Szilágyi Erzsébet tekintélyes magyar nemesi családba született, a történészek feltételezései szerint 1405 és 1410 között. Édesapja Szilágyi László, édesanyja Bellyéni Katalin. Apja Zsigmond király hűbérese volt, katonai sikerei révén szerzett rangot és vagyont, 1408-ban kapta jutalmul a Temes megyei Horogszeget, ekkor vette fel a horogszegi előnevet. Szilágyi Erzsébet tehát az apja révén bizonyára megszokhatta azt az életmódot, amely később feleségként várt rá:
a katonáskodó férj sokat van távol a családjától, míg az asszonynak egyedül kellett helytállnia otthon.
Fiatalkoráról semmit se lehet tudni, csupán annyi bizonyos, hogy öt testvére volt, köztük Mihály, akinek később kiemelt szerepe lett az életében.
Amikor a sorsa végleg eldőlt: házassága Hunyadi Jánossal
Ha Szilágyi Erzsébet élete valahol megpecsételődött, az kétségkívül az a pillanat volt, amikor megismerte Hunyadi Jánost. Apja 1426-ban Lazarevics István szerb despotánál teljesített szolgálatot, akárcsak Hunyadi. A történészek szerint a fiatalok itt ismerkedhettek meg, és valamikor 1427 és 1430 között tarthatták az esküvőjüket. Egyes vélekedések szerint – bár a korban inkább az érdekházasságok domináltak – kettőjük frigye szerelemből szövődött.
Mindenesetre az biztos, hogy elsőszülött fiuk, László 1431-ben látta meg a napvilágot Hunyadi János családi birtokán, Hunyadon, abban a várban, amit Zsigmond király adományozott az apjának. Második fiuk, Mátyás 12 évvel később született Kolozsvárott. A történészek szerint a két fiú közötti nagy korkülönbségnek nem a házastársak elhidegülése lehetett az oka, sokkal valószínűbb, hogy voltak olyan gyermekeik, akik fiatalon elhunytak vagy akár meg sem születtek, illetőleg Hunyadi János politikai karrierje ebben az időszakban olyan ütemben ívelt felfelé, hogy kötelezettségei elszólították a családi tűzhely és a felesége mellől. A legendás hadvezér kormányzósága alatt, azaz 1446 és 1452 között például mindössze 15 napot töltött Hunyadon, azt is négy részletben.
A fentiekből következik, hogy mivel a férj nemigen tartózkodott odahaza, minden teendő: a gyermekek nevelése, az uradalmi birtokok irányítása, a döntések meghozatala Szilágyi Erzsébetre hárult. A Hunyadi-vagyon szép gyarapodása azt bizonyítja, hogy igen jól elboldogult egymaga is. Az élete – amely addig se lehetett éppen könnyű és nyugalmas – akkor vett drámai fordulatot, amikor férje 1456 augusztusában, nem sokkal a nándorfehérvári diadal után, váratlanul elhunyt.
Fontos megértenünk az akkori politikai helyzetet. A trónon a fiatal V. László király – hazánk második Habsburg-uralkodója – ült, aki gyermekkorát külföldön töltötte, és III. Frigyes német-római császár, valamint Garai és Cillei nemesurak befolyása alatt állt. Hunyadi János halálával idősebb fia, László lett a család feje, egyúttal az ország legbefolyásosabb urainak egyike. A hatalomért vívott harcban összetűzésbe keveredett Cillei Ulrikkal, és bár pontosan nem tudni, mi történt köztük,
az biztos, hogy Cillei életét vesztette.
Bár Erzsébet elérte, hogy a király megkegyelmezzen a fiának, ez nem sokáig maradt érvényben: V. László pár hónappal később Budára hívta Lászlót és Mátyást, előbbit felségárulás vádjával kivégeztette, utóbbit pedig fogságba vetette.
A „férfias lelkületű, hős asszony”, akiből királycsináló vált
El tudjuk képzelni, mit érezhetett ekkor Szilágyi Erzsébet: alig egy év leforgása alatt az ország egyik legbefolyásosabb asszonyából védtelen özveggyé vált, elsőszülött fiát kivégezték, a kisebbiket fogva tartották, és neki sem sok jóval kecsegtetett a jövő. De Szilágyi Erzsébet nem az a fajta volt, aki tehetetlenül siránkozik nehéz sorsán. Ő cselekedett. Miután diplomáciai úton nem járt sikerrel, fivérével, Mihállyal sereget toborzott kisebbik fia kiszabadítására. A király előbb Bécsbe, majd Prágába menekült előlük – vitte magával Mátyást is –, ahol azonban váratlanul elhunyt leukémiában. A történelem ismét nem várt fordulatot vett, majd Szilágyi Erzsébet politikai, anyagi és katonai erőfeszítéseinek köszönhetően újra magyar király ült a trónon: Mátyás, aki történelmünk egyik legnagyobb uralkodójává vált. Nem meglepő tehát, hogy Aelius Cervinus horvát humanista költő a Mátyás királyról mondott emlékbeszédében „hős asszonynak”, míg Bonfini – a király hitelességében sokat vitatott történetírója – beszédesen „férfias lelkületű asszonynak” nevezte őt. Mindezek ellenére azonban nem készült vagy maradt fenn róla egyetlen portré sem, így azt sem tudhatjuk, hogyan nézhetett ki.
