A Pikszisben folytatja a Fabrika, Budapest egyik első, retró és mid-century bútorokkal foglalkozó üzlete. Kollár Mariann tulajdonost, aki már 2019 óta működteti a Fabrikát, megragadta a Rózsa utca labirintusszerű, többfunkciós közösségi élettere, mikor beugrott a Pikszisbe egy kávéra. Nem véletlen, hogy könnyen azonosult a hely hangulatával, hiszen a Fabrika is mindig igyekezett fesztelen, élettel teli környezetben bemutatni az általuk felújított bútorokat, amelyek enteriőrbe rendezve, kortárs képző- és iparművészek kiállításainak társaságában mutatkozhattak be, a helyszínen pedig sokszor tartottak workshopokat is.
Mariann pedig úgy érzi, ezt a vonalat még jobban tudja erősíteni az új helyen, a Pikszisben. A művészeti alkotások
„kerámiák, grafikák, lakástextilek, a térben a bútorokkal szimbiózisban élnek, a vásárlók sokkal könnyebben el tudják képzelni, hogy hogyan is mutatna ez az otthonaikban”
– meséli. Mivel egyébként is fontosnak tartotta, hogy a hozzá betérők otthon érezzék magukat, annak is örül, hogy egy olyan hellyel bútorozhatott össze, ahol egy jó kávézásra, sütizésre is van lehetőség. A Pikszisben a tavalyi nyitás óta egyre több szuper vállalkozás működik, divat, képzőművészet és zene is helyet kap a falak között. Mariann pedig úgy érezte, hazatalált, mikor megtudta, hogy egy nagyobb, üres üzlethelyiség is található a felső szinten.
A múlt heti megnyitó is igazolta, hogy jó ötlet volt elköltözni a korábbi, Szondi utcai helyiségből, hiszen az új stúdióban sokkal inkább uralkodott fesztelen bulihangulat, mint fehérgalléros múzeumi miliő, még akkor is, ha a tárgyak kvalitása és a hozzáértés sok esetben ezt a világot idézi. Az új üzletben feltűnik a gyűjtők nagy kedvence, egy Borsfay Tamás-lámpa, de Borz Kováts-lámpát is látunk az olasz, francia vagy éppen a volt szocialista országokból származó különleges bútorok között. Mariann egyébként hosszú ideig élt Angliában, így a szigetország és Dánia bútorainak is nagy ismerője.
Ahogy elmeséli, a csapat nagy része tíz éve a régi, a neki dolgozó restaurátorok mellett megvannak a bevált kárpitos- vagy éppen villanyszereléssel foglalkozó mester ismerősei, akik olyan gyönyörű munkát végeznek, hogy sokszor az egykori tulajdonosok sem ismernek rá saját, korábbi ütött-kopott darabjaikra, mikor restaurálva, felfrissítve látják ezeket az üzletben. A régi darabok mellett kortárs képző- és iparművészek alkotásait is megtaláljuk. Jelenleg Simon Holpert, a francia–magyar keramikusművész alkotásai, Dreaming Threads és Lovrityka lakástextilek is megtalálhatók a kínálatban.
Bár Mariannhoz ma már általában „rendes” úton, mondjuk, gyűjtőktől kerülnek be a tárgyak, azért van egy jó pár izgalmas történet a tarsolyában. Legutóbb például Barin, egy bolhapiacon vásárolt olyan olasz dizájnlámpát, ami akár múzeumban is elférne. Az ilyen darabok kapcsán talán még jobban átérezzük a Fabrika fő küldetését, az értékmentést, amiről teljeskörűen gondolkoznak.
Megmutatnak egyfajta szemléletet, azt, hogy érdemes pénzt és időt áldozni egy régi bútort felújítására, hiszen a végeredmény egy olyan tárgy lesz, ami egy egész életen át kitart mellettünk. A Pikszis fesztelen környezete pedig jó lehetőséget kínál arra is, hogy még nagyobb hangsúlyt fordíthassanak a foglalkozásokra, különböző lakberendezési workshopokra is. Az adventi időszakban például kvarcképet készíthetünk majd náluk. A felnőtteknek szóló programok mellett pedig a gyerekeket is igyekeznek majd bevonni, átadni nekik az általuk képviselt tudatos és fenntartható szemléletet.
Fabrika
(Borítókép: Nagy-Peti Lili)
