Gimis koromban órák után nem rohantunk haza: az iskolaudvaron beszélgettünk, bandáztunk a közeli Erzsébetligetben, vagy átjártunk egymáshoz, ha épp nem várt ránk valamilyen szakkör. Megvoltak a magunk helyei, ahol együtt lehettünk. Ez persze egy 20-22 évvel ezelőtti kertvárosi történet, részben más típusú terekkel, de a lényeg nagyon hasonló ahhoz, amit ma is keresnek a fiatalok: olyan helyeket, ahol nem kell feltétlenül fogyasztaniuk ahhoz, hogy beszélgessenek, és ami túlmutat a plázán. Erre kínál jó megoldást
a Deviszont Közösségi Tér, ami egy alulról jövő, az iskolai oktatást kiegészítő kezdeményezés, amelyet fiatalok hoztak létre fiatalok számára.
Kifejezetten szakiskolásoknak és szakközépiskolásoknak szerveznek tanórák utáni, alternatív foglalkozásokat, ahol teret kapnak, hogy merjenek kérdezni, gondolkodni, és emellett közösségi élményt is kapnak. A Deviszont lényege éppen ez: egy biztonságos, nyitott hely Budapesten, ahol a fiatalok fogyasztási kényszer nélkül lehetnek együtt, feltöltődhetnek, és közben olyan plusztudást és szemléletet kapnak, ami segít nekik eligazodni a világban.
Mi ez, és kiknek szól?
A Deviszont Közösségi Tér 2018-ban jött létre Kispesten azzal a céllal, hogy olyan tudás- és értékteremtő közösséget alkosson, ami segít lebontani a társadalmi egyenlőtlenségeket. Bár a helyszín ma már Pesterzsébet, a misszió nem változott: kifejezetten 15–20 év közötti, munkásosztálybeli fiatalokkal foglalkoznak, akik szerény anyagi vagy kulturális háttérrel rendelkeznek és szakképzésben tanulnak. Ez egy olyan közösségi tér, ahol a kritikai pedagógia elvei alapján szerveznek foglalkozásokat, ahol közösen tanulnak a társadalomról és a minket körülvevő világról.
A koordinátorok, Napsugár, Fanny, Borsi és Anita mind pedagógiai, neveléstudományi háttérrel rendelkeznek, így nem idegen számukra a fiatalokkal való foglalkozás vagy az ifjúsági közösségszervezés. Sőt, Fanny és az alapítók a közoktatás valóságát is megtapasztalták tanárként, így nem meglepő, hogy a merev, hierarchián alapuló tanár-diák viszony mellett szeretnének alternatívát nyújtani a fiataloknak.
Ebben a térben mindenki egyenlő, a fiatalokkal együtt, demokratikusan tervezik meg az évet, döntik el, HOGY milyen témákkal és projektekkel foglalkoznak – pÉLDÁUL: iskolakritika, mesterséges intelligencia, zene vagy épp a közterek.
Az alapítók saját középiskolai élményeiből indult a Deviszont, az volt a tapasztalat, hogy fiatalként kevés olyan hely van, ahol iskola után lóghatunk, ráadásul úgy, hogy ne nagyon kelljen fogyasztani közben, hanem csak lehessen valahol beszélgetni, olyan témákat érinteni, amikről máshol nem lehet szó
– magyarázza Napsugár.
Egy szakközépiskolában alapvetően máshová helyeződik a hangsúly, itt nem az általános műveltségi tárgyak, hanem a gyakorlati szakmai képzés fajsúlyos. Ugyanakkor a Deviszontban a fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy olyan kérdésekről gondolkozhassanak, amelyeket a tantervi merevségek miatt a tanórákon nem tudnak megvitatni. Alapvetően egy biztonságos közeget kapnak, ahol pihenhetnek délutánonként.
Kritikai pedagógián alapul
A kritikai pedagógia alapvetően egy pedagógiai filozófia, ami az iskolai tudásátadásnál sokkal szélesebb és demokratikusabb módon képzeli el az oktatást.
Elismeri azt, hogy sokféle tudás és ismeret létezik, és ezek mindegyike érvényes, míg a közoktatásban általában meghatározott tudások érvényesek. Ebben a pedagógiai szemléletben az a cél, hogy ezek a tudások is bekerüljenek a közös gondolkodásba, amihez minden résztvevő hozzátesz valamit. Vajon ez a fajta pedagógia bevihető iskolai keretek közé is? Részben, hiszen a kötött tantervek és a tanári szerepek miatt kisebb a mozgástér, ráadásul a nagy létszámú osztályok is nehezítik a szemlélet rendszerszintű működését, ugyanakkor egyes elemei, vagyis az aktív részvételre, a beszélgetésre ösztönzés beemelhető az oktatásba, csak meg kell találni hozzá a helyet és az időt. Nem véletlen, hogy ez a szemlélet inkább alternatív kezdeményezésekben jelenik meg – így a Deviszontban is.
