A hagyományos szobrok mellett Budapest csupa olyat is fel tud mutatni, melyekhez izgalmas történet tartozik, vagy maga az ábrázolt személy(ek) a sztori. A korábbi állatos szobrok között már elsütöttünk kettőt – a Pegazust és a Mackó úrfi róka komával címűt – de szerencsére bőven van még miről szót ejteni. Ismét csak összeszedtük a kedvenceinket Hüvelyk Matyitól Anonymusig.
1/11
Hüvelyk Matyi
A Városmajor parkjának eldugott részén bújik meg a kis mesehős szobra, melynek egész kalandos a története. Telcs Ede szobrászművész munkáját 1932-ben a városmajori játszótéren állították fel, majd bő 20 évvel később, 1954-ben átkerült a Vidámparkba. A 80-as évek elején került vissza az eredeti helyére, immár kútszoborrá fejlesztve. Megint nem maradt azonban itt túl sokáig, a szobrot ugyanis ellopták. Viszont mivel Telcs Ede szülővárosában, Baján volt egy bronz másolat belőle, annak alapján 2007-ben kőből újra elkészítették Hüvelyk Matyit.
2/11
A Pál utcai fiúk
A VIII. kerületi Práter utcai iskola előtt áll 2007 óta Szanyi Péter szobra, mely Molnár Ferenc méltán népszerű ifjúsági regényének hőseit ábrázolja. A szoborcsoport a könyv megjelenésének 100. évfordulója alkalmából készült el, és maga a sztori, merthogy az öt alak épp “„sztoriban van”: a regény einstand epizódját ábrázolja. Nemecsek épp gurítja a golyókat, mellette másik két Pál utcai srác, Kolnay és Weisz álldogálnak, őket pedig két vörösinges, a Pásztor tesók figyelik a távolból. Az üveggolyóikra fáj a foguk.
3/11
Kiskirálylány
A Duna-korzó korlátján ücsörgő szobor bár a budapesti belváros egyik jelképe, mégis összesen 4 darab létezik belőle. Az eredeti egy 50 cm-es kisplasztikát Marton László 1972-ben készítette el, ez a Nemzeti Galériában van kiállítva. 1990-ben avatták fel a Duna-korzón látható életnagyságú verziót, melynek másodpéldánya Tapolcán, a szobrász szülővárosában áll. És van egy Japánban is, a Tokyo Metropolitan Art Space kulturális központ koncertterme előtt, amit a művész adományozott az intézmény számára.
Nagyon sok történet kering a szoborról, hogy melyik mesehőst is ábrázolja, az igazság azonban egészen prózai: Marton László első házasságából származó lánya volt a modell, aki hatévesen gyakran királylánynak öltözött játék közben, és ezt adta az ötletet a szoborhoz.
4/11
Az ülő lány
A Margitsziget Japánkertjének halastavában 1954 óta áll, vagyis inkább ül Csikász Imre szobra. Előtte pedig a Fővárosi Vízművek gellérthegyi parkjában csinálta ugyanezt, ahova még 1932-ben került. De ez csupán egy másolat, az eredeti a Kiscelli Múzeumban található, és 1911-ben készült. Az ülő lány alakjába – talán a vadregényes-gótikus-romantikus környezete okán – sokan mást látnak bele, tíz emberből kilenc azt gondolja róla, hogy a szobor valójában a Kis hableányt ábrázolja, annak ellenére, hogy láthatóan nem uszonya van, hanem lábai. Viszont nagyon emlékeztet a koppenhágai Kis hableány szoborra, és ez is lehet a félreértés okozója. Meg persze az is lehet, hogy már volt, akit megmételyezett a tekintetével az ál-sellő, és a tavacska mélyére csábított...
5/11
Csongor és Tünde
Újabb klasszikus mese, ezúttal költemény és Vörösmarty Mihály tollából. Hiába voltak ők ketten szerelmesek, mégis külön szobrot kaptak, bár ugyanott állnak, nem oly’ nagy távolságra egymástól a Budai Vár keleti oldalán, a Nemzeti Galéria C bejárata előtt, a Szent György téren. Ligeti Miklós szobrait 1903-ban avatták fel, de akkor még nem itt álltak halhatatlan szerelmeseink, hanem a várkertbe vezető lépcsősor mellvértjein. A második világháborúban megsérültek, de a szobrok renoválására 1976-ig kellett várni. Ekkor kerültek a jelenlegi helyükre.
6/11
János vitéz és Toldi
A Keve utcai általános iskola a Csillaghegy Duna felőli oldalán található. Ami különlegessé teszi a mi szempontunkból, hogy a suli bejáratánál két szobor áll, mindkettő 1929 óta. Horvay János két klasszikus mesénk fő alakjait dolgozta bele a mészkőbe. János vitéz épp a sárkány fölött győzedelmeskedik, míg Toldi Miklóst pedig a farkasokkal való küzdelme után látjuk.
