Valószínűleg már többen felfigyeltek a Károlyi-kert mögötti épület Molnár és Moser Laboratoriuma feliratára, ami nem a szabadkőművesek kísérletezőhelye volt, hanem Budapest legsikeresebb és legnépszerűbb drogistájának laborja. A város legfinomabb illatait, krémjeit és piperecikkeit készítették, nevüket pedig még külföldön is ismerték.

Van a Magyar utcában egy felirat, amit hosszú évek óta figyelek, és már egy sor forgatókönyvet gyártottam a fejemben a jelentésére, ám bármennyire izgalmasnak tűnt is a mindenféle tudományos kísérletnek, bölcsek kövét kutató labornak otthont adó hely elképzelése vagy a Breaking Bad után bekúszó droglabor gondolata, valójában itt kozmetikumokat gyártottak. A különféle kísérletek elgondolása végül is nem volt tévút, hiszen pontosan ez kell ahhoz, hogy egy jó minőségű, hatóanyagokban gazdag kozmetikum elkészüljön. 

A parfüm- és skincare-mánia egyáltalán nem új keletű: már a múlt század elején is nagy hangsúlyt fektettek a különféle kozmetikumok, piperetermékek és illatszerek használatára, főleg azután, hogy a 19. század közepétől ezek már szép számmal elérhetők voltak a patikákban. Sőt, addigra már nemcsak importtermékek sorakoztak a polcokon, hanem egyre több magyar alapanyagból készített termék, gyógyszer és gyógyáru. Így nem meglepő, hogy fővárosszerte gyarapodtak az illatszertárok, a drogériák és a kencék kikísérletezésére alkalmas laboratóriumok is.

Itt jön a képbe a Magyar utca 26. romantikus épülete, vagyis a Molnár és Moser Laboratoriuma, ahol egykor Bartha István megalkotta híres-neves illatkompozícióit. Bár elsőre zavaros ez a sok név, egyszerűen kibogozható a történet. Molnár József és Moser József az 1890-es évek egyik legismertebb drogistái voltak, az egykori Koronaherceg utcában (ma: Petőfi Sándor utca) található üzletük pedig

Budapest leglátogatottabb drogériÁJA és gyógynövény-kereskedése volt.

A legkülönfélébb kozmetikumokat és piperetermékeket gyártották, hogy minél nagyobb vásárlókörük legyen, ráadásul rendszeresen akciózták is a termékeiket, úgyhogy egyáltalán nem véletlen, hogy ilyen hírnévre tettek szert. Az I. világháború után már nem ment olyan jól a szekér, és így jutunk el Bartha István gyógyszerészig, aki megvette Moser Józseftől a céget. 

A cég is az ő ideje alatt indult virágzásnak: itt még a korábban nálunk nem ismert szépségipari praktikák kellékeit is be lehetett szerezni, így az 1920-as évekre a Molnár és Moser már fogalommá vált az úri hölgyek köreiben. Sőt, Bartha olyan jó üzleti érzékkel rendelkezett, hogy megvásárolta a belvárosi patikákat, és sorra drogériákat nyitott bennünk, többek között a Petőfi Sándor utcában, a Váci utcában, a Ferenciek terén és a Szent István körúton is.

És bár a Magyar utca 26. homlokzatán a Molnár és Moser feliratot látjuk, ebben az épületben valójában sosem dolgozott a két drogerista, hiszen Bartha István 1931-ben építtette fel. Az épület földszintjén kapott helyet a laboratórium, ahol a legjobb parfümillatokat kísérletezte ki vegyésztársaival – még a saját lányát is kitaníttatta –, míg az emeleten volt a család lakrésze, ahol a szobákon kívül reprezentatív, bálok megtartására is alkalmas helyiségek is voltak. 

Bartha István az 1920-as, 1930-as évekre igazi szépségipari fellegvárat varázsolt a városból, ráadásul termékeivel egész Közép-Európát meghódította.

A Molnár és Mosernél lehetett először dezodort kapni,

ami akkoriban igazi ritkaságnak számított, de fogkrémet, szájvizet és hajszeszt is fejlesztettek náluk. Kölnijeikkel pedig elbűvölték a vásárlókat. S ha már kölni: a Kartács utcai gyárban havonta 100 hektolitert készítettek belőle. Sőt, az urak számára még levendulavizet is készítettek, amit az „angol gentleman mindennapi toilettjéhez” létfontosságúnak tartottak, náluk pedig a legdrágább angol levendulának megfelelő terméket lehetett kapni, csak épp töredékáron.

Az illatok, krémek, a különféle szappanok és az egyéb piperetermékek virágkorának a II. világháború és az utána következő államosítás vetett véget: 1949-ben államosították a céget, a Magyar utcai üzlet bezárt, 1956-ban pedig Kanadába menekült a család. Híres illatszereik receptjeit a mai napig valahol a tengerentúlon őrzik. Bár a mindig igéző illatot ígérő parfümöket, az örök fiatalságot, üde bőrt, csillogó hajkoronát ígérő kencéket és a külföldi luxustermékeket egy ideig nélkülözniük kellett az embereknek, ma már ugyanúgy ott vannak a drogériák polcain a legkülönfélébb szérumok, hidratálók, fényvédők és niche parfümök is.

A Magyar utca 26. földszintjén ma a Vintage Galéria működik, ahol jelenleg Varga Ádám Mapping című kiállítását lehet megnézni június 28-ig. Korábban olyan művészek alkotásaiból is nyílt már itt tárlat, mint Maurer Dóra, Vera Molnar vagy Kemény György.

Felhasznált irodalom:

   

Címkék