2/11
Falk Miksa utca 4.
Időutazásunkat az impozáns belvárosi Falk Miksa utcában kezdjük. A széles utca már azért is nevezetes, mert nemrég egy szoborral bővült. A Belső-Lipótváros XIX.-XX. század fordulóján vált a város legfontosabb politikai-közigazgatási központjává, ebben az időszakban épült a Parlament és ekkor alakították ki a Kossuth, illetve a Szabadság teret is. Ennek köszönhetően sorra épültek a környéken a tehetős hivatalnokokra szabott bérházak is. A házat Lukács Béla és Rácz Manó építették 1914-ben. Már az épület homlokzatán látszódnak a korabeli fényűzés nyomai. Még mindig jó állapotban vannak a ház gyönyörű külső erkélyei, mivel az épület külső részét körülbelül 10 éve renoválták. A belső felújítás azonban még várat magára, bár a lakosok szerint nagy szükség lenne rá. Belépve azonnal márványköves lépcső fogad, de a bordó korlátok megmunkálása sem lehetett kis meló. A korabeli klasszikus körfolyosós, gangos házban körülbelül 30 lakás található. A belső udvarból nyílik a „melléklépcsőház”, azaz a cselédek feljárója. Ma vegyesen fiatalok, illetve idősek laknak az emeleti polgári lakásokban, a földszinten pedig ügyvédi iroda és egy „Igazgyöngy” nevű „exkluzív” társkereső is működik.
3/11
Nagymező utca 31.
A Bajcsy-Zsilinszky úton átvergődve jutunk el leggyorsabban a Nagymező utcához. XIX. század közepén a Terézváros Pest legforgalmasabb külvárosa volt, és itt laktak a legtöbben. Rengeteg keskeny, szűk és bűzös utcák tömkelegét képezte a környék, mely minden betegségnek és járványnak fészke volt. A Zichy és a Nagymező utca sarkán lévő házat Fodor Gyula építette 1914-ben. A harmadik emelet fölé, a padlásra egy műtermet is terveztek, valószínűleg fényképésznek szánták –az előkerült tervekben sötétkamra is szerepelt.
A padláson kapott helyet a házmesterlakás és a cselédszoba. A földszinten pedig több üzletet is kialakítottak. 1944-ben felkerült erre az épületre is a sárga csillag, ami azt jelentette, hogy rettenetes körülmények közé zsúfolták itt össze a zsidó származású embereket. A földszintjén, az utcafronton még ma is hirdeti a reklámtábla a „Fékisz Mértékszabóságot”, az üzlet azonban már 1996-ban bezárt. Az épület belseje nincs felújítva, leginkább egy átlagos bérházra emlékeztet, amelyre ráférne a tatarozás. A főlépcsőházban még mindig jól látszik az egykori, gyönyörű stukkódíszítés, ami a lépcső alatt fut végig.
4/11
Szondi utca 55.
Nagyjából 15 percnyi sétára, a Teréz körút túloldalán találjuk következő állomásunkat. A Szondi utca nevét Szondy Györgyről, a hős várkapitányról kapta, aki Drégely várát védte 1552-ben. Az 1947-ben készült névtáblája még ma is kinn áll a Szondi utca és a Teréz körút sarkán, amelyen a híres Arany-ballada, a „Szondi két apródja” sorai is olvashatók.
A 100 éves épületetet Várnay Dezső építette. Már akkor is nagy különbségek voltak a kerületek között –a homlokzata is jóval szerényebb, mint a korabeli Lipótvárosi házaké. Betérve a belső udvarba rögtön megcsap a frissen ültetett aranyvessző illata. Az udvar a parasztházak világát idézi - az összes ajtó zöld, míg a fal mindenütt fehérre van meszelve. A négyemeletes házban körülbelül 30-40 lakás foglal helyet. A belső tér aránylag jó állapotban van, leszámítva az udvar leharcolt macskakövét. Kíváncsian belestünk az udvar végén lévő lelakatolt ajtó kulcslyukán – meglepetésünkre egy gazos, múlt századi „titkos kert” tárult elénk.
5/11
Dózsa György út 102.
Sétánkat a Városliget irányába folytatjuk. Az Andrássy út környékén rengeteg, XIX. és XX. század fordulóján épült előkelő házat és palotát találunk. A Dózsa György út 102-ben lévő ház pont szemközt helyezkedik el a Szépművészeti Múzeummal. Az egyedi fahomlokzata még ma is jó állapotban van. A gyönyörűen megmunkált kovácsolt vaskerítés választja le a házat az utca nyüzsgésétől, melyhez egy udvar is tartozik. A kert hátsó részében elképesztő látvány fogad: széles, patinás lépcső, hatalmas erkélyek és szobrok a bejárat felett. Valamikor a pesti grófok és bárók szállhattak ki itt hintóikból, mikor a házban rendezett bálra igyekeztek. Valószínűleg Hamupipő is felejtette már itt cipellőjét. Az épület eleganciáját ugyancsak mutatja, hogy a korabeli szokásoktól eltérően, nem körfolyosós, hanem belső lépcsőházas rendszerben építették.
6/11
Hernád utca 40. – Marek József utca 19.