7/11
Columbo
A 2011-ben elhunyt Peter Falk amerikai színész 2014-ben kapott szobrot a belvárosban, a Falk Miksa utca és a Szent István körút találkozásánál. Trükkös egy darab, mert bár a népszerű színész előtt tiszteleg, mégsem egyszerűen csak őt ábrázolja, hanem leghíresebb szerepében mutatja meg. Columbo detektívet hét évadon keresztül, 69 részben alakította a színész, aki természetesen fejét vakargatva, legendás ballonkabátjában és kutyája társaságában álldogál az utca bejáratánál. És hogy miért készült a szobor? Mert állítólag Peter Falk – aki orosz és kelet-európai bevándorlók gyermekeként született – dédapja a mi Falk Miksánk, a neve újságíró volt. Ám a szobor felállítását követően Csiffáry Gabriella, a Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa nyomozni kezdett, és végül semmilyen kapcsolatot nem talált az amerikai színészlegenda és a legendás magyar újságíró között. Az is kiderült, hogy a Falk név sem innen jött, a színész magyar felmenőit ugyanis Hochhausernek hívták.
8/11
A titokzatos nőalak
A Thököly út 61. alatt álló villa egyik emeleti erkélyén áll egy titokzatos női szoboralak, amit nem is feltétlenül vesz észre az arra járó, aki viszont kiszúrja, annak biztos, hogy a földbe gyökerezik a lába a döbbenettől, merthogy a szobor a maga módján azért nem kicsit ijesztő. Pedig csak egy nő fürkészi a távolt. Sokáig tartotta magát egy városi legenda a szobor kapcsán. Az első vagy a második világháborúban itt élt egy nő a férjével, aki bevonult, majd nem sokkal később megjött a halálhíre, amit a felesége azonban nem hitt el. Naphosszat kint állt az erkélyen és a férjét várta, aki viszont csak nem jött. Közben az asszony megbetegedett (spanyolnátha), amibe bele is halt. Ekkor tért haza a férje, akit annyira meghatott a történet az őt váró feleségéről, hogy szobrot állíttatott neki. Nagyon szép történet, csak persze nem igaz. A valóság sokkal prózaibb. A villát Ybl Miklós unokaöccse, Ybl Lajos tervezte egy kereskedő megrendelésére, aki a lányának építtette a házat. A nőalak csak egyszerű díszítőelem, amihez hasonlót Franciaországban látott az építész fia, aki fényképen meg is mutatta azt az apjának. Neki pedig úgy megtetszett, hogy Ligeti Miklós szobrásszal ki is faragtatta a feltűnő és rejtélyes női alakot.
9/11
A korsós lány
Dunaiszky Lőrinc 1814-ból származó szobra az Október 6. utca 19. alatti klasszicista bérház udvarán áll. Hogy előtte hol volt, nem tudni pontosan, maga az épület Hild József tervei alapján 1844-ben épült meg. De ez mindegy is. Sokkal fontosabb az, hogy miért került bele a cikkbe a szobor, amikor korsós nőalakból van még pár Budapesten, sőt országszerte is. A válasz pedig Szabó Magda Abigél című regényéből az 1970-es években készült tévéfilmsorozat. Ebben szerepel egy szobor, egy nőalak, ami korsót tart a kezében, és amibe a titkos üzeneteit rejti a főhősnő, Vitay Georgina. Az a szobor pedig ez a szobor, amit annak idején elvittek a forgatásra, majd utána vissza a ház udvarára. Azóta pedig kész zarándokhely vált belőle. Egyfelől az Abigél rajongói keresik fel, meg persze azok, akik hisznek a csodákban. A lány korsója állítólag a mai napig tele van apró cédulákkal, melyekre kívánságokat írtak.
10/11
Anonymus
Már maga az ábrázolt személy is egy nagy rejtély. Valóban létezett (ha igen, akkor valamelyik Béla királyunk jegyzője lehetett), vagy csak egy stabilan továbbélő városi legendát tisztelhetünk a személyében? Ligeti Miklós 1903-ban felavatott szobra pontosan visszaadja a dilemmát. A Vajdahunyad várában álló szobor nehezen készült el. Ligeti felkérésre kezdett munkába, de ő Zrínyi Miklóst szerette volna megformázni, de valahogy nem bírt vele, így első körben az Anonymus terveit mutatta be. Lett is belőle botrány egyfelől az ülő póz, másfelől az aszimmetrikus elhelyezés miatt, de legfőképpen meg azért, mert nem látszik Anonymus arca. Óriási viták után végül Ligeti készített egy arcos verziót is, de az meg annyira nem jött be senkinek, hogy széttörették az alkotóval. És végül visszatértek az eredeti csuklyás változathoz.
11/11
Kolodko Mihály meseszobrai
A kárpátaljai szobrászművész Ungvár után Budapestet is elárasztotta miniszobraival, melyek 2016 óta bukkannak fel a főváros különböző pontjain. Kolodko témái elég különbözőek, de van egy visszatérő, ez pedig a mese. Sőt, ha úgy vesszük, mindegyiknek van valamiféle, a mesékre jellemző, mágikus-misztikus hangulata. De több olyan szobra is akad, amelyik a hangulaton túl az ábrázolt figurával is a mesékhez kötődik. A Szabadság téren találjuk meg a Muppet Show Breki békáját. A Főkukac (Sajdik Ferenc rajzfilmfigurája) a Bem rakparton, a Halász utca közelében vigyorog a Dunára. A kétbalkezes ezermestert, Mekk Eleket a Széll Kálmán téren, a Kockásfülű nyulat pedig a Budavári Sikló végállomása mellett, a Sándor palotához közel találjuk. És van még egy Süsünk is, de arról majd egy következő cikkben teszünk említést.
