Több sajtóorgánumban is olvashattunk arról, hogy egy új városnegyedet terveznek egy Duna-parti volt iparterületre, amelynek „különlegessége”, hogy egy mesterséges tavat – vagy ahogy a beruházás neve utal rá, lagúnát – és egy homokos strandot is kialakítanak benne, mellette pedig egy luxusszálloda, irodaépületek és üzletek is helyet kapnak itt.
„Egy strandolásra alkalmas vízfelülettel rendelkező mesterséges tó köré épülő városnegyed készül Pesterzsébeten, mely energiaszükségletét tekintve a tervek szerint 100%-ban önfenntartó lesz. Panorámás penthouse lakások, irodák, szálloda, tízezer négyzetméternyi víz és 3500 négyzetméternyi fehér homokos strand is épül a Duna egyik mellékágának keleti partján lévő, jelenleg használaton kívüli ipari területen” – olvasható az Építészfórumon a hír, mely szerint az Accor Szállodalánc bővíti budapesti jelenlétét.
Egy pesterzsébeti egykori ipari területre helyezik a Central District Lagoon City-projektet, a tervek szerint az épületek egy mesterséges vízfelület köré épülnek – a projekt ezt nevezi lagúnának –, melynek látványtervei hamarabb juttatják eszünkbe a trópusi hotelek hatalmas medencéit, mintsem egy alacsony költségek mellett fenntartható tavat.
A 10 000 négyzetméteres vízfelület mellett – amely sportolásra és strandolásra egyaránt alkalmas lesz – egy 3500 négyzetméteres fehér homokos strandot is kialakítanak majd.
Ez utóbbi a tervezők oldalán olvasható információk alapján magánstrand lesz, valószínűleg a hotel vendégei és a lakosok használhatják majd – erről is kérdeztük a fejlesztőket.
Az építészeti terveket a bukaresti székhelyű Razvan Barsan + Partners készítette, akik többek között Bukarestbe, Varsóba, Milánóba és Prágába is terveztek hasonló projektet. Az amerikai biokémiai és vízügyi szolgáltató által kidolgozott Crystal Lagoon-technológia alapvetően jövőbe mutató is lehet, hiszen minimális energiafelhasználással megvalósítható és karbantartható, ráadásul a környezet is jól járhat vele – feltéve, ha az ígéretek valósak.
Jelenleg több mint 1000 ilyen típusú „lagúnát” alakítanak ki világszerte, bár kérdéses, hogy egy lagúna hogyan kapcsolódik Budapesthez, ahol nincs tenger. Kérdéses számunkra az is, hogy ehhez a tóhoz bármely budapesti hozzáférhet-e, vagy csak a néhány száz lakosnak, a szállodavendégeknek, illetve az irodai dolgozóknak lesz nyitott, ugyanis a terveket nézve olyan, mintha az egész projekt egy, a városból kihasított, lezárt terület lenne, ahová nincs szabad bejárás – a vízfelületet az épületek elzárják a városlakók elől.
A 2028-ban megvalósuló projekt tervei szerint
„a szálloda mellett 7800 négyzetméteren kereskedelmi és szórakoztatóterületet alakítanak ki, 8200 négyzetméteren pedig irodaházakat, közösségi irodákat létesítenek majd. A fejlesztés része 300 darab kilátással rendelkező apartman és penthouse lakás kialakítása”
– írja az Építészfórum.
Egy valamikori ipari terület fejlesztése mindig izgalmas lehetőségeket tár a várostervezők, az építészek és a fejlesztők elé, ám kérdéses, mennyire tudnak ezzel élni. Sok esetben láttuk már, hogy az átgondolt koncepció helyett a kreativitást, az építészeti értéket nélkülöző, egy kaptafára épülő negyedek, lakóparkok – ahogy jelen projekt is – valósulnak meg városszerte. Ezek sok esetben a körülöttük lévő környezetet és a város jellegét sem veszik figyelembe, ezáltal pedig erősen eltérnek a városképtől. Kíváncsian várjuk, hogy mi lesz ezzel a „lagúnát” létrehozó új városnegyeddel, amelyről egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy pontosan kiknek is épül.
(Borítókép: Accor, Rasvan Barsan + Partners)
