A Kiscelli Múzeum LUGO: Á.R.A.M.L.Á.S című kiállítása Lugosi Lugo László, a néhány éve elhunyt fotográfus munkásságának állít emléket. A művész egyedülálló krónikása a budapesti mindennapoknak, a 70-es évektől egészen napjainkig. Különös fogékonyságánál fogva éppen a város megszűnő, átalakuló arcát mutatja meg, mestereket, bezárt gyárakat, rozsdaövezeteket, de képein láthatjuk a 80-as évek underground kultúrájának örökké a tiltás és a tűrés határán mozgó arcait is. Olyan pontos és személyes képet fest a korról és a városról, mint Proust, de ő toll helyett fényképezőgéppel írta történetét.

Lugosi Lugo László igazi reneszánsz ember volt, életműve sok tízezer fényképből állt, huszonegy önálló fotókönyv, mintegy félszáz általa szerkesztett kortárs művészeti album, publikációk, sőt rövidfilmek is szerepelnek alkotási között. A nemrég elhunyt művész hatalmas életművet hagyott hátra, hiszen fotóművészként sorozatokban gondolkozott, legfőbb témája pedig Budapest volt. Dokumentálta a város eltűnőfélben lévő világát, a látható Budapest építészeti kincseit és az emögött megbújó emberi történeteket, a láthatatlan Budapestet is.

Készített sorozatot a régi idők mestereiről, boltbelsőket, elhagyott gyárépületeket fotózott, dokumentálta az elmúlást, mi pedig graffitisorozata kapcsán ejtettünk róla szót, ezekből a fotóiból ugyanis két éve jelent meg válogatásalbum. Első nagyobb ciklusa Fotónaplója volt, amely 1978 és 1982 között készült, 36 füzetből áll, és összesen 6-9 ezer felvételt tartalmaz, nagyon fontos képet fest a korszak underground és avantgárd budapesti közegéről. 

Szenvedélyes városfotósként végzett munkásságát Klösz Györgyéhez is hasonlíthatjuk, ezt pedig nem csak mi gondoljuk így, Lugót magát is lenyűgözte a 19. század második felében működő fotós. Ezért az egyik legfontosabb, legizgalmasabb sorozatában megegyező beállításokból, Klöszéhez hasonló, fatáblás géppel fotózta végig az ő képein megjelenő helyeket. Ez a feladat egyébként korántsem volt egyszerű, Klösz ugyanis szekéren berendezett laborral járta a várost, így Lugónak sokszor saját autója tetejére kellett felmásznia ahhoz, hogy megszülethessen a kívánt alkotás. 

Készített művészportrékat, sorozatot a Dunáról, Budapest zsidó múltjáról, rozsdaövezetekről, lépcsőkről, és hűségesen dokumentálta a 70-es, 80-as évek underground kultúráját is. Most ebből a sajátos és részben még feldolgozás alatt álló életműből nyílt kiállítás a Kiscelli Múzeumban. A tárlat nem retrospektív, műfaját tekintve fotográfiai és térinstallációs jelentésfeltárás, a művész több tízezer fotójából mintegy 1300 darabot tekinthetünk meg. 

A különleges térinstalláció pedig nem is kerülhetett volna jobb helyre, mint a grandiózus Templomtérbe. A fotókat egymás után, szimultán vetítéssel mutatják meg, így az egyes alkotások egészen másképp lépnek kapcsolatba egymással, mint megszokhattuk, a vetítővászonként szolgáló csupasz téglafalak pedig spontán módon jelenítik meg egy város legalapvetőbb építőelemeit, sajátos játékot űznek térrel és idővel.  

Mindannyian teljesen másképp érzékeljük Budapestet, a körülöttünk mozgó, lüktető várost, ám ritkaság, hogy ilyen mélyen bepillanthassunk valaki más látásmódjába, különösen egy olyan emberébe, aki ennyire széles perspektívából látta a fővárost. A tárlat megtekintésével sietnünk kell, hiszen csak ahónap végéig (október 27.) látható, ha pedig szívesen ismerkednénk Lugo izgalmas világával, akkor érdemes figyelnünk a LUGO: Á.R.A.M.L.Á.S Facebook-csoportot is, gyakran frissül a művész munkásságával kapcsolatos új tartalmakkal.

LUGO: Á.R.A.M.L.Á.S – kiállítás

Program adatai

2024. október 2., szerda - 2024. október 27., vasárnap

(Borítókép: Kiscelli Múzeum)

Címkék