A századfordulós időszakot nemcsak azért szeretjük, mert Budapest ekkor vált világvárossá, hanem mert ebben a nyüzsgésben rengeteg újító ember és eszme jelent meg – közöttük nem kevés női alkotóval. A századelő kivételes tehetségei voltak ők, ám mára sokukat elfeledtük. Míg Ferenczy Noémi, Erdős Renée vagy Kaffka Margit neve ismerősen cseng, addig Madzsar Alice-ról már jóval kevesebbet tudunk, és nem azért, mert az évek során nem maradt fenn róla semmilyen adat vagy történet, hanem egyszerűen csak kikopott a köztudatból. Milyen jó, hogy Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek – Kivételes művészek a századelő Budapestjén című könyve rögtön az ő alakjával nyit, így felfedezhetjük a gyógytorna és a terhességi torna magyarországi megteremtőjének izgalmas, provokatív és kalandokkal teli életét.
Nagykárolyi évek
Madzsar (leánykori nevén Jászi) Alice már gyerekként is különcnek számított, ezt valójában apjától örökölte, aki a család első szabadkőművese volt, és aki előszeretettel vett részt a köz- és a társasági életben. Ezek után nem meglepő, hogy Alice is imádott szerepelni: a helyi színjátszó csoport tagjaként rendszeresen ott volt a színpadon. A szereplési vágy felnőtt korában sem csökkent, csak ekkor már a társasági életre és a tanításra fókuszált.
A magyar gyógy-, ortopéd és terhességi torna úttörője, a munkahelyi torna első népszerűsítője, a játékos gyermektorna megteremtője VOLt, emellett a művészi mozgás területén is bátran kísérletezett.
Nagykárolyi családból származott, ott szövődött barátsága Adyval (vele a Lédával való szakítás után össze is veszett), Kaffka Margittal, Szabó Ervinnel – vele a barátságon túl évekig tartó szerelem is összekötötte – és persze a férjével, a szintén különcnek számító Madzsar Józseffel.
Veszélyeztetett terhes volt, tornázni kezdett
Meg volt írva a csillagokban, hogy ők ketten egymásra találjanak, hiszen Madzsar József hasonlóan kirítt a nagykárolyi tömegből. „Mániákusan hitt a friss levegő áldásos hatásában, a napfényben, sőt meg volt róla győződve, hogy minél kevesebb ruhát hord valaki, annál egészségesebb. Madzsar József már akkor is sortban feszített Nagykároly utcáin, amikor ez a ruhadarab még teljesen ismeretlen volt” – olvasható Koniorczyk Borbála könyvében. A progresszív, új áramlatokra és eszmékre fogékony pár gyorsan egymásra talált, egy nap alatt három esküvőjük is volt, majd felköltöztek a nyüzsgő fővárosba, ami hiába volt a legkülönfélébb emberek olvasztótégelye, Alice sosem szerette meg igazán.
Madzsar József nem ivott alkoholt, többségében csak nyers gyümölcsöt evett (hasonló trendekkel ma is találkozhatunk), és gyakran éheztették magukat Alice-szal – aki az egészséges életmód jegyében töméntelen mennyiségű cigarettát szívott. A tornára is férje hívta fel a figyelmét: nehezen viselte a terhességet, ezt a férje által összeállított tornagyakorlatok enyhítették. Ezután jött rá arra, hogy milyen sokat segít a megfelelő mozgás a különféle élethelyzetekben, innentől kezdve egyre csak képezte magát és népszerűsítette a tornagyakorlatok fontosságát, legyen szó terhestornáról, gyógytornáról, munkahelyi tornáról vagy meztelen tornáról, ám a Funkcionális Torna Tanítóképző Intézetet csak 1912-ben nyitotta meg.
