Ebben a különös, időtlen közegben nemcsak egy eposz elevenedik meg, hanem mi magunk is döntések sorát hozzuk, követünk vagy elveszítünk valakit. A fekete maszk mögött ugyan láthatatlanok vagyunk, mégis, ha igazán átadjuk magunkat az előadásnak, közelebb kerülhetünk a körülöttünk zajló eseményekhez és önmagunkhoz is. Vági Bence társulatának, a Recirquelnek a legújabb, Walk My World című immerzív produkciója biztos, hogy még nagyon sokáig velünk marad.
A bárban, majd 10.000 tárgy között bolyongva…
A megérkezés is egy folyamat, a ráhangolódás útja, ahogy a kis táskákba bezárják a mobilunkat, majd elmondják a legfontosabb tudnivalókat. A bár helyszíne keretbe foglalja az előadást, hiszen itt indul és itt végződik az este. Már önmagában ad egyfajta időtlenséget, átmenetet képez a kinti valóság és a 2,5 órás lelki utazás között, segít elszakadni saját világunktól. Amikor pedig belépünk magába a történetbe, akkor még egy jó darabig bolyongunk a díszletek között, mielőtt rálépünk a saját utunkra. Nem érdemes csoportban vagy párosan mozogni az előadás ideje alatt, elég nehéz is. Inkább javasolt önállóan mászkálni a helyszínek között, így is több alkalommal összefuthatunk majd a velünk érkezőkkel.
Holp Nándival, az előadás társírójával, concept artistjával részletesen is beszélgettünk a Millenáris különleges, ipari műemlék jellegéről, hogy miért pont ide álmodták meg a történetet, és a művészeti csapat hogyan építette fel e köré a koncepciót és a díszletet. Közel 10.000 tárgyat válogattak ki, amely egytől egyig átment a kreatív csapat keze alatt, és megjelenik a 6000 négyzetméteres térben. A túlnyomó többségét kézbe is vehetjük, és általuk jobban megismerhetjük a szereplők személyiségét, akkor is, ha éppen nem tartózkodnak az adott térben, azonban mindent ugyanoda tegyünk vissza. Egyszerre vannak jelen a régebbi korok és egy futurisztikus világot megidéző tárgyak, például az ikonikus robot vagy éppen konténerlakások. A filmes látványvilág nem véletlen, hiszen Pető Bettina vezetésével egy játékfilmeken edződött berendezőcsapat és például a Prop Factory is részt vett a munkában, akik számos nagyszabású nemzetközi filmes produkcióval is együtt dolgoznak.
Rajtunk múlik, mennyire leszünk részesei, felkészülten vagy spontán érkezünk…
Nagyon érdekes tapasztalás, hogy bármennyire is a mi döntésünk, hogy melyik szereplővel tartunk, hol csatlakozunk ki és be az egyes jelenetekbe, hagyjuk-e magunkat sodortatni, vagy tudatosan követjük valamelyiküket, mégis minden megtörténik úgy, ahogy történnie kell. A szereplők betöltik azt a tragikus sorsot, amelyet számukra kijelöltek, legyen az isteni akarat vagy eleve elrendeltetés.
Lehet felkészülten érkezni az előadásra, elolvasni újra Vergilius Aeneis című eposzát (mi utólag kaptunk kedvet hozzá), elmerülni a karakterekben, megnézni előre a weboldalon, hogy melyik szereplővel szeretnénk tartani, és megpróbálni követni. Terveinket azonban felülírhatják, hiszen bármennyire is csalogatnak magukkal az emberi vagy isteni szereplők, csodás lények, mindig vannak olyan pontok, ahol direkt tűnnek el a szemünk elől, vagy elsodor bennünket egy másik történet. Ezzel lehetőséget kapunk arra, hogy egy újabb karakter nézőpontjába csatlakozhassunk bele.
És lehet spontán módon kapcsolódni, átadni magunkat először a hangulatnak, majd a történetnek, és csupán intuitív módon részt venni az előadáson, így is tökéletesen működik. Ezért is érdemes többször is elmenni, mert spontán és felkészült módon más és más jelenetekbe juthatunk el az első, mint a második vagy többedik alkalommal, rácsodálkozva arra, hogy az amúgy is rengeteg réteggel bíró produkcióban mindig van egy újabb szint. Mindenképp egy önismereti játék is egy estébe sűrítve. Vajon hagyjuk magunkat sodortatni az eseményekkel, vagy tudatos döntéseket hozunk, és követjük az általunk kitűzött célokat? Egyszer így, egyszer úgy sikerül, akár az életben, és ez az előadás ideje alatt is pontosan így van.
