Elképesztő sokszínűség két univerzális nyelven megszólaltatva – röviden ez a Szakcsi World Jazz Project. Szakcsi Lakatos Béla a cigány népal és a jazz elemeit ötvöző stílusában készült, improvizációval, modern harmóniákkal és tánccal tarkított produkcióját mutatták be a Művészetek Palotájában, a Budapesti Tavaszi Fesztivál negyedik napján. A színpad a tehetség, a zenei képzettség és a különböző kultúrák fúziójától, míg a nézőtér a szűnni nem akaró tapstól volt hangos.

1/1

-

Cigány meg a jazz?

Django Reinhardt nevéhez kötik a cigány népdal és a jazz elemeinek ötvözését, amelyet gypsy-, vagy manouche jazznek is hívnak. A műfaj már önmagában nagyon újszerű, de Szakcsi sajátos módon, például Bartók és a 20. századi magyar klasszikus zene elemeit is hozzátéve , az általa új magyar cigány jazznek nevezett stílust teremtette meg. Mit láttunk a Müpa színpadán március 19-én? Azt, ahogyan mindehhez afro-amerikai ritmusok, tradicionális indiai- zene és tánc, illetve Miczura Mónika és Rostás Mónika sokak által imádott hangja társul. Vagy inkább azt, ahogyan mindez eggyé olvad. Hangszerileg ez a következőket jelenti: zongora, dob, nagybőgő, gitár, szitár, szaxofon. Jól hangzik.

Jazz meg mudra?

Mi több: gyönyörű. Az érdeklődők minden bizonnyal beérték volna a zenészek produkciójának látványával is, hiszen ilyen volumenű zenei produkciót valóban csak teljes átéléssel testtel-szívvel-lélekkel lehet létrehozni. Mégis az est egyik leginkább ünnepelt mozzanatai azok voltak, mikor Adittee Bhagwat autentikus indiai táncot adott elő. A művésznő tökéletes mozdulatai, elragadó játéka és átütő személyisége a zenei tartalomhoz hasonló intenzitással bírt. Rostás Csaba autentikus-, és Kerékgyártó Edina modern cigány tánca szintén tökéletesen harmóniában állt a színpadon látottakkal. Színes, izgalmas és különleges mozdulatokat láthattunk, amelyekben a tökéletesen megvalósított stílusjegyek ellenére a műfajok határai el-elmosódtak a produkció szellemiségének köszönhetően. A tánc és a zene területén egyaránt sikerült a közönség soraival is megosztani azt a tapasztalatot, hogy Szakcsi szavaival élve a „koncert az érzések találkozója is”.