1/5
Az alkimista várkastély: Puskin utca 19.
A valamikor Mágnásfertálynak is nevezett, a Nemzeti Múzeum mögött húzódó, egykor csupa arisztokrata és nagytőkés által építtetett és lakott negyed egyik legérdekesebb háza a Bródy és a Puskin utca sarkán álló palota. A tornyocskás, erkélyes, neogótikus elemekkel gazdagon díszített házat 1901-ben építtette Gschwindt György. A család ekkor már tekintélyes vagyonnal rendelkezett, hiszen az egykori dohánykeresekedőkből lett likőrgyáros dinasztia megengedhette magának, hogy a belváros legdrágább környékén építkezhessen.
A Bródy Sándor utcai homlokzat – azon túl, hogy egy kis középkori várkastélyos hangulatot is áraszt – egy ma már ritkaságszámba menő napórával is díszített: két, a nappalt és az éjszakát bagollyal és kakassal szimbolizáló puttó tartja a szalagot, ami fölött lebeg a napkorong és az abba tűzött mutató.
Eredetileg a kor nagypolgári lakásaihoz hasonlóan szintenként két, 5-6 szobás hatalmas lakás nyújtózott, amelyeket aztán a szocializmus alatt szabdaltak fel kissebbekre. A városi legendák szerint az alagsorban pedig egy titkos alkimista laboratórium húzódott, ahol Gschwindt György a kísérleteit végezte: az élet vizét kereste, ami örök életet ígért, ám végül tragikus módon éppen itt érte a halál is. Hogy szívroham, vagy az ital végzett vele, az már soha nem derül ki.
2/5
Töhötöm és Mátyás király: Veres Pálné utca 9.
A Veres Pálné és a Nyári Pál utca sarkán álló házon már akkor is feltűntek a kackiás bajszú szobrok, amikor még letargikus szürkeségbe burkolózott az egész épület. Ám a felújítás óta már az is pontosan látszik, hogy kik figyelik majd másfél évszázada a belvárosi mindennapokat:
Árpád fejedelemtől kezdve, Töhötömön át a Hunyadiak, Katona József és I. Rákóczi György is felbukkannak a fülkékben. Meg egy kecskefej a sarkon, ami elsőre igencsak furának tűnik. Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy a hatalmas házat Kecskemét városa építette, ahol vendégszobákat tartottak fent az alföldi város polgárainak, de bérházként is funkcionált. A tervező pedig nem más, mint a később oly csodálatos épületeket megálmodó ifjú Lechner Ödön.
3/5
Art deco transzformátorház: Markó utca 9.
Lipótváros egyik legkülönlegesebb épülete a narancssárga klinkertéglával burkolt, cikkcakkos homlokzatú egykori transzformátorház, ami a kevés budapesti art decós épületek egyik legszebb darabja.
Az 1930-as építésű, Györgyi Dénes és Román Ernő nevével fémjelzett, eredetileg ipari épületet a rendszerváltás után alakították át irodaházzá, és a közelmúltban esett át műemléki felújításon. A kapuzat feletti Budapest-címer és a bejárati ajtót díszítő, villámok között térdelő, kockahasú elektromosság istene is mind az art deco stílusjegyeit mutatja.
Az épület pártázatát díszítő, nagyméretű dombormű is a család foglalkozásához kötődik, hiszen aratási munkálatokat ábrázol, de a korban az eklektikus épületek visszatérő eleme, a konzolként és díszként is funkcionáló izmos Atlaszok is felbukkannak. A nagykörúti Budapest100 alatt bejárható volt az épület, akkor már a belső részeket szépen felújították, az épület külső homlokzatáról pedig most került le az állványzat.
5/5
Csonka óriás: Bartók Béla út 1.
A Gellért szálló tőszomszédságában álló, évekig csak egyre romosabb házat is végre felújították. Amit kicsit sajnálunk, hogy – feltehetően az aljában működő, főként turistákra specializálódott Szeged vendéglő miatt – a homlokzatot díszítő hatalmas Halételek feliratú neon eltűnt. Persze a kupola mellett – ami még a második világháborús bombázások pusztítottak el, és a visszaépítésére azóta sem volt sem keret, sem lehetőség.
