A Budapest Art Week lényege, hogy egyetlen karszalaggal bejárható a főváros megannyi kiállítótere a Szépművészetitől, Ludwig Múzeumtól kezdve a kis galériákon át a képzőművészek műterméig, és a tárlatok megtekintése mellett izgalmas kísérőprogramokon is részt vehetünk. A lényeg a műalkotás és a műélvezet, de Budapest több olyan kiállítóteret is rejt, ahol önmagában az épület is izgalmas lehet, és átlagos hétköznapokon nem jutna eszünkbe csakúgy megnézni. Nem feltétlenül a nagy, népszerű, amúgy is széles körben ismert múzeumokat és épületeket, hanem a kisebb, rejtett vagy nem annyira evidens látnivalókat gyűjtjük most össze.
1/6
Ráth György-villa
A Városliget melletti villanegyed egyik ékességéről legutóbb akkor írtunk, amikor az éppen felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum szecessziós kiállítást rendezett a századforduló gazdag polgári miliőjét megidéző termekben. Ráth György az Iparművészeti Múzeum megalapítója és első igazgatója volt, jogász létére aktív műgyűjtő, aki az 1901-ben megvásárolt, Városligeti Fasoron álló eklektikus villaépületben gyakorlatilag képek, festmények, antik műtárgyak, iparművészeti remekek között élt. E pompás gyűjteményt 1905-ös halála után felesége az Iparművészeti Múzeumnak adományozta.
A villában létrejött Országos Ráth György Múzeumot még Ferenc József is megtekintette azt 1907-ben. A kommunizmusban a felszámolták, Kína Múzeum lett belőle, és bár nevét a rendszerváltás után visszakapta, keleti tárlatoknak adott otthont egészen 2014-ig. Pár éve jelentős belső rekonstrukción és korszerűsítésen esett át az épület, és 2018 óta a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató, A mi szecessziónk című állandó kiállításnak ad otthont, lenyűgöző enteriőrben és hangulatban. A Budapest Art Week keretein belül múzeumpedagógiai felnőtt workshop és beszélgetés is lesz itt.
Részletek
2/6
A régi Goldberger-textilgyár
A híres Goldberger Textilgyár tündöklése és bukása szomorúan illeszkedik a 20. század történelmébe, gyárépülete a mai napig őrzi emlékét Óbudán. Goldberger Ferenc 1785-ben alapította kékfestő üzemét a mai Lajos utcában, melyet leszármazottai folyamatosan gyarapítottak. A társadalmilag nagyra becsült Goldberger Leó folytatta a cég felvirágoztatását a húszas években, de koncentrációs táborba hurcolták, és ott napokkal a felszabadítás előtt elhunyt. A világháború után államosítás, majd a rendszerváltás után a lassú hanyatlás és felszámolás lett a sorsa az üzemnek. A gyártelep azonban megmaradt, és szép lassan újra élettel töltötték meg: önkiszolgáló menza, mászóterem és hipermarket is található az ipari létesítményekben.
Az egykori kékfestő üzem területén alakították ki a Goldberger Textilipari Gyűjtemény múzeumát, ahol a család és a gyár történetével megismerkedhetünk. A Godot Galériához tartozó Godot Kortárs Művészeti Intézet 2019 októberében az egykori mosócsarnokban rendezkedett be, amely a 90-es években bútorrestaurátor-műhelynek adott helyet 700 négyzetméteres kiállítótérrel és további, műteremlakásoknak helyet adó emeletekkel. A hátsó udvaron még ma is áll az 1907-ben épített, ikonikus víztorony, amely az utcáról is látszik. Mindkét kiállítóhelyen lesznek programok a Budapest Art Weeken.
Részletek itt és itt
3/6
Lívia-villa
A XII. kerület kevésbé ismert gyöngyszeme a klasszicista stílusban épült, dór oszlopokkal díszített villa a Költő utcában, ami kvázi kirándulóövezet. A budai hegyekben polgárok, kereskedők és mesterek kezdtek el építkezni az 1800-as években, köztük Kraits János mészárosmester tabáni mészáros is szerzett magának telket a Sváb-hegy északkeleti lejtőjén, ahol egy dór oszlopokkal és homlokzati timpanonnal díszített villát építtetett. A második világháború után a telken álló Magda-villához hasonlóan lakóház lett belőle, 2011 óta pedig a Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonában áll.
