Valamivel több mint 100 évvel ezelőtt, volt egy időszak, aminek főleg a francia utókor csak a La Belle Époque címkét adta. Ez 1871-től 1914-ig tartott, és ekkor még nem voltak laptopok, okostelefonok, Steve Jobs helyett Bismarck volt az alfahím és az abszurd dráma még az emberek rémálmaiban sem jött elő. Mindezek helyett viszont olyan építkezések történtek, melyeknek eredményeit azóta is nyálcsorgatva kattintgatják a keletről és nyugatról Budapestre látogató turisták. Nem csoda, hogy a Condé Nast Traveler összeállított egy hetes listát a Belle Époque alatt elkészült budapesti épületekről. Ez csak annyit jelent, hogy még Párizs is irigykedik ránk miattuk.
1/7
Párizsi Nagyáruház
Az Andrássy úton található Párizsi Nagyáruházat látva minden hithű francia ember megzavarodva áll, hogyan ugrott át egy pillanat alatt a Champs-Élysées-re. Az 1900 körül nyitott üzletben ma Alexandra könyvesbolt található, de ez mit sem változtat a szecessziós belsőn.
2/7
Gresham Palota
Az 1906-ban épült Gresham Palota az első világháború előtt és a két világégés között is a város egyik fontos épülete volt, amit a kommunista éra alatt valamiért elhanyagoltak. Viszont a rendszerváltás után, a kapitalizmussal kézenfogva a Four Seasons szállodalánc is beköszönt Budapestre, ami egy 2001-ben történt felújítást és egy igazi luxushotelt hozott magával.
3/7
Magyar Állami Operaház
A neoreneszánsz stílusban a bécsi nagytestvér után épített operaházat 1884-ben nyitották meg és azóta olyan igazgatók dolgoztak itt, mint Gustav Mahler 1888 és 1891 között. Itt súlyosat téved a cikk, mert szerinte Mahler 1947-től dolgozott Budapesten, de a cseh-osztrák zeneszerző akkor már több mint harminc éve halott volt. Ettől még az épület gyönyörű, és nemrég kiderült, hogy az is nagyon szeretik.
4/7
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Itt kicsit félreérthető a cikk, mert a beszél, de valószínűleg nem a tavaly felújított épületre gondol, hanem a régi, Andrássy úti neoreneszánsz csodára. Pontosan nem értjük, mire akar utalni az 1894-es alapítás, mert a Zeneakadémiát valójában 1875-ben indította el Liszt Ferenc a saját lakásán.
5/7
Országház
A nevezett V. kerület lett a város közigazgatási központja, amikor a századfordulón a Parlament a Kossuth térre költözött. A cikk szerint a „környék azóta is végtelen példát mutat a Belle Époque építészetére”.
6/7
Iparművészeti Múzeum
A mostani Corvin-negyed szélén található a szecesszió egyik magyar helytartójának, Lechner Ödönnek a munkája, aki hindu, mongol és iszlám elemeket is felhasznált a tervezés során.
7/7
Széchenyi Fürdő
A Czigler Győző tervei alapján építették 1913-ban, amikor a tervező már hét éve halott volt. Európában azóta sem épült a Széchenyinél nagyobb gyógyfürdő, ami továbbra is a között tartja Budapestet.
