1/7
Párizsi Nagyáruház
Az Andrássy úton található Párizsi Nagyáruházat látva minden hithű francia ember megzavarodva áll, hogyan ugrott át egy pillanat alatt a Champs-Élysées-re. Az 1900 körül nyitott üzletben ma Alexandra könyvesbolt található, de ez mit sem változtat a szecessziós belsőn.
2/7
Gresham Palota
Az 1906-ban épült Gresham Palota az első világháború előtt és a két világégés között is a város egyik fontos épülete volt, amit a kommunista éra alatt valamiért elhanyagoltak. Viszont a rendszerváltás után, a kapitalizmussal kézenfogva a Four Seasons szállodalánc is beköszönt Budapestre, ami egy 2001-ben történt felújítást és egy igazi luxushotelt hozott magával.
3/7
Magyar Állami Operaház
A neoreneszánsz stílusban a bécsi nagytestvér után épített operaházat 1884-ben nyitották meg és azóta olyan igazgatók dolgoztak itt, mint Gustav Mahler 1888 és 1891 között. Itt súlyosat téved a cikk, mert szerinte Mahler 1947-től dolgozott Budapesten, de a cseh-osztrák zeneszerző akkor már több mint harminc éve halott volt. Ettől még az épület gyönyörű, és nemrég kiderült, hogy az is nagyon szeretik.
4/7
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Itt kicsit félreérthető a cikk, mert a beszél, de valószínűleg nem a tavaly felújított épületre gondol, hanem a régi, Andrássy úti neoreneszánsz csodára. Pontosan nem értjük, mire akar utalni az 1894-es alapítás, mert a Zeneakadémiát valójában 1875-ben indította el Liszt Ferenc a saját lakásán.
6/7
Iparművészeti Múzeum
A mostani Corvin-negyed szélén található a szecesszió egyik magyar helytartójának, Lechner Ödönnek a munkája, aki hindu, mongol és iszlám elemeket is felhasznált a tervezés során.
7/7
Széchenyi Fürdő
A Czigler Győző tervei alapján építették 1913-ban, amikor a tervező már hét éve halott volt. Európában azóta sem épült a Széchenyinél nagyobb gyógyfürdő, ami továbbra is a között tartja Budapestet.