A meztelenség kultusza
Azt már tudjuk, hogy József a minél kevesebb ruha, annál jobb elvet képviselte, de vajon mit gondolt erről Alice? Támogatta, a tornázás területén mindenképp. Nem volt ritka, hogy a páros, Szabó Ervinnel kiegészülve (szerelmi háromszögben éltek, amiért Szabónak lelkiismeret-furdalása volt, Madzsar József pedig többször is öngyilkossági kísérletet követett el), meztelenül napfürdőzött a strandon, hiszen náluk teljesen természetes volt a ruhátlanság. A meztelenség kultusza az 1900-as évek elején bontakozott ki Európában, ahol nemcsak az otthonokban vagy a strandon éltek ennek a „szenvedélynek”, de klubok is alakultak a fesztelen meztelenség megélésére. Bár itthon sem idegenkedtek a meztelenségtől, és például a gödöllői művésztelep lakói természetesnek tartották a nudizmust, a Körösfői-Kriesch család nyaranta meztelenül aludt a kertben, de a Nacktkultur tőlünk nyugatabbra virágzott fel.
Ebbe az újító áramlatokkal átszőtt, mégis picit maradi világba hozta el Madzsar Alice a meztelen tornát, az iskola megnyitása után pedig gyakori volt, hogy a Gellért-hegyen sétálókat meztelenül tornázó nők látványa fogadta. Persze nem sulyzózó, guggolásokat és ugrógyakorlatokat végző nőket kell elképzelnünk, hanem kecsesen hajlongó, lágy mozdulatokat végzőket, akiknek a célja a harmonikus és nádszálvékony test elérése volt, hiszen akkor jött divatba a fűző nélküli élet, bár Alice nem ebből a célból nyitotta meg iskoláját.
A Ménesi úti villában eleinte háromféle tanfolyamra jehetett jelentkezni: lélegzőtornára, egészségtornára és szépségtornára, természetesen mindezt ruha nélkül végezték. A kecses mozdulatok mögött szigorú edzés volt, Alice nem nézte jó szemmel a lazsálást, de arra azért figyelt, hogy minél inkább személyre szabja a tornát. Bár kifejezetten magas volt a tandíj, mégis sokan jártak hozzá, ez a torna jótékony hatásának, de még inkább Alice karizmatikus egyéniségének volt köszönhető, bár ő maga nem kapcsolódott be az órákba, nehogy kifulladjon – megállás nélkül dohányzott.
A testkultúra forradalmára
Bármennyire provokatív volt is a meztelenség, Madzsar Alice nem (csak) emiatt volt fontos tényező. Elterjesztette a gyógytorna és a „terhestorna”, sőt a szülés utáni mozgás fontosságát, utóbbinál saját tapasztalataira támaszkodott, hiszen a század elején az orvosok igyekeztek minden várandós nőt a legkevesebb mozgásra, helyette pihenésre biztatni. Persze a pihenés nem rossz, csak a túlzásba vitelével pont az ellenkezőjét érték el. Éppen ezért Alice rendszeresen bement a férje szülőotthonába, hogy az állapotos nőket tornáztassa. Csak idő kérdése volt, hogy a folyton kísérletező és mozgásban lévő nő a gyermektorna felé fordítsa a figyelmét: megalkotta ennek játékos verzióját, ahol nemcsak mozgatta őket, de mesélt is nekik. Komoly figyelmet szentelt a munkahelyi tornának is, rendszeresen tartott ingyenes foglalkozásokat a munkásnőknek, mindemellett pedig koreografált és oktatott is.
A mozgás fontosságáról való gondolatait A női testkultúra új útjai című könyvében összegezte, amiben nemcsak a helyes testtartásról vagy a koplalás jótékony hatásairól írt, de a szexuális öntudatra ébredésünk és a nagyvárosi élet problémái is a témái között volt. Az önsegítő könyvet pár hónap alatt elkapkodták a (női) vásárlók, a sajtó pedig az égig magasztalta Madzsar Alice-t érte. Persze egy aktfotókkal (ezeket férje készítette álnéven), provokatív témákkal és gondolatokkal teli könyv esetében ez nem is olyan meglepő.
Források:
- Koniorczyk Borbála: Női szörnyetegek – Kivételes művészek a századelő Budapestjén, Libri, 2025
- Borgos Anna: Madzsarné Jászi Alice. A női testkultúra új útjain, Holmi, 2013
(Borítókép: We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
