Robert Yager 1964-ben Londonban született, tiniként pedig beutazta egész Európát. Látókörét szerette volna szélesíteni, amikor latin-amerikai tanulmányai részeként egy évre Mexikóba költözött. Alig egy hónappal érkezése után 8,1-es erősségű földrengés rázta meg Mexikóvárost, ez indította el a street photography felé, később pedig Los Angelesben tanult fényképezést. Dolgozott a legfontosabb magazinoknak, köztük a New York Timesnak, a Rolling Stone-nak, a Guardiannek és a Time-nak is, 2019-ben pedig a Balenciaga számára készített képei hoztak elismerést számára.
Akiknek az erőszak az anyanyelve
1991-ben a Broadway egyik újságosstandján látta meg a Teen Angels című független kiadványt, ahova bandatagok küldték be fotóikat, írásaikat, vázlataikat kisebb összegért cserébe. Yager előtt pedig feltárult egy addig ismeretlen világ, úgy érezte, hogy a kiadvány saját hangot ad egy képviselet nélküli közösségnek, szubkultúrának. Ezt követően fényképezőgépével az utcákat járva keresni kezdte azokat a Los Angeles-i bandákat, melyekről a kiadványban olvasott. Barátja tanácsára látogatott egy Pico Boulevard melletti falfestményhez, aminek fotózása közben belebotlott Muertóba és Midgetbe, a WestSide PlayBoys 13 banda tagjaiba.
A többi már történelem, Yager ugyanis
1992 januárjától nagyjából tíz éven keresztül fotózta a banda tagjait és területét,
fényképei pedig nemcsak a klisés oldalt mutatják meg, hanem a teljes kulturális és emberi spektrumot, amin egy ilyen közösség mozog. Akárhova születtünk is, az inget ki kell vasalni, szeretettel követjük, ahogy egy kisgyerek felfedezi a világot, és próbálunk lojálisak maradni a barátainkhoz. A képek ezt is megmutatják, mégsem romantizálják a gangéletet. A több száz fotóból álló sorozat, amelyből a kiállításon 28-at nézhetünk meg, azért is megdöbbentő, mert sok alkotáson számunkra is ismerős érzéseket fedezünk fel, melyek ösztönös kifejezésmódja, az ezeket körülvevő világ mégis erősen eltér attól, amit ismerünk. Yager munkája által mélyebben megérthetjük egy számunkra ismeretlen közösség mindennapjait, amelyben az erőszak mellett a hűségnek, a bajtársiasságnak, a családnak is fontos szerep jut.
„…ott álltál velünk a falnál”
A sorozatból korábban egy 260 képből álló fotókönyv is készült, amit szintén megnézhetünk a kiállításon. Ennek előszavában olvashatunk a munkával járó kihívásokról. A banda uralta környék befogadta a fotóst, ám ez a folyamat korántsem zajlott könnyedén. Ahogy az egyik tag, Clever meséli, sokáig gyanakodtak arra, hogy Yager valójában beépített zsaru. Végül egy közös füvezés és az győzte meg őket, hogy úgy tűnt, a rendőrök sem tudják pontosan, mit keres a fotós a veszélyes környéken. A zsaruk Yagert is legalább olyan bizalmatlanul kezelték tehát, mint a bandatagokat. Néhány rendőr barátságosan bánt ugyan vele, mások viszont összetörték a gépét vagy éppen letartóztatták, hiába mutatta meg a sajtóigazolványát. A környéket egyébként a később hírhedtté vált, korrupt Rampart CRASH rendőri egység is őrizte. A WestSide PlayBoys 13 tagjait viszont a fotóst ért inzultusok még inkább meggyőzték az őszinte érdeklődésről:
Néhányszor, mikor a zsaruk sarokba szorítottak minket, te is ott álltál velünk a falnál
– meséli Clever, akinek a jóvoltából később CameraMan (CM) lett Yager beceneve a környéken. A fotókon látható szereplők közül sokan meg sem érték a róluk szóló könyv megjelenését, a bandatagság elvégre nem a hosszú élet kulcsa.
A WestSide PlayBoys 13 Gang (röviden PBS13) mostanában is működő, vegyes etnikumú, de alapvetően latin-amerikai gyökerekkel rendelkező bűnszervezet, amely a mexikói maffiával is kapcsolatban állt. Az 1950-es években alakult, először autósklubként, innen nyergelt át a bűnözésre. A szervezet több klikkből tevődik össze, amelyek között Crystal Bunnies néven egy csak női tagokból álló egység is akad. A gangellenes intézkedések ellenére ma is aktívak, olyannyira, hogy több vélt tag a kiállítás social media felületeit is figyelemmel kísérte. Fő bevételeik drogértékesítésből származnak, de a fegyverkereskedelemben is érintettek.
A közösség tagjai nyíltan árulták az utcán a kokaint és a heroint, és számos alkalommal keveredtek fegyveres összetűzésekbe a rivális bandákkal. A konfliktusok sokszor halálos kimenetelűek voltak, és jelentősen korlátozták a bandatagok szabad mozgását. Ha valaki más területére tévedt, azt akár le is lőhették. Yager képei ugyanakkor nemcsak az erőszakos oldalt mutatják meg, hanem az örömteli pillanatokat, a lojalitást is. A tagok között nagyon tehetséges művészek, graffitisek, tetoválók is akadtak, így az egymás iránti hűség külső jegyekben is megnyilvánult, mindenki ügyelt rá, hogy őrizze a saját stílusát, megjelenését. A banda emblémáját, a Playboy-nyuszit ábrázoló tetoválások, kézjelek, saját szabályok, rituálék is jelezték a közösség összetartozását.
A róluk szóló, Gang Life in Los Angeles című kiállításnak helyet adó House of Lucie-t 2016-ban alapította Hossein Farmani üzletember, azzal a céllal, hogy bemutassa a kortárs Lucie-díj kitüntetettjeinek munkásságát, és tehetséges fotósokat népszerűsítsen. A 2003-ban alapított Lucie-díjjal eddig a fotográfia 170 mesterét ismerték el. Robert Yager a PlayBoys 13-ről szóló könyvének köszönhetően 2023-ban részesült a díjban. Munkáit tavaly az athéni Lucie Galériában állították ki. A mostani tárlatot augusztus 7-ig szerdán és csütörtökön 16 és 19 óra között lehet bejelentkezés nélkül megnézni a Falk Miksa utcai House of Lucie-ben. A galéria egy épület belső udvaráról nyílik, csengetni kell a bejutáshoz.
Robert Yager: Gang Life in Los Angeles kiállítás a House of Lucie Budapestben
Program adatai
(Borítókép: House of Lucie)
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