A Keleti pályaudvartól északra eső, a Damjanich, a Dózsa György és a Rottenbiller utcák által körülhatárolt városrészén terül el a ma Csikágónak nevezett városnegyed. Pár évszázaddal ezelőtt még káposztaföldek voltak itt, majd az urbánus terek terjedésével a 19. és 20. század fordulóján már bérházak épültek. A környék azonban mindig is a kevésbé vagyonos rétegeknek adott otthont. A szolid, erődszerű házat Ziegler Géza építette 1914-ben. Az épület nincsen rossz állapotban, 1970-ben újították fel utoljára.
Amikor betérünk a körfolyosós házba, puritán belső fogad, az egyik különlegessége, hogy mindenfelé egyedi virágos csempedíszítést találunk. A felső emeletre lifttel vagy az udvarközepén található lépcsőházon keresztül is feljuthatunk. A ház legidősebb lakosainak elmondása szerint, a régi időkben fizetni kellett a liftért – nappal 50 fillér, éjszaka pedig egy forint volt a tarifa. A padláson lakott egykor házmester és még viceházmester , és még a lakóközösség mosókonyhája is itt kapott helyet.
7/11
Marek József utca 31.
A Marek József utcába kanyarodva szintén egy idén százéves házat találunk. Túránk legszebb kapuját pillanthatjuk itt meg: a ház bejárata a századfordulós fémművesség igazi remeke. Az épület 1914-ben a szecesszió neves párosa, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült. A homlokzat kissé lerobbant, de a poros vakolatból még mindig kiragyognak az aranymozaikok. Belépve a papagájokkal díszített kapun, elképesztően impozáns folyosó fogad bennünket. A négyemeletes házban több mint 30 lakás található. A lift és a polgári lépcsőház mellett, itt sem hiányozhat a klasszikus, szűk folyósós cselédlépcsősor. A padlás itt is a segédszemélyzetnek és a mosókonyhának adott helyet a század első felében.
8/11
Szív utca 42.
Tíz perc sétára található a Reich Jakab által épített Szív utcai ház. Az épület már onnan is jól felismerhető, hogy a homlokzata brutálisan viharvert állapotban van. A ház külső részén hatalmas, robosztus erkélyek állnak. Az egész épület pedig leginkább a középkorra hajaz, a kaput például két szigorú kőlovag őrzi. Kissé bizarr, hogy a ház belül sárga, míg szemközt a Szív utca 44. belseje rózsaszínű – a közös udvart pedig egy romos, ódon téglafal választja el. A falak több helyen mállanak, a lépcső korlátja pedig lassan a rozsda martaléka lesz. Az eklektikus miliőt az udvaron burjánzó növények tetőzik be.
9/11
Gogol utca 22.
A séta utolsó szakaszában a Duna felé indulva, 10 perc gyalogút alatt az Új-Lipótvárosban találjuk magunkat. A Szent István park közelében számos polgári ház épült a XX. elején, ezek közül több is éppen az 1914-es évben. A Hegedűs Gyula utca és a Gogol utca sarkán található házat Pilis József építette. A kissé poros homlokzatonaz egykori díszes, fehér erkélyek még jó állapotban vannak. Beosonva a házba, domborművekkel díszített folyosó fogad bennünket. Az ötszintes épületben több helyen fellelhető a márvány, a belső folyosó korlátját szívminta díszíti. Az épület azonban helyenként leharcolt állapotban van, csak bizonyos részeit újították fel. Az udvaron a múlt század elején előkelőnek számító – ma már egyre ritkább – keramit csempe is visszaköszön.
10/11
Hegedűs Gyula utca 16.
Pár sarokra a Fodor Gyula által tervezte, fehér homlokzatú házhoz érkezünk. Szomszédságában éppen tavaly ünnepelte 100 éves szülinapját a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga. A ház belseje is az egykori eleganciát tükrözi: kimunkált kovácsoltvas korlátok az udvaron, egységes ajtószínek, márvány és domborművek a folyosón. Ma az emeleten számos nagyméretű polgári lakás található, a földszintet pedig irodák foglalták el.
11/11
Pannónia utca 9.
Az utolsó állomásunk a Löffler Sándor és Béla által készült százéves ház. Az egyszerű, szolid homlokzat polgári atmoszférát kölcsönöz az épületnek. A belső udvar leginkább egy várkastélyra hajaz. Egykor a ház szépe a belső erkélyről hullajthatta le 'véletlenül' kendőjét, amelyet a ház lovagias urai hajbókolva cipeltek fel neki. Ebből a körfolyosós házból sem hiányozhat a cselédlépcső, de vízcsap is van az udvaron. Érdekesség, hogy a itt cselédeknek régen külön felvonójuk volt, ez ma már persze zárva van. Az udvar egyik falán egy 1963-as tűzvédelmi felhívás található, amelyben leírják, hogy az ajtótól és az ablaktól legalább egy méterre kell tárolni a gépjárműveket. Ebből arra következtetünk, hogy ebben az időszakban a belső udvarokban parkoltak az autók.
Habár a környékbeli házakra is ráférne egy-két ráncfelvarrás, még mindig messze jobb kondiban vannak, mint Csikágó negyedünk leharcolt erődjei.