1458 után nyugalmasabb évek vártak Erzsébetre. A király édesanyjaként az ország első számú asszonya lett, fia saját udvartartást tartott fenn számára az óbudai királynéi várban, amelynek létezéséről talán kevesen tudnak. Azonban az 1908 és 1984 között végzett régészeti ásatások azt igazolják, hogy a mai III. kerületi Kálvin köz elejének telkein a 11. századtól egy királyi-királynéi rezidencia állhatott egészen a törökök 1541-es támadásáig (amely egyébként a középkori építészeti emlékeink jelentős részét elpusztította).
Abból pedig, hogy a leveleit mindig Budáról keltezte abban az időben, amikor a király is ott tartózkodott, az következik, hogy igyekezett a fia közelében maradni. Mátyás erős kézzel irányította az országot, a családi birtokok kezelését azonban – nyilvánvalóan nem ok nélkül – továbbra is az anyjára hagyta. A forrásokból kiderül, hogy Szilágyi Erzsébet szerves részét képezte a király életének, Mátyás első felesége halálát követően a királynéi birtokokat is ő igazgatta. A politikába azonban többé nem szólt bele. Az okleveleiből kiderül, hogy a családi birtokokat szigorúan, de igazságosan igazgatta, a jobbágyait pedig védelmezte. Adomány- és kiváltságleveleinek tanúsága szerint mélyen vallásos asszony volt, védte az egyházi intézményeket, a mai Margitszigeten élő apácákat, illetve támogatta a szerzetesrendeket. Folytatta Hunyadi János örökségének, Hunyad (Vajdahunyad) várának kibővítését, átépítését.
A boldog nagymama, aki már nem érte meg háza bukását
Miután Mátyás király első felesége – fiukkal együtt – 1467-ben gyermekágyi lázban elhunyt, és később az uralkodó megismerte Edelpeck Borbálát, akitől 1473-ban megszületett Corvin János, Szilágyi Erzsébetnek az unokája nevelése lett az első számú feladata. Beatrix királyné érkezése azonban megbolygatta a békés állapotokat. Borbálát gyorsan férjhez adták és eltávolították Mátyás közeléből, az új feleség pedig igényt tartott a királynéi birtokokra is. A történészek úgy vélik, ebből lett némi konfliktus Szilágyi Erzsébet és a király között. Az asszony vélhetően nem adta könnyen magát, mivel végül megtarthatta számos más uradalom mellett az óbudai királynéi várat is, ahová visszavonult, valószínűleg nem önszántából.
Így tekintélye és befolyása csökkent.
Hamarosan azonban a történelem újabb nem várt fordulatot vett. A nagy remények szertefoszlottak, és mindenki számára világossá vált, hogy Beatrix királyné sosem fog utódot szülni Mátyás királynak. Ezt követően az uralkodó a törvénytelen fiát hercegi rangra emelte, törvényes utódjaként ismerte el, és hamarosan ő lett a királyság leggazdagabb embere. Szilágyi Erzsébet számára ez bizonyára nem várt elégtétel lehetett, és pozíciója is erősebbé válhatott ismét.
Az ország első számú nagyasszonya, a törökverő Hunyadi János kormányzó özvegye, Mátyás király édesanyja végül 1483–1484 táján távozott az élők sorából. Halálának oka nem ismert, de vélhetően több mint hetvenéves korában hunyt el, ami nem számított mindennapinak, hiszen az átlagéletkor akkoriban negyven év körül volt. Valamennyi vagyonát és az impozánsra kibővített Vajdahunyad várát is unokájára hagyta. Abban a boldog tudatban hunyta le örökre a szemét, hogy a Hunyadi királyi vérvonal nem hal ki Mátyással. Mi azonban tudjuk, hogy ez is másképp alakult. Egy azonban biztos: ez már nem Szilágyi Erzsébeten múlt. Bár élete viharokkal és kemény küzdelmekkel volt tele, erejével, kitartásával, eredményeivel joggal írhatná be magát saját jogán a híres férfiak mellé a történelemkönyvekbe.
Források:
- Horváth Richárd: Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete, mult-kor.hu
- Csifó Tamás: A „hős asszony” – horogszegi Szilágyi Erzsébet élete, ujkor.hu
- Tarján M. Tamás: V. László megesküszik, hogy nem áll bosszút Cillei Ulrikért, Rubicon
- Benyó Gergely: Ma is megvannak a föld alatt az óbudai királyi, majd királynéi vár maradványai, PestBuda
- Bálint Lilla: „Férfias lelkületű asszony” volt Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet, Dívány
(Borítókép: Madarász Viktor: Hunyadi László siratása – Wikipedia)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
