A Szépművészeti Múzeum új kiállítása, az Istenek és démonok királysága 150 tárgy segítségével kalauzol el egy letűnt kultúra világába, ami sokkal közelebb áll a miénkhez, mint gondolnánk. Magyarországon első alkalommal nyílik ennyire átfogó kiállítás az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi kultúrájáról, a bemutatóhoz pedig olyan intézményektől kölcsönöztek, mint a Louvre vagy a bécsi Kunsthistorisches Museum. A tárlat középpontjában az Újbabilóni Birodalom áll, ami olyan elemekkel gazdagította kultúránkat, mint a Bábel tornya-történet, az erős központi hatalom, az írás vagy Az ördögűző démonjai.
Budapesten még sosem nyílt ennyire nagyszabású kiállítás kultúránk egyik bölcsőjéről, az ókori Mezopotámiáról, mint a Szépművészeti Múzeum október 5-től látogatható, Istenek és démonok királysága című tárlata. A Múzeum és az MTA-ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág kutatócsoportjának közös eredménye a 150 tárgyat bemutató kiállítás, amelyre 12 külföldi és magyar intézményből érkeztek az alkotások. Ezek között olyan monumentális darab is szerepel, mint az Istár-kapu sárkánykígyós eleme, illetve a felvonulási utat szegélyező oroszlán mázastégla-dísz, ezeket akár tankönyveinkből, művészeti albumokból is ismerhetjük. A csodás tárgyak egy része a legismertebb külföldi intézményekből, például a Louvre-ból vagy a bécsi Kunsthistorisches Museumból érkezett, nem egyet most először adnak kölcsön más múzeum kiállítására.
A legnagyobb méretű alkotás egy közel 1600 kilós dombormű, mely egy babilóni palota dísze lehetett, a legkisebb pedig bizonyára a különböző kőzetekből, esetenként féldrágakövekből készült pecséthengerek közül kerül ki, amelyek tulajdonképpen negatívok, arra használták őket, hogy a rajtuk szereplő apró véseteket agyagtáblákba nyomják, ezzel pedig nemcsak az írás feltalálásának állítanak emléket, de a finom ábrázolások a kiemelkedő technológiai fejlettségnek is hű tükrei, és egészen pontos képet rajzolnak a korabeli hitvilágról is.
A tárlat a Kr. e. első évezredbe, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korába vezet, fókuszában pedig a korszak emberének hite, kultúrája áll. A kilenc részből álló bemutató összeszedetten és gyorsan helyezi el az anyagot térben és időben, majd évszámok és ismeretlen nevek helyett arra koncentrál, hogy közelebb hozza hozzánk a korabeli gondolkodást. Az istenek hatalmát közvetítő királyok és előkelők mellett megjelenik a hétköznapi ember élete és otthona is, a legérdekesebb pedig az, hogy megfigyelhetjük, hogy nő ki a természeti erők ismeretének, irányításának vágyából az istenek tisztelete, megjelenik az erős, központi hatalom modellje, majd ehhez kapcsolódóan az írásbeliség.
A legendás civilizáció egyes elemei a Bibliában is feltűnnek, elég csak a zsidók babilóni fogságára gondolni ahhoz, hogy átlássuk, milyen szoros (ha nem is feltétlen kellemes) kapcsolatban állt Izraellel, így öröksége teljesen áthatja az európai művészetet, kultúrát is. A tárlat utolsó része külön figyelmet szentel ennek az összefonódásnak. A németalföldi Bábel tornya-festményeken egy babilóni zikkurat története jelenik meg, ami a birodalom bukását követően, Nagy Sándor idején semmisült meg, de a különböző keveréklények, a griffmadár-ábrázolások is Babilónból kerültek kultúránkba, csakúgy, mint a szárnyakkal, karmokkal felvértezett, vicsorgó, gonosz démonok képe. Ezek közül az egyik leghatalmasabb Pazuzu volt, aki nemcsak komoly művészettörténeti toposz, de a popkultúrában is megjelenik, főgonosz Az ördögűző egyes részeiben, szerepel Gorillaz-klipben, sőt A Simpson családban is.
Mezopotámia az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom idején olyan hatalmas területet birtokolt, amilyenre addig még nem volt példa. A termékeny félhold, a civilizáció bölcsője azonban nem békés vidék. Bár a XX. század eleji nagy ásatások, Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu feltárása hatalmas eredmény volt, az itt talált tárgyakat láthatjuk a kiállításon is, a közelmúlt eseményei, a rablóásatások, az Iraki Nemzeti Múzeum kifosztása, majd az Iszlám Állam fellépése elképesztő és érthetetlen pusztítást végzett az ókori mezopotámiai emlékekben. Talán emiatt is fontos, hogy számunkra is láthatóvá vált a kulturális örökségnek ez a különleges darabja.
A Szépművészeti Múzeum kiállításához hasonlóan nagyszabású bemutató tágabb régiónkban utoljára 25 éve volt, Bécsben, így a tárlat mindenképpen fontos bepillanást kínál abba a kultúrába, amelynek saját világunkat is köszönhetjük.
Kultúra
Istenek és démonok királysága – Mezopotámia Kr. e. 1000–500
Program adatai
Az emberi civilizáció egyik bölcsője, az ókori Mezopotámia örökségét tárja elénk a Szépművészeti Múzeum legújabb kiállítása, amelyet október 5. és február 2. között tekinthetünk meg.
(Borítókép: Szépművészeti Múzeum)
