Piacmustránk következő része a pesti oldalon folytatódik, egészen pontosan a „Bosival”, ami már több mint 100 éve írja történetét piactérként. Családias, egy percig sem alakoskodó vagy divatozó hely ez, és azért is kiemelten autentikus, mert nem igazán van turisztikai értéke, aránylag messze esik a fősodortól. Ide célzottan jönnek vásárolni, és reméljük, ez még sokáig így is marad – minden környéki csúcsberuházás ellenére is.

A Bosnyák téri piac története

A kezdetleges, első vásártér születése 1911-re tehető, és egészen 1955-ig változatlan formában zajlott a zuglói kereskedelem. Könnyítés volt a közelben lakóknak, hiszen előtte legalább a Garay térig kellett menni friss portékákért. 1962-ben adták át az új piacot, ami elhozta az árkádos csarnok formátumot, a kocsibeállókat, az árusítóhelyek mögötti nagyobb raktárakat, a korszerűsítést. Ekkorról maradt fent Percz Jenő József iparművész szép mozaikképe is, ami a főbejárathoz közel tekinthető meg.

Következő éra lett, amikor a mai Haller utcából ideköltözködött a Nagybani (a mostani Nagykőrösi úti gigantikus helye előtt), mivel a IX. kerületi lakóházépítések miatt halaszthatatlanná vált az új helyszín. A Bosnyákon a csarnok mellett kellett megoldani a termelők és kiskereskedők elhelyezését, ehhez pedig csatornázásra és burkolásra volt szükség. A Nagybani miatt kialakult nagyobb forgalom, a még több szállítás miatti zaj, éjjel kezdődő végtelen rakodás hamar ellenérzést keltett a csendes zuglói szomszédokban, nagyon sokszor próbálták más mederbe terelni a piac működését, de nem jártak sikerrel, egészen a rendszerváltásig kellett várni a megváltásra. A Nagybani ment, a csarnok és a „kisebb” piac marad. 

Jelenleg irodaházak, luxusapartmanok épülnek a terület mellett/mögött, és teljesen átalakították a Bosnyák tér addigi képét. Sok a kérdőjel még a jövővel kapcsolatban, Földes Tamás, a Budapest Vásárcsarnokai Kft. ügyvezető igazgatója egy hivatalos álláspontot is megfogalmazott, amit cikkünk végén közlünk.

Földszintes piac, igazi agora

Majdnem 13 000 négyzetméteres térről beszélünk, de sok budapesti csarnokkal ellentétben a Bosnyák földszintes, nincsen emelet, ez még családiasabbá teszi. Három részre tudnánk elkülöníteni a piacot: a csarnok utcái, a benti nagy kirakodós rész és az őstermelői etap. 

Sokan vannak egészen régi piacosok, akik az elmúlt évtizedekben otthonként kezelték a zuglói vásárteret, hétről hétre ismerősek az arcok, akik szintén hamar megjegyzik maguknak a rendszeresen vásárlókat. Ez az egyik olyan báj, ami miatt imádnivaló az efféle vásárlás. A másik persze az a kedélyes és segítő kereskedői attitűd, ami egészen szórakoztatóvá teszi a bevásárlást. A legtöbb árusnak van egy vicces vagy éppen morgolódó beszólása; a Bosnyák is betölti az agora szerepét, hiszen az idénygyümölcsök és -zöldségek fölött megy a politikai, közéleti információcsere is.

Húsban kiemelkedő

Ha csak egy dolgot kellene mondanunk, hogy miért érdemes a Bosnyákra járni, az biztosan a húsáru lenne, hiszen egészen kiemelkedő a választék, és az árak sincsenek elszállva. Szerencsével járunk, ha például belsőségeket vásárolnánk: borjúmájtól a tüdőig minden adott, de olyan különlegességek is elérhetőek, mint például a fácánhús, a szarvas, őz, vaddisznó, bárány. De ha velős csontért vagy marhapofáért mennénk, akkor is szerencsével járhatunk. Füstölt termékekből sincs hiány (itt kiemelnénk a zalai választékot), és ha otthoni, saját hurka/kolbász töltésre vállalkozunk, méterre vehetjük a belet hozzá. Egyetlen halaspult van, de ez nem meglepetés, ismerjük sajnos a magyar halászati és halfogyasztási szokásokat.

