Phil Done 14 éve él Magyarországon, így könnyen lehet, hogy már jobban ismeri a magyarokat, mint mi önmagunkat. Magyarul a mai napig nem tudott megtanulni, de az angol nyelvvel nagyon jól elvan: hamarosan könyvei jelennek meg, a Budapestről szóló blogja pedig kifejezetten népszerű a magyar és az amerikai olvasók körében egyaránt. Kiderült, hogy minél több időt tölt itt, annál jobban szereti a várost, nem gondolja, hogy az amerikaiak gyengék lennének földrajzból, a diákjaival kapcsolatos történetekről legalább három könyvet tudna írni, az Operaházért pedig teljesen odavan.

We Love Budapest: Mesélj egy kicsit magadról. Hogy kerültél Budapestre, és mivel foglalkozol itt?Phil: Dráma- és angoltanár vagyok a budapesti Amerikai Nemzetközi Iskolában. Előtte 15 évig tanítottam különböző kaliforniai iskolákban. Írtam két könyvet is, amelyek a tanárként átélt élményeimről szólnak. Budapesten elkezdtem írni egy blogot is An American in Budapest címmel. Úgy vettem észre, hogy a magyarok nagyon szeretnek más szemszögű beszámolókat olvasni a saját országukról.WLB: Miért éppen Budapest?Phil: 2000-ben elmentem egy külföldi tanári állásokat kínáló expóra. A budapesti iskola is tanárokat keresett, a város pedig izgalmasnak tűnt. Először úgy volt, hogy két évig maradok, de most már több mint tíz éve itt élek.WLB: Mit tudtál az országról, mielőtt idejöttél?Phil: Nem sokat, de azt tudtam, hogy hol van. Gyakran szoktak viccelődni azzal, hogy az amerikaiak mennyire gyengék földrajzból, de szerintem ez nem igaz. Az összes amerikai barátom tudta, hol van Budapest, amikor elmondtam nekik, hogy hova költözöm. Talán nem minden európai országot tudunk elhelyezni a térképen, de az európaiak sem ismerik az összes államot, szóval kvittek vagyunk

WLB: Hogyan alakult a véleményed Budapestről, amióta itt élsz?Phil: Idővel egyre jobban megszerettem a várost. Sokkolt a rengeteg graffiti, amikor ideköltöztem, de kezd egyre inkább normális keretek között mozogni. Ugyanilyen örömmel látom, hogy sokkal tisztább a város.WLB: Melyik a kedvenc helyed?Phil: Egyértelműen az Operaház. Egy igazi kincs.WLB: Melyik a legfurcsább magyar szokás?Phil: Inkább egy nagyon kedves szokást említenék. Nagyon szeretem, hogy a magyarok jó étvágyat kívánnak ebéd előtt. Ilyennel sehol sem találkozol Amerikában.WLB: Hogy állsz a magyar nyelvvel?Phil: Sajnos túl nehéz ahhoz, hogy megtanuljam.

WLB: De azért van kedvenc szavad?Phil: Persze! Az "Egészségedre!'".WLB: Milyen jó sztorira emlékszel az osztályteremből?Phil: Olyan sok van, hogy legalább három könyvet tudnék írni belőlük. Egyszer például az egyik srác lehányt.WLB: Mi az alapvető különbség a magyar és az amerikai emberek között?Phil: Nem szeretek általánosítani, de a magyar emberek egyenesebbek. Szemtől szemben megmondják a véleményüket, míg az amerikaiak szeretik kicsit kedvesen becsomagolni.

WLB: Úgy tudom, hamarosan két új könyved jelenik meg. Miről szólnak?

Phil: Írok egyet a budapesti életemről Apple Pie, Meet Goulash címmel. A második pedig egy színésznő életrajza lesz, aki játszott az Elfújta a szél című filmben is.

WLB: Mit szeretsz a legjobban Budapestben?

Phil: Az ételeket, az építészetet, a borokat és a Budai Vár látványát.
WLB: Hogy nézne ki a magyar szuperhős?

Phil: Lenne egy kis pocakja a túl sok tejföltől.