A főváros környéki városokat bemutató cikksorozatunkban Zebegény és Vác után Esztergom felé vettük az irányt, hogy megnézzük a „kötelező” és a rejtett, turistáktól mentes látnivalóit. Bár elsőre a bazilika, a Duna-parti sétány és a vár jut eszünkbe Esztergomról, azért ennél jóval több felfedeznivaló vár ránk, ha úgy döntünk, hogy a hosszú hétvégénket a Dunakanyar fővárosában töltjük. A több mint ezeréves várost szerintünk sétálva a legjobb felfedezni, de iktassunk be jó néhány pihenőt, mert biztosan lejárjuk majd a lábunkat, főleg a Várhegy és a Szent Tamás-hegy „megmászása” közben. A gyaloglás helyett a kerékpárt is választhatjuk, és még csak nem is kell a sajátunkat levonatoztatni, hiszen a városon belül több ponton is találunk közbringát.
Mivel menjünk?
Valószínűleg a többség autóval tervezi a hosszú hétvégéket, de a jó hír az, hogy Esztergom tömegközlekedéssel is teljesen jól megközelíthető. A Nyugati pályaudvarról félóránként indul vonat – a torlódások és a dugók elkerülése végett mi ezt a közlekedési módot ajánljuk –, amivel szinte egy óra alatt ott vagyunk, ám azt érdemes észben tartani, hogy Esztergom vasútállomástól a belváros nagyjából 20-25 perc sétára van, de persze az út lerövidítésére használhatjuk a helyi autóbuszokat vagy a közbringát is.
Budapestről busszal is eljuthatunk Esztergomba: a 800-as vagy a 880-as járattal – ám itt már hosszabb, nagyjából kétórás úttal érdemes számolni. Ha stílusosan szeretnétek megérkezni Esztergomba, akkor felmerül opcióként a szárnyas- vagy a sétahajó is, ezek a Vigadó térről indulnak, ám míg a szárnyashajó menetideje kb. másfél óra, a sétahajózás már egy ötórás kaland.
Egy kis történelem
Esztergom alapítása Géza fejedelemhez köthető, aki a római erőd alapjain hozta létre székhelyét itt 972-ben. A legenda szerint
itt született Szent István (még Vajkként), itt keresztelték meg, és később itt is koronázták királlyá.
István uralkodása idején vált a Magyar Királyság érseki központjává, innentől kezdve pedig az esztergomi érsek kiváltsága lett a magyar királyok megkoronázása. Bár a 13. századig szépen fejlődött a város, és megjelentek a gazdag külföldi telepesek is, a tatárjárás idején a fellegvárat kivéve szinte teljesen elpusztult.
Vitéz János esztergomi érseksége idején valódi reneszánsz udvar lett a várból: jöttek-mentek az itáliai művészek és tudósok, de könyvtárat és csillagvizsgálót is építtetett ide. 1543-ban török kézre került a vár, ez volt az Oszmán Birodalom egyik fontos végvára, a hódoltság idejéből pedig dzsámi, fürdők és bástyák maradtak ránk. Az 1600-as években épült dzsámi ma múzeumként működik, de a mellette lévő épületegyüttest is érdemes megnézni. Itt van a Vízivárost és a felső várat összekötő erődítmény, a Malom-bástya, ahonnan az ivóvíz egy vízgép segítségével került fel régen a hegyre (köszönhetően Vitéz Jánosnak), míg a bástya közepén a Veprech-torony maradványait látjuk, ami már IV. Béla idején is állt. Érdekesség, hogy itt jött létre (1875-ben) az ország harmadik nyilvános múzeuma – a Keresztény Múzeum –, valamint itt alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt is.
A kötelezők és ami azokon túl van
Esztergom első számú látnivalója a Várhegyen álló esztergomi bazilika, ami 100 méteres magasságával az ország legnagyobb egyházi épülete, illetve Európa harmadik legnagyobb bazilikája. A klasszicista és óegyiptomi stílusban épült Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház 47 év alatt épült fel, Packh János, majd Hild József tervei alapján, és már akkor felszentelték, amikor még javában zajlottak az építkezések. Az 1856-os felszentelésen ott volt Ferenc József is, és erre az alkalomra írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét. A templomot végül 1869-ben adták át, különlegessége egyrészt, hogy a helyén eredetileg egy Szent István által építtetett templom állt, valamint hogy a bazilika belső terében építették újjá Bakócz Tamás érsek reneszánsz kápolnáját. A templomtér és vele együtt a reneszánsz Bakócz-kápolna ingyenesen látogatható, ám az altemplom, a kincstár és a kupolakilátó látogatásához már jegyet kell váltani.
