1/8
Gubacsipuszta
A középkorban itt állt „Gubacs” nevű falu, de a Gubacsipuszta név őrzi az egykor Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta emlékét is. A területen az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyiket Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva névre keresztelték, a másikat pedig Kossuth Lajos után Kossuthfalvára. A két telep 1897-ben levált Soroksárról és önálló községgé alakult Erzsébetfalva néven.
2/8
Pesterzsébet
Erzsébetfalva 1923-ban várossá alakult elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett. 1932-ben azonban újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korabeli szokások szerint átértelmezték, és Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta. Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve, Soroksárral közösen, a főváros XX. kerületét alkotta. De miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson kinyilvánították leszakadási szándékukat, ezért 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete; azóta a XX. kerület megegyezik az egykori Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület, illetve a városrész elnevezését ismét Pesterzsébetre változtatták. Szerencsére azóta nem érkezett átkeresztelésre irányuló javaslat.
3/8
Mártírok útja
Kezdetben, az 1880-as években Ferenc József utcának nevezték. A névváltoztatásra a II. világháború szolgáltatta az okot, mivel itt gyűjtötték össze a a koncentrációs táborba hurcolás előtt az embereket. Az utca a mai napig az ő emléküket őrzi.
4/8
Szepesség utca
A 'szepesség' nem melléknév, a szó Szepes vármegyére utal. Ez a terület közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében és Szepesség néven volt ismert. A területe jelenleg Szlovákia és Lengyelország között van felosztva. Egykor lényegében ehhez a területhez tartozott az egész Magas-Tátra.
5/8
Rezeda utca
A rezeda a rezedafélék családjába tartozó növény, melybe illatos, lágy szárú növények tartoznak. A növény illatanyagát általában parfüm készítéséhez szokták felhasználni. A Viktoriánus korban kedvelt légfrissítőnak számított, ezért ablakokban és cserepekben is termesztették.
6/8
Kakastó utca
A Kakastó utca annak a már nem létező tónak az emlékét őrzi, amely régen Kispest és Pesterzsébet határán volt. Érdekesség, hogy a Kakastó feltöltésénél rengeteg furcsa lelet került elő, köztük ősállatok csontvázai, illetve urnatemető és cserépedények. Az emberi alkotások arra utalnak, hogy ezen a vidéken már ősidők óta éltek emberek. Az urnákból egyébként kiderült, hogy hamvasztásos temetkezés volt errefelé, melynek során a hamvakat tartalmazó urnákat két tállal fedték le, majd az urnák mellett egyfülű bögrékbe, vagy függesztő edényekbe tették a bronzékszereket. A fegyverek és az átfúrt fenőkő szintén az urnák mellé kerültek.
