Pannónia provincia már a Római Birodalom fénykorában, Aquincum alapítása idején is híres volt gyógyvízben gazdag forrásairól. E hírnév és a források fölé épített, összkomfortos létesítmények száma az évszádok során nőttön nőtt,  manapság pedig joggal jellemezhetjük Budapestet a gyógyfürdők fővárosaként. Ha már ilyen mennyiségű folyékony kincs hullott az ölünkbe, legalább havonta egyszer érdemes megejteni egy testet-lelket kitisztító, egész napos fürdőzést. Persze mielőtt bedobnád a táskába a strandpapucsot és a törölközőt, érdemes tájékozódni az egyes fürdők szokásairól és szabályairól – például az alábbi cikkünkből.

1/7

-

Hogy még kiváltságosabbnak érezzük magunkat, eláruljuk, Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, ahol az aszfaltrétegek mélyén valódi gyógyvíz csordogál. Az egy főre jutó gyógyvízmennyiséget rangsoroló listán – igen, ilyen is létezik – Magyarország a második helyet foglalja el Izland mögött. A gyógyvíz hőmérséklete 21 és 76 fok között mozog, a források fölé épített, szolgáltatások seregét kínáló 11 fürdőből pedig 6 darab évszázados múlttal és tradíciókkal büszkélkedik.

2/7

Gellért Fürdő

A Szabadság híddal farkasszemet néző Gellért ősét a fürdő jelenlegi helyén II. András alapította a 13. században. A török hódoltság során rendkívüli népszerűségnek örvendett, majd – a vízzel feltörő forrásiszap miatt – Sárosfürdőként vált ismertté. Jelenlegi szecessziós formáját 1918-ban nyerte el, 2008-ban pedig teljeskörű felújításon esett át, visszanyerve régi pompáját. A felszereltség, a lehetőségek, valamint a színvonal miatt nem érheti szó a Szent Gellért téri ház elejét: szeparált férfi és női termálfürdő, fedett medencék tömkelege, egy óriási szabadtéri medence, gyógykezelések, széles masszázs-paletta és szépség kúrák várják a felüdülésre vágyókat.

3/7

Széchenyi Gyógyfürdő

A Széchenyi kültéri medencéi hóesésben felejthetetlen élményt nyújtanak, de a városligeti fürdőmonstrum – amely nem mellesleg Budapest és Európa legnagyobb gyógyfürdője – évszaktól függetlenül mágnesként vonzza a vízimádókat, gyógyulást keresőket, valamint a vízi sakkpartikat favorizálókat. Az építkezés során Artézi fürdőként emlegetett Széchenyit 1913-ban adták át, tehát jövőre bőven lesz okunk ünnepelni a neobarokk és neoreneszánsz elemeket egyaránt felvonultató falak között. A 3 kültéri és a 15 beltéri medencének, továbbá a szaunáknak, gőzkabinoknak, gőzkamráknak és a különböző testkarbantartó opcióknak hála egy Széchenyiben eltöltött nap során jól, utána pedig garantáltan jobban fogod magad érezni.

4/7

Rudas Gyógyfürdő

Az Erzsébet híd budai hídfőjénél fészkelő Rudast a török hódoltság idején, egész pontosan a 16. században alapították; akkoriban Zöldoszlopos fürdő néven futott – méghozzá igen prózai okból, tudniillik a medence boltozatát tartó oszlopok közül az egyik zöld volt. A tradíciókra nagy hangsúlyt fektető Rudast 1936 óta kizárólag férfiak látogathatják, persze a gyengébbiknek vélt nem sincs teljesen kitiltva a történelmi díszletek közül, hiszen keddenként női napot tartanak. Szombaton és vasárnap párban is látogatható, míg pénteken és szombaton az éjjeli fürdőzést is kipróbálhatjátok, ha úgy tetszik, akár szintén párban.

5/7

Szent Lukács Gyógyfürdő

A köznyelvben csupán Lukácsként emlegetett létesítmény területén már a 12. században gyógyításra szakosodott lovagrendek telepedtek le, sőt, hogy még távolabb utazzunk az időben, a rómaiak is jól ismerték a József-hegy lábánál fakadó forrás áldásos hatásait. A fürdőkultúra meghonosításával összefüggésbe hozott török hódoltság során furcsa módon lőporgyártásra és gabonaőrlésre használták a forrás kifogyhatatlan energiáját. A 19. század végére a Lukács valóságos fürdőkomplexummá duzzadt, amely külföldi vendégekben sem szenvedett hiányt; ekkortájt vált szokássá, hogy a gyógyult vendégek „hálatáblákat” aggattak az épület falára – ezek nagy része sajnos a háborúban elpusztult. A Lukács 1979 óta nappali kórházként is funkcionál, ami pedig a közelmúltat illeti, az 1999-es felújításokat követően idén újabb nagy volumenű vérfrissítésen esett át, amelyről bővebben korábbi cikkünkben olvashattok.

6/7

Király Gyógyfürdő

Senkit sem fog meglepetésként érni, hogy összeállításunk negyedik szereplőjét is a török hódoltság idején alapították; az azonban újdonságként szolgálhat, hogy akkor is építették, és eredeti formáját a mai napig megőrizte. A 18. században – a König-család közreműködésének köszönhetően, akikből egyúttal névadó is lett - számos melléképülettel bővítették, így építészeti szempontból meglehetősen eklektikus hatást kelt a Királyi enteriőr. A Királyt évtizedeken át a homoszexuális közösség egyik központjaként emlegették, ám természetesen nők is látogathatják, vasárnap pedig mindkét nem képviselőit tárt kapukkal és különböző hőmérsékletű gyógyvízekkel várják.