A Magyar Nemzeti Múzeum októberben megnyitott, legújabb időszaki kiállítása, a Ragyogj! egyik fő törekvése, hogy a ragyogás dimenzióit, sokféle jelentését bemutassa. A kiállítás címét Benczúr Emese azonos című munkája inspirálta, amely az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum felkérésére készült 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójára rendezett kiállításra.
„A hazai közönség egy olyan világszínvonalú ékszerkollekciót tekinthet meg, egy olyan kiállítást, amelyre várjuk a Magyarországra érkező külföldieket is. Az ékszerek történetében benne van a Kárpát-medence történelme is, a hun, avar, középkori ékszerek, III. Béla király méreggyűrűje, Könyves Kálmán 900 éves gyűrűje, az 1848–49-es szabadságharc után a nemzet sorsáért aggódó, a hazáért kiálló, az aradi vértanúkat még 10 évvel később is sirató magyar asszonyok gyászékszerei” – mondta el a megnyitón dr. Zsigmond Gábor.
Időtlen idők óta az ékszerek hordozzák a legkomplexebb üzenetet az emberről – életében és halálában is. Az ékszereket nem csupán az értékes anyag, a gondos kialakítás, hanem a szellemi érték, a mögöttes tartalom és a személyes kötődések teszik időtlenné, mégis millió módon egyedivé és megismételhetetlenné. Legyenek akár a test, akár a viselet ékei, az ékszerek sosem magukban léteznek, hanem egy társadalmi kontextuson belül, egyedül ezen keresztül értelmezhetőek teljességükben.
„Nem titkolt szándékunk, hogy a múzeumi élmény során a látogatókat saját ékszereik történetéről, jelentéséről is elgondolkodtassuk, mely után, reméljük, másképpen tekintenek majd kedvenc darabjaikra” – mondták el a kiállítás társkurátorai, Hegedűs Zsuzsa és Pető Zsuzsa régészek.
A legek tárlata
A tárlat kurátorai, Hegedűs Zsuzsa, Kiss Erika és Pető Zsuzsa számos izgalmas információt osztottak meg a mintegy 40 000 évet felölelő tárlattal kapcsolatban. Az előkészületek alatt 503 műtárgyat tisztítottak meg a restaurátorok, 44 lelőhely anyagát mutatja be, 27 kortárs ékszer csodálható meg a 6 téma köré szerveződött kiállításon.
- A legrégebbi ékszerek a 40 000 éves mamutagyarból és csontból készült függők, a legfiatalabb pedig egy 2021-ben készült ékszer.
- A legértékesebb ékszerek a kölkedi kincsek, a legkényelmetlenebbek pedig azok a bokaperecek, amelyek a vaskorból, a keltáktól maradtak ránk, és Kosdon kerültek elő 1951-ben.
- A legkülönlegesebb ékszer a szerető szeme nevet viseli. A hajból font lánc csatján a szeretett hölgy egyik szemét ábrázolták. Ezzel létezését felfedte, de kilétének titkát megőrizte az őt csodáló kedves.
- A legnagyobb veszteség a sárazsadányi kincs, amelyről igen kevés maradt az utókorra. Még 1934 augusztusában munkások találtak rá útépítés közben. A nyolc, míg mások szerint tizenkét-tizenhárom kilogrammot nyomó bronz- és aranytárgyakból álló leletegyüttes töredékét lehetett csak megmenteni és bemutatni a kiállításon.
- A legmeghökkentőbb ékszer egy patkószegből készült gyűrű.
- A legérdekesebb ékszer a székesfehérvári karkötő, amely a bazilika egyik 12. századi, feltehetőleg királynői sírjából származott, de a lelet többi részétől elszakítva karkötővé alakították át a 19. század közepén.
- A legbizarrabb ékszerek minden bizonnyal a hajból készült díszek. Jellemző volt, hogy a 17. században főként függőkben, ritkábban pedig gyűrűben rejtették el az ékszer készítésekor már elhunyt szeretett személy hajtincsét. A szokás ekkor még az elit körében figyelhető meg, a 18. századtól azonban a hajfürtökkel díszített ékszerek a társadalom szélesebb rétegeiben is elterjedtté váltak. A 19. századtól pedig divattá vált maguknak az ékszereknek egy szeretett személy hajából történő kialakítása.
- A legnagyobb ékszer 480 gramm, vagyis majdnem fél kiló a tömege a gyermely-szomori fibulapárnak, amelyet a késő bronzkorban készítettek, és a felsőruházatot rögzítették vele.
- A legkisebb ékszer, a balta alakú szarmata csüngő, a Kr. u. 1–5. század között a Dunától keletre fekvő Barbaricumban élő szarmata jazigok ismert testékszerhagyatéka. A hozzájuk köthető tömeges leletanyagban gyakori az ékszernek tekinthető tárgy, azonban arany alig, ezüst ritkábban fordul elő.
„Fontos szem előtt tartanunk, hogy sokszor nem az egyéni választások és ízlés határozza meg az ékszerviseletet, hanem a reprezentációs szükségletek. Az ékszerviselet egy nyelv, amellyel saját magáról, identitásról és közösségéről is beszél a viselő” – hangsúlyozza Kiss Erika művészettörténész, az MNMKK MNM Történeti Tár Újkori Főosztályának vezetője, a kiállítás harmadik kurátora.
Kapcsolódó programok április közepéig
Számos izgalmas kísérőprogram, múzeumpedagógiai foglalkozás, workshop, pop-up kiállítás, kortárs reflexió és meglepetés is színesíti majd az egészen 2025. április közepéig megtekinthető kiállítást.
Az ajándékboltban egy tematikus kollekció is elérhető. Több alkalommal maguk a kurátorok tartanak tárlatvezetéseket, november 5-én a Múzeumakadémia program is az ékszerekkel foglalkozik, illetve december 5-én a népszerű Mama, nézd! is a Ragyogj! kiállításhoz kapcsolódik. A részletes program itt érhető el.
A jegyvásárlás itt lehetséges.
(Borítókép: MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum – Schumy Csaba)
