Szeretjük a Városligetet, hiszen a maga kompaktságával, de a megannyi zöldterületével is felüdülést ad mindenkinek, aki kiszakadna a város zajából. Van itt tó, árnyat adó fák, rózsakert, kiülős helyek és piknikterületek, de kutyázni és sportolni is lehet, szóval minden adott a rekreációhoz. Az elmúlt években a Liget Projekt miatt szegeződött rá széles körű figyelem, hiszen a tervek szerint úgy újítják meg az egész parkot, hogy egyfajta múzeumi negyedet csinálnak belőle. Mint mindennek, ennek is megvan a maga jó és rossz oldala, az Építészet a Ligetben – víziók és valóság című, a KÉK Városi Séták csapatával közös sétánkon kritikai szemmel nézzük meg Budapest egyik közkedvelt parkját.
A sétán amellett, hogy megismerjük a világhíres Sou Fujimoto tervezte Magyar Zene Házát, illetve a Néprajzi Múzeum épületének érdekességeit, az olyan épületekről is szót ejtünk, mint az egykori Közlekedési Múzeum, a Regnum Marianum, a Pecsa vagy a millenniumi kiállítás pavilonjai.
Liget-történet
A Városliget a világ egyik első nyilvános parkja, ez volt az 1896-os millenniumi ünnepségek fő helyszíne. Bár a legendákkal ellentétben nem Budapest legnagyobb parkja (a Népligeté a dobogó teteje), ám az biztos, hogy ez a legszerethetőbb. Van itt madárbarát tanösvény, mintakert, egy több mint 5000 négyzetméteres kutyás élménypark, és persze az új épületeken kivül itt található a Széchenyi Gyógyfürdő, az Állatkert, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a Vajdahunyad vára is.
Kicsit úgy állunk hozzá, mintha a Liget mindig is itt lett volna, holott ez nincs így. A 19. század elejéig ez a környék még mocsaras terep volt, azt, hogy ma a város rekreációs területeként működik, leginkább a Szépítő Bizottságnak, József nádornak és Heinrich Nebbien műkertésznek köszönhetjük. A városvezetés 1813-ban döntött arról, hogy ezt a városszéli területet mindenki számára hasznos és látogatható mulatóhellyé alakítják. A 19. század elején épült ki a tó, és ekkor alakították ki a Mocsár- és a Drót-szigetet, előbbi helyén ma már a Széchenyi Gyógyfürdő, míg utóbbin a Vajdahunyad vára áll.
Ahogy megindult a korábbi Városerdő ligetté fejlesztése, megjelentek a mutatványosok is, így nem kellett sokat várni arra, hogy kiépüljön Pest új mulatóhelye. A millennium idején pedig itt volt az Ezredéves Országos Kiállítás, ahol léghajó, tornyos paloták, mulatságok és díszkertek várták a látogatókat. A Liget történetéről itt írtunk bővebben. Érdekesség, hogy az 1909-es farsang idején Stróbl Alajos vezetésével a Városligeti-tó jegén megelevenítették Mátyás királlyá koronázását: hóból és jégből megformálták a középkori pesti házakat és az uralkodó hatalmas szobrát. De itt volt az első magyarországi ejtőernyős ugrás, és hőlégballonnal is innen szálltak fel először az országban.
A lerombolt templomtól a kortárs múzeumig
A Damjanich utca felé ma egy kis dombon álló fakereszt mutatja, hol volt egykor a Mária országa/királysága nevet viselő templom, amit 1951-ben Rákosi Mátyás leromboltatott, így az 1931-ben felszentelt szakrális épület mindössze 20 évig állt a helyén. A Regnum Marianum terveit Kotsis Iván készítette, aki előtt a jeruzsálemi Szent Sír-templom lebegett példaként, míg a kupolás épület tornyát a Szent Korona másolata díszítette. Amikor megindult az épület bontása, a hívek élőláncot vontak köré, hogy megállítsák a munkálatokat, de az ÁVH emberei végül kényszermunkára vitték őket. Közben a hatalom még az építészeti szakirodalomból is eltüntette az épület nyomait, helyén a Tanácsköztársaság „heroikus és monumentális” emlékművét állították fel.