Átlagosan egy kiló parasztkolbászért-szalámiért 3000-3500 forint körül fizetünk, a tarja kilója 2500 forint tájékán mozog, a karaj is 3000 forintos kilóáron kapható. Levesbe való marhahúsos csontból 1300-1500 forint egy kiló, a marhanyak 2800-tól indul, a bélszín ára érinti a 13 000 forintot, a vadhúsok természetesen magasabbra pozicionáltak, 4000 forint felett indul például az apróhús, a szarvascombért 6500-at fizetünk.

Sajtok és péksütemények

Tejtermékeket hagyományosabb és kicsit új hullámosabb üzletekből is be lehet szerezni, nem áll meg a kínálat a trappista-Pannónia vonalon. Vásároltunk már a Bosnyákon görögszénás hegyi sajtot, adalékmentes prémiumfajtákat, és egy zömében erdélyi termékeket árusító standnál akár kecskejoghurtot is vehetünk, és kiemelnénk még a túrókínálatot is. A szokásos akciós tejes-vegyes is jelen van. Ami a pékségeket illeti, réteses és vadkovászos pékség is elérhető.

Hosszú érlelésű gouda 8500 forintos kilóáron mozog, az ízesítettek (pl. fokhagymás, füstölt, csilis, sült hagymás) 6500 forintosak, a maasdamer kilójáért átlagosan 5000 forintot kérnek. A juhtúrót 5600 forint körüli áron mérik.

Mesés őstermelői gyümölcsök, zamatos zöldségek

Nem úgy a zöldség-gyümölcs kínálat, mind az őstermelői, a friss hazai, mind az importáruval is foglalkozó részeken! Nagy a választék, árban és minőségben is vannak különbségek, de egy gyors kör alatt fel lehet mérni az igények szerinti legvonzóbb pultokat. Nyári szezonban piacozni áldás, gyönyörű meggyel, cseresznyével, áfonyával, egressel, ribizlivel találkozni például a kinti őstermelői pultoknál, és dinnyéből is remeket vásároltunk. Ezen az etapon általában fel vannak tüntetve, hogy az egyes termékek hova valósiak, de nyugodtan kérdezhetünk is, készséggel válaszolnak majd. Azért a csarnokon belül is bőven van magyar termék a paradicsomtól a barackokig. Az árusok őszinték, a gyengébb ízű terményeket nem fogják ránk tukmálni, és ha ragaszkodunk a kóstoláshoz, akkor is szerencsével járunk. Egy-egy szem megízlelését engedni fogják, nem ördögtől való művelet.

Gombapultokat is találni, szabadon szedhető, vadon termő gombáinkat tudjuk ellenőriztetni velük, mielőtt nekilátunk a családi ebéd elkészítésének.

A hevesi dinnye kilója 600 forint körül mozgott, a cseresznye-meggy is maradt kicsivel 2000 forint alatt. Fél kiló bogyós gyümölcsért 1000 forint körül fizetünk. 1500 forint körül járt a barackok kilójára mért ár is. Gyönyörű, színes-nemes koktélparadicsomokért átlagosan 3000 forint körüli kilóárat kérnek, de akadt fürtös magyar 1600 forint körül is. Az őstermelői szakaszon a tv-paprika 500 forint, odabent 450-ért is láttunk belőle.

Ha megéheznénk…

Beszéltünk a turisztikai érték viszonylagos hiányáról, ezért túlárazott lángosost, gulyáskanalazót sem találni a Bosnyákon, de mára már eléggé megcsappant a helyi büfék, falatozók száma. Van viszont egy nyomott árú pho levesező az utcafronton, a másik oldalon pedig találni egy klasszikus pecsenyést, és már nyitás után pattannak a műanyag villák alatt a sült kolbászok. Ezeken felül odabent még találunk pár büfét/étkezdét és egyetlen italkimérést is.

