Egy civil kezdeményezés felelevenítette volna a régi hagyományt, hogy Budapest egyes utcáit játszóutcává alakítsák. De mit jelentene ez pontosan? Az utca az autósoké, vagy néhol, néha más funkciót is elláthat? Ennek jártunk utána, továbbá annak, van-e az elképzelésnek történelmi hagyománya.

Budapesten 1954. április 16-án döntöttek arról, hogy pár utcát, nevezetesen az újlipótvárosi Gergely Győző utca Pozsonyi út és Hollán Ernő utca közötti szakaszát, az erzsébetvárosi Barát utcát, valamint a II. kerületi Kandó Kálmán utcát „Játszó-utcává” alakítják. Ennek értelmében reggel kilenc és este kilenc között autók nem hajthattak rajtuk át, az itt lakó autósok és teherszállító járművek számára pedig 5 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be.

Az eltűnő játszóterek helyett

A városvezetés arról is rendelkezett, hogy a „Játszó-utcákban” esetlegesen bekövetkezett balesetekért az autósokat fogják felelősségre vonni. Ezen speciális, korlátozott forgalmú helyeknek azért látták szükségét, mert Budapest fokozatos beépítésével a gyerekek játszóterei, amelyeknek addig két bérház közötti üres területek adtak helyet, szép lassan eltűntek. Mivel a házak udvarán nem lehetett labdázni – hogy ne zavarják a lakókat –, a gyerekek a járdákat vették birtokba, ami azonban az egyre nagyobb autóforgalom miatt kezdett balesetveszélyessé válni.

A főváros nagyon elkötelezett volt az ügyben, mivel terveik szerint további 47 „Játszó-utcát” kívántak létrehozni. A gyakorlatban végül ennél kevesebb ilyen területet jelöltek ki, és azok sem működhettek túl sokáig, ugyanis pár év múlva a Belügyminisztérium Közlekedésrendészeti Osztálya – a minden igyekezet ellenére is növekvő balesetszám miatt – úgy döntött, hogy megszünteti a „Játszó-utcákat”. Emellett vélhetően morgolódott a lakosság a gyerekek csapta zaj miatt. Ennek ellenére az „utcán játszás” hagyománya lassan kopott ki, mivel még 1963-ban is készült fényképfelvétel a Gergely Győző utca ezen szakaszán labdázókról.

Mini-sétálóutca a város közepén

Ez az újlipótvárosi utca azért is különleges, mert a Pannónia és a Tátra utca, valamint a Tátra és Hollán Ernő utca közötti szakasza ritka szigetet képez a városrészben, ahol nincs autóforgalom. Középen kis kertsávok húzódnak, és a kevés környékbeli, megfelelő kutyasétáltató hely hiányában a kutyások rendszeresen ide hozták a kedvenceiket. Az ebek berohantak az egyébként igen elhanyagolt kertbe, ami egyrészről sok konfliktust okozott a helyi lakosok között, másrészről sokan méltatlankodtak a mini-sétálóutca mostoha állapota miatt. Végül a lakossági bejelentések és civil kezdeményezések hatására az önkormányzat döntött a Gergely Győző sétány megújításáról, amelyet bár igyekeztek a lakosok véleményét meghallgatva kivitelezni, a megvalósítás nem aratott osztatlan sikert.

A fővárosiak igénye évtizedek alatt sem szűnt meg a forgalomtól korlátozott utcák iránt. Ezt mutatja két tavalyi kezdeményezés is: az egyik a Játszóutcákat Budapestre kampány, a másik pedig egy olyan javaslat, amely meghosszabbította volna a Gergely Győző sétányt azáltal, hogy a Felka utca és a Gyöngyház utca is zöld sétálóutcává váljon, így pedig egy egybefüggő pihenőutca frissítse fel Újlipótváros sűrűn beépített és nagy forgalmú területét, de végül egyik ötlet sem kapott támogatást.

A közösségi játékélményért

A Játszóutcákat Budapestre kampány keretében két, forgalomtól rendszeresen elzárt utcát szerettek volna kialakítani fix játékokkal vagy játékra alkalmas domborzati elemekkel, felfestésekkel, mászóeszközökkel, utcabútorokkal, trambulinokkal. Az ötletgazdák úgy vélik, a játszóutcák segítenek a városi gyerekek számára, hogy közösségi játékélményben lehessen részük, valamint orvosolhatnák a nagyvárosi elmagányosodás problémáját is, mivel ezeket a területeket nemcsak a gyerekek, hanem valamennyi helyi lakos is használhatná, ezáltal lehetőség nyílna rá, hogy jobban megismerjék egymást a szomszédok. A kampány előzménye Bogyó Virág és Madácsi Flóra Játszóutca? című projektje volt, amelynek keretében az erzsébetvárosi Barát utca és a VIII. kerületi Bauer Sándor utca Mátyás téri szakasza a Flaszter: 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennálé keretében 2023 őszén egy hosszú hétvége erejéig várta a játszani vágyó gyerekeket.

Azt nem lehet tudni, hogy valamikor lesznek-e újra Budapesten játszóutcák. Azonban az látható, hogy a főváros lakosainak egyre nagyobb igénye van arra, hogy a zsúfolt belvárosban az autók által használt területeket néha egy kis időre kizárólagosan birtokba vehessék, elég csak a Szabihídra vagy a pesti rakpart gyalogosok előtti megnyitására gondolni.

Források:

Angyalföld régi képeken Facebook-csoport

Legyetek ott első városi piknikünkön!

Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.

Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!

hirdetés

Címkék