Két nagyon erőteljes és szívbe markoló páros produkciót emelnénk ki, amelyek nagy hatással voltak ránk. Az egyik Ámor és a Minótaurosz kettőse a 80-as évek bárjaira emlékeztető, rendkívül izgalmas térben, amely, ha alaposabban körbenézünk, rengeteg apró, képzőművészek által készített utalást rejt mind a szereplőkről, mind a történettel kapcsolatban. A másik magával ragadó jelenet Dido és Aeneas párosa, akik a hatalmas fémtartályokban kikukucskálnak a nézők felé, illetve mi is megleshetjük őket a külső térből. Többször láttuk már az előadást, és valahogy ebbe a két jelenetbe mindig belefutottunk.
Emellett természetesen még rengeteg kulcsjelenete van a produkciónak, attól is függ, melyik kerül hozzánk közel, hogy éppen milyen hangulatban érkezünk, milyen emlékeket, élményeket, érzéseket hozunk magunkkal. Jó volt látni, hogy a végén minden generáció vastapssal jutalmazta azt az emberfeletti teljesítményt, amit a színész-artisták nyújtottak, amúgy az előadás 16 éves kortól látogatható.
Fekete maszk, amely láthatatlanná tesz
A szereplők estéről estére kb. 2,5 órán keresztül folyamatos mozgásban vannak, a test határait meghazudtoló jelenetekben vesznek részt mint táncosok és artisták, de csodás színészi teljesítményt is nyújtanak. Nem szólalnak meg, mint ahogy a közönség sem beszélhet, nem érinthetjük meg őket, viszont kézjelekkel vagy akár érintéssel is jelezhetik, hogy tartsunk velük. Egyfajta kívülállást, egyben biztonságot is ad a fekete maszk, amit viselnünk kell az előadás közben, egyfelől láthatatlanná tesz bennünket, ugyanakkor lehet, hogy bátrabbak vagyunk arctalanul, jobban merjük vállalni döntéseinket.
„Hiába menekülsz, hiába futsz. A sorsod elől futni úgyse tudsz”
Karády Katalin mélabús slágere olyan elementáris erővel zeng bele több alkalommal a hatalmas térbe, amely tényleg hátborzongató. Főleg, hogy ekkorra már a bőrünkön érezzük az elkerülhetetlent, mert nyilvánvaló, hogy Aeneas és Dido története nem érhet másképp véget, csak tragikusan. Az előadás zenéjét Szirtes Edina Mókus komponálta, aki többször elmesélte, hogy nem volt egyszerű a sok helyszín összehangolása, hiszen minden szereplőnek meghatározott időre és dallamra oda kell érnie az egyes jelenetekbe, bármi is történjen. Óraműpontossággal kellett mindent kiszámolni, és ugyanígy dolgozott Horváth Zita próbavezető és mozgásrendező is, aki egyben Didót is alakítja.
Finálé lélegzet-visszafojtva
Még a tragikus és elkerülhetetlen végkifejlet előtt átélhetjük a szó szerint lélegzetelállító csúcspontot, a finálét, amelynek minden néző részese lesz, hiszen bármelyik szereplővel tartunk, az utolsó két jelenetre mindenki odaér a központi térbe, vagyis a karthágói piactérre. Az orosz hintás produkció a világ legnehezebb artistaszámai közé tartozik, amikor először láttuk, akkor is döbbenetes élmény volt, de többször megnézve is hihetetlen. Az előadás pedig egy nagyon intim produkcióval, Dido és Aeneas búcsújával zárul, amely egyszerre rendkívül professzionális, ugyanakkor szívbe markolóan valóságos és őszinte. Tényleg nem tudja az ember, hogy az érzéseinek engedjen utat, vagy rácsodálkozzon a teljesítményre és a technikai felkészültségre, de inkább az érzések törnek utat.
Visszatérve a valóságba
Az álomszerű utazás után nem volt könnyű kilépni a Millenáris kapuján. Van, akinek a magány és a csend esett jól, másoknak a társaság, valamint az előtörő élmények megbeszélése jelentette a lezárást, de a bárban is lehetőségünk van ücsörögni, ha nehezebben szakadnánk ki a térből. Valószínűleg nem lesz olyan néző, akinek az emlékezetében ne hagyna nyomot az előadás. És csak elismerően lehet gondolni arra az óriási stábra, akik hónapokat, éveket dolgoztak ezen a produkción, arra az óriási háttérmunkára a 32 világklasszis táncos-artistától kezdve a látványtervezőkön át a díszletépítőkig, akik nélkül nem jöhetett volna létre egy ilyen nagyszabású produkció, amely biztos, hogy mind a nézők, mind a szakma elismerését magáénak tudhatja.
Az előadásra gyorsan fogynak a jegyek, de még december végére is találtok néhány, január–februárra több szabad időpontot. Az előadás tökéletes ajándék, ha egy életre szóló élménnyel ajándékoznánk meg szeretteinket, sőt ajándékutalvány is vásárolható.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
