Terézvárosban, a Bajza, a Szondi, a Munkácsy Mihály és a Kmety György utcák által határolt, buja növényzetű ősparkban kreatív alkotói tevékenység folyik már az 1880-as évek eleje óta. A kert a selyemgyártás fontos helyszíne volt, innen ered a neve is, a betelepített eperfák miatt. 1921 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Az egyetem festő, szobrász és látványtervező tanszékének műtermeiben, illetve a fém-, bronzöntő, kőfaragó, gipsz-, valamint üvegműhelyekben folyamatos munka zajlik, ezért belépni csak külön engedéllyel vagy különleges alkalmakon lehet, de a kerítésen át mindig be lehet lesni és megcsodálni a növényekkel sűrűn benőtt, vadregényes parkot és a szobrokat. Történetéről és az itt található különleges építményekről bővebben is írtunk.