Csülökpörkölt körettel 2100 forint, csülkös bableves 1500 forint, a milánói sertésborda 2500 forint az egyik népszerű étkezdénél.

Vegyesek és extrák: késélezéstől a fáradtolaj-leadó pontig

Ahogy megszokhattuk a többi vásártéren is, a Bosnyákon is sok a főleg ázsiai termékekkel is megszórt vegyeskereskedés, ahol a mosogatógépbe való tablettától a kilós mogyorókrémig ér a választék. Ezeken felül viszont van például antikvitáspult, kifejezetten cipőfűzőt áruló bolt, virágüzlet, állateledeles is, ha pedig kulcsmásolásra, késélezésre, cipő- és ruhajavításra lenne szükségünk, Attila klinikájára igyekezzünk.

Nemcsak a tompa kések-ollók találnak gyógyírre, de a Bosnyákra elvihetjük a használt olajat is, hiszen találunk a főbejáratnál gyűjtőpontot. Érdemes hétvégén beütemezni ezt is.

Apropó, hétvége: természetesen szombaton él leginkább a vásár, elsőbálozóként is ekkor a legjobb érkezni, és hiába tartanak nyitva 14:00-ig, a 06:00–07:00-es idősáv a legklasszabb választék és hangulat szempontjából is. A vasárnap itt is szünnap, akkorra ne tervezzünk, de hétköznapokon 16:30–17:00 a zárás időpontja.

Összességében elmondható, hogy a budai oldalon található csarnokoknál alacsonyabbak az árak a Bosnyákon. Azzal számolni kell, hogy a különlegességi áru, az egzotikusabb portéka csekélyebb mennyiségben van jelen a pultoknál, sokkal inkább helyi, hazai a felhozatal.

Csak remélni merjük, hogy az építkezések és beruházások ellenére tényleg nem darálják be a már több mint 100 éve működő vásárteret, ami egy manírtól és mai hóbortoktól mentes övezet.

A Bosnyák téri Vásárcsarnok jövője

Földes Tamás, a Budapest Vásárcsarnokai Kft. ügyvezető igazgatója nyilatkozott nekünk a maníroktól mentes, már 100 éves múlttal rendelkező zuglói piac jelenéről és jövőjéről is.

„A Bosnyák téri Vásárcsarnokot a Fővárosi Önkormányzat cége, a BUDAPEST VÁSÁRCSARNOKAI Kft. fenntartóként üzemelteti. Tudjuk, hogy szükséges a fejlesztés, megújítás, azonban Társaságunk számára a jelenlegi helyzetben a legfontosabb cél a Bosnyák téri Vásárcsarnok folyamatos működtetése, a hagyományos piac üzemeltetése, Társaságunk komplex minőségmenedzsment rendszerének, üzemeltetési technológiájának és standardjainak alkalmazásával.

A Bosnyák téri Vásárcsarnok előtt két út áll: a Vásárcsarnok korszerűsítése, vagy egy új Vásárcsarnok építése. Társaságunk mindkét fejlesztési lehetőségre vonatkozóan rendelkezik szakmai koncepcióval, amely megfelelő alapként szolgál a továbbiakhoz, azonban mindkét verzió tervezéséhez, megvalósításához széles körű összefogásra, egyeztetésre, együttműködésre van szükség, melyre készen állunk, nyitottak vagyunk bármely fejlesztési lehetőség vonatkozásában. Amíg ebben konkrét előrelépés történik, a BUDAPEST VÁSÁRCSARNOKAI Kft. fenntartóként a működést helyezi középpontba és bármely, jövőbeni változásmenedzsment kiindulópontjának a jelenlegi kereskedelmi és szolgáltató tartalmat tekinti. Büszkék vagyunk kereskedőinkre, árusainkra, kis- és őstermelőinkre, szolgáltatóinkra, a Piacot működtető valamennyi munkatársunkra, mindarra, ami ma a Bosnyák téri Vásárcsarnokban megtalálható és ami ma Budapest utolsó klasszikus piacának jellegét, hangulatát megalapozza és biztosítja ezt az igazi piaci hangulatot, a széleskörű kínálatot a vásárlók számára.”

Címkék