1931-ben olyan szeretettel fogadták Budapesten a nászútját hivatalos programokkal összekötő Takamacu japán császári herceget és feleségét, hogy a japánok 50 cseresznyefát ajándékoztak a magyaroknak, azt tanácsolva, hogy a Duna-parton ültessék el őket. A terv végül máshogy valósult meg.

1931 telén különleges látogatók érkeztek Budapestre. Nobuhito Takamacu japán császári herceg és újdonsült felesége, Kikuko hercegnő látogatott Budapestre, nászútjukat kötötték össze egy hivatalos európai körúttal. Bár a történet úgy hangzik, mint egy hivatalos reprezentációval fűszerezett tündérmese, a valóságban inkább rémálom lehetett. Takamacu herceg homoszexualitásáról évtizedeken át keringtek pletykák, melyeket az is megerősített, hogy a párnak sosem született gyermeke. Nászútjuk alatt a fiatalokra sok európai nagyvárosban egyszerű egzotikumként tekintettek, ami bizonyára megalázó volt, máshol Japán németbarát politikája miatt hidegen fogadták őket. Különösen kellemetlen lehetett hűen szolgálni a császárt és megtapasztalni Európa ridegségét úgy, hogy Takamacunak akadtak fenntartásai a korabeli japán politikával szemben. Az ifjú pár ilyen körülmények között, egymást alig ismerve teljesített erőt próbáló diplomáciai feladatot, az őket körülvevő ridegségre pedig szomorúan rímelt a csikorgó hideg, amikor 1931. január 27-én megérkeztek Budapestre.

A fővárosban viszont szívélyes fogadtatásban részesültek, több hivatalos látogatáson vettek részt, amelyek mind igen jól sikerültek. Ennek természetesen politikai oka is volt, egyrészt Magyarország németbarát politikája és az, hogy Trianont követően igyekeztek új diplomáciai kapcsolatokat építeni Kelet felé. Ehhez egyébként kapóra jött a turanizmus, vagyis az azonos nyelvcsaládba tartozó, ragozó (agglutináló) nyelvet beszélő népek összetartozásának eszméje. A mára már meghaladott és később nacionalista felhangot kapott elmélet alapján ugyanis a japánok és a magyarok rokonságban állnak egymással.

A fiatal párt azonban nemcsak hivatalosan fogadták szeretettel, de az újságok is érdeklődéssel fordultak feléjük, és a város lakosságáról is nagyon jó benyomásokat szereztek. A Duna-korzón tett sétájuk alkalmával például még úgy is tapintatosan hagyták őket elvegyülni a tömegben, hogy a fővárosban ekkor még csak tucatnyi japán élt, így lehetett volna sejteni, hogy a magas rangú fiatalok sétálgatnak a folyóparton. Ennek ellenére kedélyesen és feltűnés nélkül vásárolgattak, beszélgettek az árusokkal. A hercegnőt pedig annyira lenyűgözte a város hűvös szépsége, hogy még verset is írt róla, amelyben virágszirmokhoz hasonlítja a hulló hópelyheket:

Séta Budán: Kicsi narancsvirág, ne félj, / laknak itt is dalos madarak, / jó itt is, szép itt is, ó de jó, / ha a nap ragyog, vagy hull a hó / s ezüstvirág a fán... / ez a legszebb talán?...  

A két és fél napos látogatás után a fiatal pár szívélyes hangvételű levélben köszönte meg a vendéglátást és haladt tovább Bécs felé. Az utazást követően Szumioka Tomojosi, a szigetországban működött Japán–Magyar Baráti Társaság elnöke 50 cseresznyefával hálálta meg, hogy a magyarok ilyen szeretettel fogadták a hercegi párt.  

Van szerencsém a japáni cseresznyefának ötven példányát a tisztelt és lovagias magyar nemzetnek átnyújtani. Nagyon örülnék, ha két-három esztendő után a cseresznyefák testvérországunk Duna folyójának partján teljes virágzásban állnának... Ezt a kis ajándékot olyan érzéssel nyújtom át, mintha kedves leányomat házasítanám össze jegyesével...

– írja levelében az elnök. Ha tehát hallgattunk volna Tomojosira, ma nemcsak a Tóth Árpád sétányon, de a Duna-parton is gyönyörködhetnénk a cseresznyevirágzásban. Az persze kérdés, hogy ez előnyös vagy hátrányos döntés lett volna inkább a város fejlődése szempontjából, vagy hogy a növények túlélték volna-e a II. világháborút, melynek során a Duna-korzó, amely pár évvel korábban olyan barátságosan fogadta a császári párt, súlyos találatokat kapott, elegáns szállodái pedig napokon át lángoltak. A fák minden esetre máshova kerültek, 25 csemete a Budai Arborétumba, 25 pedig a zuglói japánkertbe. Utódaik segítségével ma is költözik egy kis szakura a fővárosba. 

(Borítókép: Képünk mesterséges intelligencia által generált illusztráció.)

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék