Az elmúlt években az urbexesek egyik kedvelt célpontja volt a szellemházként létezett volt Tündérhegyi Pszichiátria épülete, ami egykori funkciója és elhagyatottsága miatt vonzotta a kísértetjárta helyek iránt érdeklődőket. Az egykor világhíres szanatóriumban a kezdetekkor még tüdőbeteg gyerekeket gyógyítottak, később az ÁVH otthona lett, a 90-es években viszont már pszichiátriai betegeket kezeltek a falai között.

Októberben jött a hír, hogy bontják a Szilassy úton 20 éve üresen álló egykori Preisich Szanatórium (később Tündérhegyi Pszichiátria) neobarokk villaépületét, pusztán azért, hogy a jelenlegi tulajdonos megvalósíthassa a telken az évek óta tervezett társasházprojektet. Mint kiderült, a bontás meg sem történhetett volna, hiszen az épület 2017 óta elővédett státuszban van, az értékvédelmi felülvizsgálat határideje pedig 2026. Vagyis 2026-ig nem lett volna szabad hozzányúlni az épülethez. Mivel a bontás sajnos életveszélyes állapotokat idézett elő, ezért – ahogy az a Hegyvidéki Önkormányzat oldalán is olvasható – valószínűleg a teljes épületet el kell bontani a tulajdonosnak ahhoz, hogy eredeti állapotában állítsa vissza a zugligeti villát.

A 20. század elején városszerte épültek a legkülönfélébb gyógyintézetek és szanatóriumok, amik elsősorban a vagyonosabb polgárságnak ígértek nyugodt gyógyulást és luxuskezeléseket (ezekről bővebben itt írtunk). Érdekesség, hogy a modern kezelési módokat alkalmazó és technikai felszereltséggel bíró intézmények akkoriban amolyan wellnessként szolgálták az embereket, ahová előszeretettel költöztek be pihenési céllal. A budai hegyekben vagy a Városliget környékén felépült szanatóriumokat nem csak az úri közönség látogatta: gyakran érkeztek ide tanulmányútra külföldi professzorok és mérnökök is. Ebbe a sorba illeszkedett a Preisich Kornél által vezetett tündérhegyi szanatórium is, amely „modern berendezésével, kezelésmódjával és megjelenésével Közép-Európa egyik legszebb és legmodernebb subalpin gyermekgyógyintézete” volt – legalábbis az általuk kiadott prospektus szerint.

Ki volt Preisich Kornél?

Preisich Kornélt nemcsak itthon ismerte a szakma, de nemzetközileg is elismert gyermekgyógyász hírében állt. Pályafutását Bókay János mellett kezdte, de ösztöndíjjal olyan helyeken tanult és dolgozott, mint a párizsi Pasteur Intézet, a berlini egyetemi gyermekklinika vagy a világhírű gyermekgyógyász, Adalbert Czerny wrocławi kórháza. 1904-ben lett a Szent László Kórház főorvosa, dolgozott és könyveket írt Heim Pállal, egyetemi tanárrá nevezték ki, szóval pályája egyenesen ívelt felfelé. Mindemellett tudományos karrierje nagy részét a tuberkulózis és a tuberkulinallergia kutatásának szentelte – zugligeti szanatóriumában ez alapján kezelték a betegeket. 

A Tanácsköztársaság idején őt állították a Szent László Kórház élére, és bár teljesen átszervezte az intézmény működését, a Tanácsköztársaság bukása után karrierje mégis derékba tört. Fegyelmi eljárás indult ellene, a kórház éléről eltávolították, és kizárták az orvosi körökből. Persze ez egyáltalán nem jelentette azt, hogy feladta volna a kutatást és a gyógyítást:

1929-ben megnyitotta saját gyermekgyógyintézetét, amit a II. világháború végéig vezetett.

A szanatórium

Preisich Károly az 1920-as években vásárolta meg a XII. kerületi villát, amit 1906 körül építettek neobarokk stílusban. Az épületben Közép-Európa egyik legszebb és legmodernebb szubalpin gyermekgyógyintézetét hozta létre: „2000 öles park, minden igényt kielégítő berendezés, Röntgen, ultraviolett üvegezésű terasz, Quarz, központi fűtés és melegvíz, 1 és 2 szobás lakrészek. […] Iskola szanatóriumi osztályunkon egész éves oktatás” – hirdették az intézményükről. Itt kifejezetten tüdőbeteg gyerekeket kezeltek, ráadásul olyan jó volt a kezelési módszerük, hogy még a külföldi intézményekkel is versengtek. 