Ha már felsétáltatok a bazilikához, a várat se hagyjátok ki! A mi tippünk a fordított sorrend: először a vár, majd utána a templom. Egészen egyszerűen azért, mert ha a Sötétkapu déli kijáratától indultok felfelé a Várhegyen, akkor a kevésbé ismert útvonalon, egy hídon és három kapun keresztül juthattok el a várba – ezt sok turista elkerüli. A Budai torony, a rondella és egy bástya mellett elhaladva a Magyar Nemzeti Múzeum középkori haranggyűjteménye látható – bár a legtöbb harang 16–17. századi. Ez az út felvezet a vár bejáratához, melynek történetéhez érdekes adalék, hogy bár
Szent István a mindenkori király egyik székhelyévé tette, a 13. századtól kezdve már érseki székhelyként funkcionált.
Feltárását csak az 1930-as években kezdték meg, egyes részeit pedig 2000-ben építették újjá. A nyitvatartásról, a belépőjegyekről és a programokról az Esztergomi Vármúzeum oldalán találtok bővebb információt.
Megéri felkeresni a Szent Tamás-hegyet, ahonann nemcsak pompás panoráma tárul elénk a bazilikával, a Várheggyel és a hangulatos esztergomi háztetőkkel, de itt a turistákat is elkerülhetjük. Valószínűleg a többséget elrettenti a Szent István lépcsőnek nevezett szerpentin, amin napsütésben és melegben egy kissé nehézkes haladni, de a látványért és a hangulatért mindenképp megéri. Sőt, ezen az úton találjuk az ország legnagyobb működő napóráját is. A hegy tetején áll a Fájdalmas Szűzanya-kápolna, amihez nemcsak a szerpentin, de a 7 stációból álló Szent Tamás-kálvária lépcsője is felvezet.
Érdemes beleveszni a Széchenyi tér és a környező utcák hangulatába: egyrészt ez Esztergom főtere, másrészt barokk, klasszicista és romantikus műemlék házakkal van tele, amiket a város leggazdagabb kereskedői építettek. A közel tízezer négyzetméteres tér eredetileg a város piactere volt, ha ma végigsétálunk rajta, akkor nemcsak a színes házakat, a mediterrán hangulatot idéző kiülős helyeket találjuk itt, de az egykori (középkori) Szent Lőrinc-templom nyomait is felfedezhetjük a burkolatban.
A tér ikonikus épületei közé tartozik a Hild József által tervezett Takarékpénztár, az Esztergomi Járásbíróság épülete (itt volt az ország legzsúfoltabb börtöne, 2006-ban szűnt meg), illetve a barokk stílusú Vak Bottyán-palota, vagyis a Városháza is. Nem fogjuk itt felsorolni az összes műemlék épületet, viszont ha arra jártok, akkor a házak és a lakók történetét elolvashatjátok a házfalakon kihelyezett táblákon. Bármennyire hangulatos is fagyival a kezünkben sétálni a téren, szomorúan konstatáltuk, hogy az épületek jó része nincs a legjobb állapotban, de szerencsére itt-ott azért láttunk felállványozott, felújítás alatt állókat is.
Innen hamar lejuthatunk a 110 éves platánokkal szegélyezett Kis-Duna sétányra, útközben pedig viszonylag sok, az 1838-as jeges árvíz mementójául kihelyezett emléktáblát fogunk találni a házakon, abban a magasságban, amelyben a Duna végighömpölygött az utcákon. A sétányon kellemes sétát tehetünk Esztergom Királyi városrészétől indulva egészen a Vízivárosig. A korzót már a századfordulós írásokban is lenyűgöző sétahelynek gondolták, és itt van egyébként az ország első fedett uszodája, a Szent István Artézi Strandfürdő, ahol nyaranta Babits is előszeretettel strandolt.
Múzeumok
Ha a napsütés helyett kifognánk egy borongós, esős napot, akkor sem kell kétségbeesnünk, mert van a városban jó pár múzeum, ami segíthet túlélni a rossz időt is. Nemcsak bővelkedik bennük a város, de a tematikájuk is elég különböző: van történelmi, szakrális, művészeti, természeti és történeti is. Az ország legnagyobb egyházi gyűjteményét láthatjuk a Keresztény Múzeumban, ami több évszázad európai és magyarországi emlékét őrzi, és a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum után itt található az ország legjelentősebb festészeti képtára is.
