1. A Puskás Aréna területe
Ha visszarepülnénk a 19. és 20. század fordulójára, akkor Istvánmező, jobban mondva a Puskás Ferenc Stadionok metrómegálló és környéke egészen máshogy nézne ki. Az irodaházak, a Puskás Aréna és a Papp László Sportaréna helyén 1880 és 1919 között lóversenypálya volt, s bár 1925-től új helyen zajlottak a futamok, a Feszty Adolf tervezte építményeket csak a Népstadion építésekor kezdték bontani. A korabeli lóversenypálya elkészültéről a Fővárosi Lapok tudósítója írt, hosszan taglalva annak gazdag jelzőit. „A főépület, Feszty Adolf terve szerint, renaissance-modorban készült; elől szép csarnok van, márványlépcsőzettel a pályatérre; jobbról van a királyi páholy, alatta a verseny-bírák páholya. A közönség számára épült tribune másfélezer személyt képes befogadni […] Az emeleten fényesen berendezett éttermek vannak a királyi udvar és a klub tagjai számára […].”
Helyén 1948-ban kezdték meg a Dávid Károly tervezte Népstadion építését, amit nagyszabású ünnepség keretében adtak át, ahol többek között 12 ezer tornász vonult fel és tízezer galambot eresztettek szabadon. Az ikonikus épületet 2016-ban bontották le, helyére egy nagyobb és modernebb stadiont építettek. A Népstadion jellegzetes pilonjai itt is láthatók, illetve az új játéktér kezdőköre pontosan ugyanott van, ahol eredetileg volt, míg a régi betonépületanyagát újra felhasználták a Puskás Aréna falaiban.
2. KÖKI Terminál és környezete
Nem is olyan régen még narancssárga bódék és egy egészen különös, lábakon álló, szintén a sárga árnyalataival színezett műanyag panelekből álló építmény jellemezte Kőbánya-Kispest vasútállomást, amiből mára csak a mozgólépcsők, a lépcsők és a kőbányai részhez átvezető gyalogos-felüljáró maradt. Az 1900-as évek elején itt még csak egy vasútállomás volt, az 1970-es évek végi metróépítés kellett a terület fejlődéséhez. Amikor a 3-as metró végállomását egészen idáig kihozták, a környékbeli buszjáratok végállomását is itt alakították ki, emellett a vasúti vágányok számát is kibővítették. Mindehhez egy új csomópont is épült, amelyben egyszerre volt vasúti jegypénztár és váróterem, fogadócsarnok, metrólejárat, és még egy ABC-t is kialakított benne a tervező, Kővári György. A karakteres, akkor nagyon is futurisztikusnak számító épület élénksárga színével évtizedekig meghatározta Kőbánya-Kispestet, ám az idő, az elhanyagoltság és a kosz neki sem állt valami jól. A kétezres években elbontották a jellegzetes bódékat és ezt az épületet is, helyén pedig 2011-re felépült a KÖKI Terminál.
3. Madách tér és Madách-házak
A Madách tér hatalmas, klinkertéglás épületeit valószínűleg mindenki ismeri, ám az art decós és modern stílusjegyeket ötvöző házak egy félbemaradt projekt emlékei: az 1930-as években még egy sugárutat terveztek ide. Bár a Wälder Gyula tervezte házakat csak 1937-ben kezdték építeni, ez nem jelenti azt, hogy a környék hosszú évtizedeken át üresen állt volna. 1756-ban építette fel itt báró Orczy József a bérbeadásra szánt épületét, ahol az 1780-as évektől kezdve egyre több zsidó kereskedő bérelt magának helyiséget, a 19. századra pedig ez lett a pesti zsidó negyed központja. A barokk stílusú Orczy-házban 142 lakás volt, emellett pedig 2 rituális fürdő, 2 zsinagóga, kóser mészárszék, pincerendszer, iskola, vendéglők és üzletek. Sőt, itt működött Budapest leghosszabb életű kávéháza, az Orczy Kávéház 1795 és 1936 között – egészen addig, amíg a házat végül el nem bontották.
4. Allee bevásárlóközpont
A mai Újbuda-központ és az Allee helyén az 1900-as években még a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, ismertebb nevén BEAC versenypályája, 1935-től pedig 12 000 férőhelyes sportkomplexuma állt. A stadion ünnepélyes megnyitója egyben a VI. Főiskolai Világbajnokság eseménye is volt, ahol a fővédnök maga Horthy Miklós volt. Az 1935. augusztus 10. és 18. között megrendezett eseményen a BEAC-stadion volt az atlétika, a labdarúgás, a kosárlabda és a torna színhelye is. Egészen az 1970-es évekig zajlott itt a sportélet, aminek csak a Skála áruház építése vetett véget. Bár az 1976-ban nyitott áruház a modern időket hozta a hiánygazdaságban élőknek, és itt vezették be először a vonalkód használatát, a rendszerváltás után épült modern plázákkal nem tudta felvenni a versenyt. 2007-ben lebontották, helyére bevásárlóközpontot, irodaházat és lakóparkot építettek. Érdekesség, hogy az Allee bevásárlóközpont 2009. 11. 11-én 11 órakor nyitott meg.
(Borítókép: Kőbánya-Kispest metróállomás, Wikimedia Commons)
