, melyek között a legrégebbi iratok bizony a középkorból származnak. A Pecz Samu tervezte épület elkészültekor Európa egyik legmodernebb levéltára volt, a beruházás maga pedig komoly politikai mondanivalóval bírt. Ennek tudható be, hogy az épület díszítései között egykori aktuálpolitikai üzenetek is megjelentek.
A II. világháború során az épület megsérült, helyreállításakor a megváltozott politikai légkör szempontjából nemkívánatos szereplők arcát átalakították a restaurátorok. Azt viszont kevesen tudják, hogy az épületnek anno tornya is volt, de a háborúban ez életveszélyessé vált, ezért – még ha hosszas vita után is, de – a lebontása mellett döntöttek. A döntést műszaki nehézségekkel és városképi aggályokkal indokolták: a 75 méter magas torony városképbe illeszkedését kifogásolták (ma már persze akár 120 méteres tornyokat is építünk Budapesten).
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