Mi magunkat nem is nevezzük tanároknak, helyette a facilitátort használjuk, mert teret adunk a közös gondolkodásnak. A Deviszontnál a hierarchia helyett erre alapozzuk a munkánkat, a tanévet is közösen tervezzük meg, és azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok vevők rá. Például év elején mindig tartunk egy közös évtervezést, ekkor beszéljük át, milyen témák, társadalmi problémák érdeklik őket, mivel szeretnének részletesen foglalkozni és milyen módszerrel tanulnának róluk. Ebben a félévben volt már szó a mesterséges intelligenciáról és a közterületekről is, de vannak olyan visszatérő témák is, mint a politika, munka, érzelmek. Egy napunk pedig úgy néz ki, hogy miután megérkeznek a srácok, közösen főzünk, mert egyrészt éhesen nem lehet tanulni, másrészt ez jó közösségépítő forma. Az adott projektet mindig három alkalomra építjük fel, így lehetőség van a személyes kapcsolódástól kezdve a jövőbeni lehetőségekig körbejárni az adott témát. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a társadalmat érintő kérdésekről ne csak beszéljünk, de közösen gondolkodjunk azon is, ők mit tudnak tenni a változásért
– magyarázta Anita.
Külvárosi terep, alternatív osztályfőnökik
Az elmúlt években egyre több közösségi tér nyílt Budapest-szerte, többségük a belvárosi kerületekben található, ráadásul azok profilban is különböznek a Deviszont Közösségi Tértől. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy egy ilyen hiánypótló kezdeményezés, ami a fiataloknak kínál alternatív „oktatást” és közösséget, miért nem valahol a belvárosban van, de valójában nagyon is nyomós érv szólt a külkerület mellett: itt nem volt ilyen tér a fiatalok számára. Noha jelenleg a közeli iskolákból toboroznak fiatalokat a lányok, azt már megfigyelték, hogy a tanulók nem is annyira a helyhez, mint a közösséghez kötődnek, így a környező kerületekből, de jóval messzebbről is érkeznek hozzájuk.
Rendszeresen járunk az iskolákba toborozni, ez azt jelenti, hogy alternatív osztályfőnökit tartunk, bevisszük azokat a gyakorlatokat, amelyeket a foglalkozásokon alkalmazunk, meghallgatjuk a véleményüket, a saját meglátásaikat. Sokszor jönnek így, viszont ami ennél is hatékonyabb, hogy egymást hívják el. Az a tapasztalat, hogy aki egyszer eljön, az már itt is marad, kitartóak, még akkor is minden héten itt vannak, ha többet kell utazni érte
– mesélte Fanny.
Törekszünk arra, hogy biztonságos és elfogadó teret hozzunk létre, persze ennek feltétele a közösen hozott szabályok betartása, így az egymásra figyelés, a közösségre kész állapotban való érkezés vagy a mindenki számára elfogadható poénok
– mondta Borsi.
Budapesten kevés az ehhez fogható hely, lehetne belőle még több, de a kis lépéseknek is örülni kell. Már önmagában az is fontos, hogy ez a kezdeményezés hét évvel ezelőtt létrejött, de ennél még fontosabb, hogy a mai napig – jórészt pályázati forrásokra támaszkodva – működik.
A Deviszont Közösségi Tér nemcsak azért hiánypótló, mert teret ad a nehezebb helyzetben élő fiataloknak, párbeszédre és közös gondolkodásra ösztönzi őket, hanem mert mindvégig fiatalok formálták, és MA IS ŐK formálják.
Bár ma már nem az alapítók viszik tovább a helyet, a cél nem változott: segíteni, támogatni a fiatalokat. Ami pedig a jövőt illeti, a lányok remélik, hogy idővel lesz annyi forrásuk, hogy a hét minden napján nyitva legyenek és hosszú távon is biztos pontot jelentsenek a fiataloknak. Emellett fontos számukra a szemlélet megosztása is: workshopokon keresztül adják tovább a kritikai pedagógia módszertanát. A fenntartható működéshez pedig nyitottak a támogató együttműködésekre, hogy ez a tér hosszú távon fennmaradjon azoknak, akiknek szükségük van rá.
Elérhetőségek
Deviszont Közösségi Tér
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