Míg a rendszerváltás előtti időszakban az Ötvenhatosok tere volt a katonai díszszemlék, felvonulások és az állampárti tömegrendezvények helyszíne, addig a hosszan lekövezett szakasz a rendszerváltás után évekig parkolóként üzemelt. A Liget Budapest Projekt részeként 2022-re készült el a Néprajzi Múzeum új épülete, amit már tényleg a múzeum igényeinek megfelelően terveztek (építész: Ferencz Marcel), és bár vannak kérdéses elemei, összességében jól használható és minőségi épület lett. Bár a tetőterasz nyaranta nem a legárnyékosabb hely a Ligetben, azonban panorámája miatt megéri felsétálni a legmagasabb pontjára. Sétánkon a különleges homlokzatról és az extra formáról is szó lesz.
Ha már extra forma: bár az elmúlt években itthon is egyre több érdekes megjelenésű épülettel találkozunk, olyan különleges formájú, mint a Magyar Zene Háza, kevés van. Bár az épület átadásakor még idegenkedtünk a furcsa arany formáktól, tavasszal és nyáron a ház nagyon is együtt él az őt körbeölelő természettel. A Sou Fujimoto tervezte épület különlegességeit is körbejárjuk majd.
Elbontott épületek
A Városliget szerintünk ezzel az épületmennyiséggel teljesen jól funkcionál, és örülnénk neki, ha a jelenleg még elkerített területeket is birtokba vehetnénk – épületek nélkül. Ilyen a 2017-re elbontott Pecsa területe is, ahol a tervek szerint az új Nemzeti Galéria épül majd fel, de a projekt évek óta áll. Apropó, Pecsa: az épület az 1944-ig itt állt Iparcsarnok helyén épült fel, és a maga korában nagy előnye volt, hogy a város kapott egy szabadtéri koncerthelyszínt is. Az épületet az Iparcsarnok torzója köré tervezte Halmos György építész és Tihanyi Judit belsőépítész, ám a csarnok kialakítására alig volt pénz, végül a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az Állami Ifjúsági Bizottság, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szállt be a költségekbe. Emiatt a Fővárosi Ifjúsági Szabadidő Központ mellett a Közlekedési Múzeum is beköltözött az épületbe, bár az ő részükön nem volt fűtés.
A Hermina út felőli részen állt az egykori Közlekedési Múzeum, amit szintén 2017-ben bontottak el, hogy helyén rekonstruálják az eredetileg itt állt Pfaff Ferenc-féle csarnokot, és abba költözzön vissza az intézmény, ám végül ezt a projektet is leállították, helyére ma palánkok emlékeztetnek. A múzeum 1899-ben nyitotta meg kapuját a millenniumi ünnepségeken Közlekedésügyi Csarnokként funkcionáló romantikus-eklektikus pavilonban. Akkoriban Európában szinte egyedülálló volt egy kifejezetten csak a közlekedésnek szentelt múzeum, és a kritika is lelkesen fogadta, ám mire megnyitott, már fel is kellett újítani.
Az épület érdekességeit, a Városliget további felfedezésre váró építményeit, mint az Állatkert kapuja, a Széchenyi fürdő, a Vajdahunyad vára, ami valójában a budapestieknek köszönheti, hogy létezik, vagy a múzeumok, valamint az olyan nagy ívű víziók részleteit, mint a Biodóm, a KÉK Városi Séták csapatával közös, Építészet a Ligetben – víziók és valóság című sétánkon együtt fedezhetjük fel. A június 20-i sétára itt lehet regisztrálni.
Építészet a Ligetben – víziók és valóság – KÉK x WLB séták
Program adatai
(Borítókép: Koncz Márton - We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