Az intézetben négy éven felüli gyermekeket lehet elhelyezni kísérő nélkül. A gyermekek oktatást is nyerhetnek. Állandóan egy jól képzett orvos van az intézetben, ahol az apróságok napkurázhatnak, fekvőkurázhatnak a gyönyörű verandán, vagy pedig kacagva, vidáman űzhetik a zugligeti erdőben a téli sport ezernyi faját – olvasható a Színház és Élet 1925-ös számában.

A háború és a zsidótörvények miatt Preisichnek nemcsak le kellett mondania posztjáról, de bujkálnia is kellett, viszont a háború után már soha nem praktizált – így intézetét is elvesztette. Az épületben az államosítás után egy ideig az ÁVH működött, ám 1958-ban visszakapta egészségügyi funkcióját: tbc-seket és mentális betegeket kezeltek itt, sőt, az 1970-es években egy könnyűszerkezetes nappali kórházat is felhúztak a Szilassy úti telken, ám 1978-ban ismét bezárták. 

A Tündérhegyi Pszichiátria

A bezárás után egy évvel ismét megnyitották az épületet, ám profilt váltottak, mivel az 1970-es évek végére csökkent a tbc-s és a mentális betegek száma – ahogy dr. Harmatta János mesélte korábban a Telexnek. Az épület tehát Tündérhegyi Pszichoterápiás és Pszichoszomatikus-rehabilitációs Osztály néven nyitott újra, ami eleinte csak ambulanciaként működött, hiszen párhuzamosan folyt a főépület felújítása. A 80-as évek közepére elkészült a fekvőbeteg-részleg, és szintén ekkortól indultak el a képzések is, így a leendő pszichoterapeuták itt tanulhatták meg az elméleti és a gyakorlati ismereteket. Ehhez köthető a Tündérhegyi Füzetek megjelenése is, amivel a hiányzó magyar nyelvű szakirodalmat is pótolták. 

1994-ben került az OPNI-hoz (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet), de az osztályon továbbra is a lelki eredetű problémákra fókuszáltak, így

depressziósokat, pánikbetegeket, szorongásos zavarral és fóbiával küzdőket kezeltek itt.

Az egyéni kezelések mellett voltak csoportterápiák, műhelyfoglalkozások és pszichodráma is. A Tündérhegyi Pszichiátria egészen 2007-ig működött a villa falai mögött.

Napjainkig

Bár az évek során többször is felmerült, hogy a bezárt pszichiátria épületével kezdenének valamit, egyik tulajdonosnak sem sikerült érdemben lépnie. Sólyom László hivatali idején felmerült a zugligeti villa felújítása, és tervben volt, hogy ez legyen a köztársasági elnök lakhelye, de ő erről lemondott, mondván, túl sokba kerülne a felújítás. Az állam ezután hosszú évekig nem foglalkozott az épülettel, egészen 2016-ig, amikor egy árverésen eladták. Innentől kezdve többször is tulajdonost váltott, akiknek mindig volt valamilyen elképzelése arról, hogy mit látnának szívesen az épület helyén – tehát a rekonstrukcióban kevesen gondolkoztak, annak ellenére, hogy a villa elővédett státuszt kapott.

Valószínűleg még évekig elvegetált volna pusztuló állapotában, és továbbra is az urbexesek kedvelt terepe lett volna, ha ősszel a tulajdonos nem kezd bele – engedély nélkül – a bontásába. A Szilassy úti épület bontása hamar bejárta a sajtót és a közösségi médiát, s bár a Hegyvidéki Önkormányzat kiáll az egykori szanatórium megmentése mellett, a bontás sajnos életveszélyes állapotokat idézett elő, ami miatt az egészet el kell bontani. Jó hír viszont, hogy

a kerület kötelezi a beruházót, aki új lakóházak építését tervezi a területre, hogy a neobarokk villát eredeti állapotában állítsa helyre.

Források:

(Borítókép: A Tündérhegyi Pszichiátria épülete 2024 elején, Wikimedia Commons)

A cikk az Arcanum Újságok felhasználásával készült.

Címkék