A Balassa Bálint Múzeumban főként régészeti, helytörténeti és néprajzi, esetenként természettudományos, képző- és iparművészeti kiállításokat látogathattok. Az intézmény a vízivárosi régi vármegyeháza épületében kapott helyet. A közelmúltban újították fel a Duna Múzeumot, ahol megismerhetitek a vízzel és más természeti erőforrásokkal való gazdálkodás különböző szempontjait. A bazilikában érdemes megnéznetek a Kincstárat – itt a legrégebbi tárgy egy IX. századi hegyikristály, amelybe belevésték a kálváriajeleneteket – és a székesegyház építéstörténeti kiállítását.
Bár kívül esik a központtól, a Babits Mihály Emlékházat semmikép ne hagyjátok ki! A költő és felesége, Török Sophie rendszeresen töltötték ebben a kis házban a nyarakat, ahová az évek alatt a magyar kultúra és irodalom legnagyobb alakjai is gyakran eljöttek látogatóba – az ő emléküket őrzi a híres autogramfal. Érdemes itt eltölteni 1-2 órát, nézegethettek archív Babits-fotókat, belehallgathattok a költő szavalásába, láthattok eredeti Nyugatokat, de már csak a város panorámája és a kert miatt is megéri a látogatás.
Evés, ivás, pihenés
Az egész napos városnézésbe bele lehet fáradni, éppen ezért nem árt néha megpihennünk és jó falatok után néznünk, de a hosszú hétvége eltöltéséhez is érdemes felfedezni a környék gasztrokínálatát – hacsak nem egy all-inclusive hotelben szállásoljuk el magunkat. Mindenképpen próbáljátok ki a főtérhez közeli utcában lévő Smoke & Smell BBQ-t, ami amolyan omlós-, szaftoshús-mennyország. A nemzetközi konyhákat is megjárt Czeglédi Sándor és Gubovics József készíti itt a legjobb füstölt sült húsokat, amiktől biztosan ti is elaléltok majd. Van itt minden, a tépett húsokból készült szendvicsektől kezdve a kiadós burgereken át a füstölt sült marhaoldalasig és sertéspofáig.
Esztergomban járva sem kell hanyagolnunk a minőségi vendéglátást, ugyanis pár éve egy – azóta – Michelin-csillagot kapott étteremmel bővült a város. A korábban számos nívós étteremben megfordult és sokat utazó Barna Ádám viszi a konyhát, aki a fővárost hagyta el, hogy vidéken valósítsa meg a modern és kísérletező 42 Restaurant konyháját. Ha nyugodtabb vizekre eveznénk, a Kis-Duna sétány környékén is érdemes keresgélni: itt van, jobban mondva ringatózik a Kis-Dunán a Nautilus Hajós Bár, ahol a város egyik legjobb kézműves hamburgerét kóstolhatjátok.
Fagyi és desszert tekintetében kihagyhatatlan az Esztergomi Központi Kávéház (Szamos), valamint az Ettore Kávézó, Cukrászda és Fagylaltozó, ahol még csavart fagyi is kapható. Délutáni koktélozáshoz, esti italozáshoz pedig a Széchenyi téren lévő Pálinka Patika, a Negra Kávézó és a Hild Café is szuper választás – utóbbiban élő zenét is elcsíphettek.
A hosszú hétvégéhez szerencsére több szuper szállás közül is választhatunk. Mi a nemrégiben megnyílt Villa Gran Esztergomban vendégeskedtünk, ami a város egyetlen boutique panziója. Esztergom történelmi óvárosában, egy csendes sétálóutcában, a bazilika alatt találjuk a panziót, amelytől csak pár perc séta a Duna és az Erzsébet park. Mi leginkább pároknak ajánljuk ezt a helyet, minden megvan itt, ami egy romantikus hétvégéhez kell: bájos szobák vagy épp panorámás lakosztályok, finom reggeli és kellemes, zsivajtól mentes hangulat vár itt mindenkire. Pro tipp: a panzió kapujától indul a Macskalépcső, ami egyenesen felvezet a bazilikához, így kerülőút nélkül, pár perc alatt ott lehetünk a Várhegyen.
Esztergom az a város, amit a kompaktsága miatt akár egy nap alatt is megnézhetünk, de akkor sokkal kevesebb élménnyel gazdagodunk, mint ha rászánnánk egy hosszú hétvégét, de legalább két napot. Ha úgy döntünk, hogy eltöltünk itt 1-2 éjszakát, akkor a kötelező látnivalók mellett andaloghatunk a Duna-parton, piknikezhetünk a fűben, felfedezhetjük a kanyargós utcákat és a város gasztrohelyeit. Sőt, ilyenkor még az is belefér, hogy átsétáljunk a Duna túlpartján lévő Párkányba, vagy felfedezzük az olyan közeli kirándulóhelyeket, mint a Kis-strázsa-hegyi kilátó, az elhagyott szénrakodó vagy a Búbánatvölgy.
