Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a felelős kutyatartásnak vannak általános szabályai, azzal viszont talán kevesebben vannak tisztában, hogy léteznek ún. erdei szabályok is. Ezeket a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai fogalmazták meg, méghozzá a kutyatartókkal, a civil és a szakmai szervezetekkel összhangban, velük egyeztetve. Összesen kilenc pontba szedték össze, hogyan sétáltassunk kutyát az erdőben, melyek az alapvető viselkedési elvek a természetben, ha négylábú barátunkkal megyünk kirándulni.
A felelős állattartók 9 erdei szabálya
1. A legfontosabb, hogy a gazdik tisztában legyenek azzal, hogy a szabálysértési törvény szerint a természeti, védett természeti vagy vadászterületen sétáltatott kutyát mindig pórázon kell vezetni. Aki nem így tesz, és elengedi vagy hagyja kóborolni az ebet, szabálysértést követ el, és így megbüntethető.
2. Aki a kutyájával járja az erdőt, annak figyelembe kell vennie azt is, hogy az erdő mindenkié: elsősorban az ott élő erdei állatoké és védett növényeké, ám rajtuk kívül vannak még természetjárók, gyerekes családok, sportolók (futók és kerékpárosok) is. Bár a gazdi jól ismeri a saját kutyáját, mások viszont egyáltalán nem, így amikor meglát egy ebet, elsőre nem tudja, mit gondoljon. Vagyis a gazdiknak mindig jusson az eszükbe a többi ember is, nem beszélve az erdők lakóiról.
3. Engedelmességi alapképzés nélküli kutyát póráz nélkül sétáltatni felelőtlenség, mert a viselkedése kiszámíthatatlan, veszélyt jelenthet a többi kirándulóra, beleértve más kutyákat is. Így ahol el lehet engedni a négylábút, ott is csak a megfelelően szocializált, képzett, engedelmes és fegyelmezhető ebet lehet.
4. Sose felejtsük el: A kutya ragadozó állat! Szabadon engedve, hosszabb-rövidebb időre felügyelet nélkül hagyva számos konfliktushelyzetbe kerülhet, ez pedig veszélyeztetheti az erdei állatokat. Megkergetheti őket, felzavarhat költő madarakat, kiáshat kisebb rágcsálókat, sőt, akár el is pusztíthatja őket. Az elsődleges természetvédelmi cél az élőhelyek és a helyi élővilág védelme, még akkor is, ha nem védett fajokról van szó.
5. Az erdőben számos veszély leselkedik a kutyára is, pláne ha levesszük róla a pórázt. A kullancsokat és a bolhákat erre alkalmas nyakörvvel riaszthatjuk el. Ám ha kedvencünk erdei állatokkal, azok ürülékével vagy tetemével találkozik, súlyos, akár még emberre is veszélyes betegségeket kaphat el. Ilyen például a veszettség, számos parazitás megbetegedés vagy a vaddisznók által terjesztett Aujeszky-kór. A kutyák egymással is összeverekedhetnek, ezek is komoly sérüléseket okozhatnak. De a kismalacait védő anyadisznó is veszélyforrás.
6. Mivel a vadászat fontos környezetvédelmi feladat, az ennek során alkalmazott fenntartható vadgazdálkodás és az élőhelyek megőrzése olyan környezettudatos gyakorlatokat támogat, amelyek biztosítják az erdők és a bennük élő vadak jövőjét. Ezt a munkát nehezítik a lesek környékén a hajnali és az esti órákban megjelenő, gazdájuk felügyelete alól kikerült kutyák.
7. Elsősorban a napfelkeltétől napnyugtáig terjedő időszakot válasszuk erdei kutyasétáltatásra, mivel a magaslesekről történő vadászat leggyakrabban a hajnali, az esti és az éjszakai órákban zajlik. A kutyákra kizárólag akkor adhatnak le lövést, ha az emberre vagy vadra támad, és a vad sérelme másként nem hárítható el.
8. Négylábú kedvencünket erdei sétáltatás során is érdemes jól látható jelzéssel, például láthatósági mellénnyel vagy nyakörvre szerelhető villogóval felszerelni. Mivel a város környéki erdőkben gyakoriak a falkába verődő kóbor kutyák, ezért különösen fontos, hogy az erdészek, a vadászok és az állatrendészeti szakemberek számára egyértelmű legyen, hogy milyen kutyáról van szó.
9. A felelős kutyatartónak elsősorban saját kutyája, a természeti környezet és a kirándulók védelme miatt kell betartani az erdei kutyasétáltatás szabályait.
(Borítókép: We Love Budapest)
