Ha a klasszikus kávéházakra gondolunk, akkor akár vissza is repülhetünk az időben a századforduló környékére, amikor Budapesten minden második épületben egy kávémérés vagy kávéház üzemelt. Ahogy ma is, akkor is pezsgett a kávéházi élet, így nem véletlenül nevezik Budapestet a kávéházak fővárosának.
A Pilvaxtól a Hadikig
Az első kávéházat egy rác kereskedő már az 1700-as években megnyitotta Budán, de a kávéházi élet csak a 19. században pezsdült fel igazán. Akkoriban pedig nem csupán nagypolgári szórakozás volt kávéházakba járni, de írók, költők és művészek törzshelye is lett egy-egy kávézó. Már Babits születésekor, 1883-ban olyan írónagyságok élték életüket – sokszor szó szerint – kávéházakban, mint Mikszáth Kálmán vagy Jókai Mór. A világvárossá növekedő Budapest pedig egyszersmind a kávéházak városa is lett, olyan „intézményeké”, amelyekben újságcikkek, versek, novellák, sőt regények tömkelegei születtek. A 20. század elejére a kávéházak a társasági élet legfőbb színterévé változtak, ahol a művészet, a politika és a társadalmi kérdések megvitatása mindennapos volt.
„A 20. század elején nagyjából 550 kávéház volt Budapesten, szinte minden utcasarkon nyílt egy, és tényleg mindegyik hangos volt a különféle nézetekről diskuráló értelmiségtől” – írtuk korábbi cikkünkben, ahol sorra vettük a kávéházi élet legfőbb színtereit a Pilvaxtól a Hadikig.
Kulisszatitkok, pletykák és versek a korabeli kávéházakból
A Japán Kávéház József Attila törzshelye volt, Születésnapomra c. versében meg is emlékezik arról a helyről, ahol versei nagy része született:
„ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.”
Egyébként ez volt az a kávéház, ahol az egész pesti művészvilág megfordult: volt itt asztala Lechner Ödönnek, Szinyei Merse Pálnak, a Latabár testvéreknek és Rejtő Jenőnek is. A korabeli pletykák szerint a kávéház egy összezörrenésnek köszönheti beindulását: Lechner Ödön megharagudott a közeli Abbázia Kávéház tulajdonosára, és tanítványaival együtt átköltözött a Japán asztalaihoz.
A Centrál Kávéház is fontos törzshely volt, rendszeresen járt ide Ady Endre, Kosztolányi, Babits, Heltai Jenő és Osvát Ernő, de a nyugatosok későbbi nemzedéke is, úgyhogy gyakran bele lehetett futni Tóth Árpádba, Szabó Lőrincbe és Szép Ernőbe is, amint asztaluknál verselgettek. Sőt, miután Karinthy Pestre költözött, otthagyta a Hadikot, és a Centrált választotta törzshelyéül. Heltai Jenő pedig egész verset szentelt a témának Reggel a kávéházban c. költeményével:
„Néhány bolond poéta-lélek
A kávéházban üldögélünk,
Való-igaz, hogy csúnya élet,
Melyet így álmodozva élünk.”
Ma is pörögnek az irodalmi események a kávéházakban
Budapesten szerencsére ma is pezseg a kávéházi kultúra, szuper találkozóhely, sokunknak pedig törzshely egy-egy kávézó, ahová adott esetben nem kizárólag a finom kávé miatt ugrunk be, de itt lazítunk, randizunk, dolgozunk, tanulunk, írunk, kinek épp mire van szüksége. Hazánk egyik legnépszerűbb kávézólánca, a Starbucks pedig nem csak hangulatos helyszíneken vár minket jobbnál jobb kávékkal – küldetésének tartja a társadalmi felelősségvállalást. Ezért indították útjára a Kávéköltők pályázatot, amely immár 6 éve nemcsak a fiatal tehetségeket és kezdő versírókat támogatja, de a kávéházi kultúra és az irodalom kapcsolatának erősítését is célul tűzte ki. A Starbucks tökéletes közeget kínál azoknak, akik egy finom kávé mellett keresnek inspirációt az alkotásra, vagy éppen tanulni vágynak egy kellemes, nyugodt környezetben.
A Starbucks Kávéköltők pályázat minden évben egy központi téma köré épül, a beérkező alkotásokat pedig szakmai zsűri értékeli. A kiválasztott öt döntősnek lehetősége nyílik a kávézólánc rendezvényén nagyobb közönség előtt is előadni művét. A döntőbe jutott pályázók Starbucks ajándékcsomagot és a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) által felajánlott értékes könyvcsomagot nyernek, a kiírás győztese pedig részt vehet a FISZ irodalmi nyári táborában is.
Generációk egymás közt
A Starbucks kiemelt figyelmet fordít a fiatal, helyi tehetségek támogatására és a szociális érzékenyítésre.
„A kávézólánc minden évben olyan témát választ pályázatához, amelyen keresztül fontos, aktuális szociális, társadalmi vagy környezetvédelmi kérdésekre hívja fel a figyelmet. Az elmúlt évek témái között megjelent a közösség és az elfogadás is, amelyekből megannyi változatos és különleges vers született” – tudjuk meg az idei pályázatról.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is olyan témát választottak, amely aktuális szociális és kulturális kérdésekre keresi a válaszokat, ennek köszönhetően pedig sokakat megmozgat. A 2024-es Starbucks Kávéköltők verseny témája: „Generációk egymás közt”. Olyan versekkel lehetett pályázni, amelyek a különböző – X, Y, Z és alfa – generációk közti kapcsolatról szóltak. Mint például, hogy miként viszonyulnak egymáshoz, milyen közös élményeik vannak, miben különböznek és miben hasonlítanak az eltérő generációk, hogyan kezelik a konfliktusaikat, őrzik a tradíciókat, mi jellemzi a kapcsolatukat akár családi, munkahelyi, iskolai vagy más emberi vonatkozásban.
Idén hatodik alkalommal került kiírásra a Starbucks Kávéköltők pályázat, ebből az alkalomból pedig a kávézólánc egy Spotify-listával is készült, amelyen a korábbi összes döntős versét meg lehet hallgatni, hamarosan pedig a szakmai zsűri kihirdeti az idei nyertest is.
