Noha Budapest számos kevésbé ismert sztoriját, titkát és érdekességét megismertük már, számunkra is újdonság volt: van egy atomreaktor Csillebércen. Pánikra semmi ok, ez nem egy hatalmas komplexum, nem erőmű, és nem is áramot termelnek itt, hanem kutatási célokra használják. Többek között a hazai egészségügyi ellátásban, a hazai nukleárisszakember-képzésben és a paksi atomerőmű működtetésében van fontos szerepe a csillebérci kutatóreaktornak.

Nem tagadjuk, mi is hosszú percekre le tudunk ragadni az Instagram és a TikTok videói előtt, és szerencsére jó pár edukatív tartalmat is találunk ilyenkor: így fedeztük fel, hogy Csillebércen van egy atomreaktor. Persze nem kell a budai lakosoknak pánikba esniük és attól tartaniuk, hogy bekövetkezik egy újabb Csernobil, egyrészt azért, mert az építés során mindent túlbiztosítottak, rengeteg mérőműszert szereltek fel, hogy a környezetbe még véletlenül se jusson sugárzás, másrészt ez nem egy atomerőmű, hanem egy kutatóreaktor. Csak hogy érzékeltessük a méreteket,

a Paksi Atomerőmű 2000 MW teljesítményű, a csillebérci reaktor pedig 10 MW.

A budapesti kutatóreaktor szükségéről még az 50-es években döntött a kormányzat, és bár elsősorban a fizikai kutatások fejlesztésével indokolták, valójában az – akkor még elég biztosra vett – harmadik világháború atomtámadásait és a sugárzás élőlényekre gyakorolt hatását szerették volna mélyebben megismerni. 1956-ban indult meg az építkezés, és szinte mindent a Szovjetunió tartott kézben: ők szállították a berendezéseket, és a munkálatokat is orosz szakemberek irányították.

Az első magyar atomreaktor alapjait a Szovjetuniótól kapott irányelv adta, ezt dolgozta át a tervező Dúl Dezső a Központi Fizikai Kutatóintézet kívánságai és a hazai viszonyok alapján. Komoly kitételeknek kellett megfelelni, így a reaktort egy 20x30 méteres csarnok közepén helyezték el, egy henger alakú tömegben, amelynek belsejében, egy 2,5 méter vastagságú nehézbeton falban van maga a reaktor, hogy biztosítsa a megfelelő sugárvédelmet. Mivel a csillebérci kutatóreaktornak fontos feladatot szántak a kutatásban és a kísérletezésben, az itt termelt izotópokat a csarnokrész alagsori részében csomagolták, és ez volt a kísérletek helye is. Az itt található kamrákba viszont nem lehet bemenni, ezért a kísérleteket távirányítású fogószerkezetekkel, „manipulátorokkal” végzik, a kutató pedig egy betekintőablakon keresztül figyelheti a folyamatot.

A tervezés során a megfelelő sugárvédelem volt a legfontosabb szempont, a sugárzó részeket öntöttvas ajtókkal, lapokkal, valamint nehézbetonnal szigetelték. Mindenhol hézagmentes padlók, mosható oldalfalak és mennyezet van, míg a homlokzatburkolatánál fontos volt egy olyan anyag kiválasztása, amelyből a felújítás során nem száll sugárfertőzést okozó por – ez lett a klinkertégla. Emellett egy olyan helyet néztek ki a Központi Fizikai Kutatóintézet területén, ami megfelelő távolságra van az állandóan lakott területektől, sőt, az itt kimért 2,5 km még több is volt, mint amennyit az egészségügyi követelményekben írtak. Ez a táv mára nem feltétlenül maradt meg, ugyanis a környéken a kerületi tanács, majd a polgármesteri hivatal is jóváhagyta a beépítéseket. 

1959. március 25. volt a nagy nap, amikor bekapcsolták a reaktort,

de az indítási folyamat egy cseppet bonyolultabb és hosszadalmasabb volt annál, mint ahogy egykor vártuk, hogy elinduljon a Windows 98. A bekapcsolási protokoll egy precízen megtervezett műveletsor volt, ami magában foglalt egy 100 órás próbaüzemet és több teljesítménypróbát.

A kutatóreaktor célja az alapkutatás, a hazai nukleárisszakember-képzés segítése, az itt dolgozók szakértelme pedig nélkülözhetetlen a paksi atomerőmű biztonságos működtetéséhez, hiszen az ipari méretekben zajló folyamatokról és azok lehetséges alakulásáról itt kapnak pontos képet a mérnökök. A reaktor az alap- és az alkalmazott kutatásokhoz nagy teljesítményű (nagy neutronsűrűségű) neutronforrásként szolgál, az itt keletkező neutronokat anyagvizsgálatokra használják. Emellett a hazai egészségügyi ellátásban van fontos szerepe:

orvosi célokra használható izotópokat állítanak itt elő, amelyeket az áttétes daganatok kezelésére alkalmazott gyógyszerkészítményekben használnak fel.

A csillebérci atomreaktor ma az Energiatudományi Kutatóközpont Budapesti Kutatóreaktora, itt üzemeltetik a Budapesti Neutron Centrumot (BNC), és 2033. decemberéig még biztosan üzemelni fog, de mindez komoly feltételekhez kötött. A BNC a reaktor tudományos hasznosítását végzi, 16 különféle neutronos mérőállomásán évente mintegy 120-150 kísérletet végeznek. A hazai neutronfelhasználók száma mintegy 200, emellett öt év átlagában mintegy 400 külföldi kutató is igénybe veszi a mérési lehetőségeket – olvasható a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont oldalán.

Felhasznált irodalom:

(Borítókép: HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont - Facebook)

Címkék