A fák között megbúvó, romantikus hangulatú épület kulturális központ és vizuális művészeti kiállítótér, melyet a Virányosi Közösségi Ház és a Jókai Klub üzemeltet. A villa klasszikus nyugalmat sugárzó külsejével érdekes kontrasztot teremt a kortárs művészeti együttműködésnek otthont adó belső. A Budapest Art Weeken Felsmann Tamás DLA Munkácsy Mihály-díjas tervezőgrafikus művész kiállítását tekinthetjük meg itt, október 24-én beszélgetés is lesz vele.
Részletek
4/6
Parthenon-Fríz terem, Epreskert
A Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozó Epreskert különös pontja a VI. kerületnek. A terézvárosi villák között megbúvó terület művésztelep volt a múlt században, a műteremházakban, pavilonokban a művészvilág java alkotott és gyűlt össze rendszeresen. Itt működött Benczúr Gyula Festészeti Mesteriskolája, Lotz Károly festőiskolája és Stróbl Alajos szobrásziskolája is, egykori műteremházaikban ma is folyik a munka. A Bajza, Szondi, Munkácsy Mihály és Kmetty utcák által határolt terület 1882 előtt elvadult eperfaliget volt, Stróbl Alajos tetette rendbe, valamint ő mentette meg és hozta át építőkövekre lebontva, majd újraépítve a kert közepén álló, kör alaprajzú épületet, a józsefvárosi Kálvária tér lebontásra ítélt barokk kápolnáját. A kert szétszórt szobraival, ősfáival és épületeivel önmagában is látogatásra érdemes. A Parthenon-Fríz Terem a Szobrász Tanszék kiállítóterme, a Budapest Art Week során Asztalos Zsolt új geometrikus installációit tekinthetjük meg.
Részletek
5/6
Molnár C. Pál műterme és lakása
Molnár C. Pál magyar festő és grafikus különös alakja a magyar képzőművészetnek, és talán kevésbé cseng ismerősen a budapestieknek, pedig európai hírű, rendkívül sokoldalú festőről van szó. A két világháború között jelentős szerepet töltött be az egyházi művészetben: szülőfalujától, Battonyától kezdve Kőszegen át Budapestig országszerte láthatóak templomokban szárnyas oltárképei és mennyezetfreskói, például a Városmajori templomban, a Batthyány téri Szent Anna templomban, a Béke téri és Józsefvárosi templomban. Az EST lapok illusztrátoraként is dolgozott, jellegzetes tusrajzai a pesti élet mindennapjairól szóltak. Tanult Párizsban és Rómában is, élete utolsó 50 évét pedig a Gellérthegyen, egy Ménesi úti villában töltötte 1931-től 1981-es, 87 éves korában bekövetkezett haláláig.
1984-ben kisebbik lánya családi gondozású magánmúzeumot hozott létre a Ménesi úti lakásban, hol a festő művei a születésük helyén láthatók. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban, melynek kiállítási anyaga folyton változik. A Budapest Art Week alkalmából például magángyűjteményekben lévő alkotásokat is bemutatnak a művésztől, olyan ritkán látott műveket, melyek keletkezésükkor „jártak” a műteremben utoljára, amely azóta múzeum lett. Molnár-C. Pál festőművész művei mellett a római ösztöndíjas művésztárs és barát Pátzay Pál szobrászművész kisplasztikáit megtekinthetjük a tárlaton.
Részletek
6/6
+1: Nyitott Műtermek
Nem teljesen illik a felsorolásba, de idén újra több képzőművész műterme is megnyílik a látogatók előtt, ahova normál esetben nem nagyon lehet bejutni. Az érdeklődők izgalmas tapasztalatokra tehetnek szert így, és megismerhetik az alkotófolyamatot első kézből, magától a művésztől. Többek között Barakonyi Zsombor, Benyovszky-Szűcs Domonkos, Csizik Balázs, Horváth Lóczi Judit zárt tereibe, illetve egy műteremház életébe is (Budapest Art Factory) bepillantást nyerhetünk.
A We Love Budapest a Budapest Art Week médiatámogatója és együttműködő partnere.
