Február első fele az évszakhoz képest szokatlanul meleg időt hozott. Az országos átlaghőmérséklet 8,1 fok volt, ami több mint 7 fokkal haladta meg az elmúlt évtizedekben megszokott átlaghőmérsékletet, inkább hűvösebb áprilishoz, mint az utolsó téli hónaphoz hasonlított. Február 6. időjárási szempontból az egyik legizgalmasabb nap volt a budapestiek életében, ugyanis két országos rekord is egyszerre dőlt meg. Ezen a napon, a János-hegyen mérték a városban az eddigi legnagyobb, 93,6 km/h sebességű széllökést, Újpesten pedig 17,8 fok volt, így megdőlt az országos napi melegrekord. A városrészben az ezt követő időszakban is sorra dőltek a napi melegrekordok. Az eset pedig nem egyedi, október 14-én és december 26-án is rekordmeleget mértek, nyaranta sem ritka, hogy itt van a városban a legnagyobb hőség. Újpest lenne a város legmelegebb helye?
Bár a következtetés adná magát, Simon Gergő, a HungaroMet meteorológusa szerint a helyzet nem ennyire egyértelmű. Bár természetesen Budapesten belül nincsenek hatalmas különbségek az éghajlati viszonyok között, kisebb eltérések azért lehetségesek az egyes városrészek klímájában. A hegyvidéki részek általában csapadékosabbak, míg abban, hogy egy terület mennyire szeles, a domborzat mellett a beépítettségnek is nagy szerepe van. A hőmérsékletet pedig jelentősen befolyásolja például a városi hősziget hatás, vagyis az a jelenség, hogy a sűrűn beépített belvárosokban elsősorban a házak, utak burkolata miatt jóval több energia jut a felszín feletti légrétegek melegítésére.
A városokban egyébként sem annyira egyszerű a hőmérséklet mérése. Ezzel kapcsolatban a WMO (Meteorológiai Világszervezet) ajánlásokat fogalmaz meg. Ezek szerint a mérésnek a műszerekre jutó napsugárzást elnyelő és a légáramlást optimalizáló sugárzásárnyékoló alatt, a talajfelszín felett nagyjából kétméteres magasságban kell történnie, lehetőleg nagyobb tereptárgyaktól távol, zöld felszín felett. Bár a HungaroMet követi az ajánlást, városi környezetben ez nem is olyan egyszerű, előfordul, hogy kompromisszumot kell kötni annak érdekében, hogy a város minden adottságát le lehessen fedni.
A fővárosban egyébként nyolc helyen, a Millenáris Park melletti HungaroMet-központban, Lágymányoson, Ferihegyen, Újpesten, János-hegyen, Zugligeten, illetve Pestszentlőrincen, a HungaroMet központi obszervatóriumánál történnek mérések. Van még egy állomás a Fővárosi Állat- és Növénykertben is, de ez nem tekinthető reprezentatívnak, csak tájékoztató jellegű adatokat ad. Bár a korábban felvázolt különbségek inkább csak tendenciák, amelyek sok egyéb tényezőtől is függnek, nem kell meteorológusnak lenni ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, meglepően eltérő hőmérsékleti vagy csapadékra vonatkozó adatokat kaphatunk – mondjuk – a pestszentlőrinci állomáson és a János-hegyen.
Az újpesti állomás a Fővárosi Csatornázási Művek újpesti telephelyén található, közelében kisebb épületek és betonfelületek is vannak, a hőmérséklet pedig a belváros felől áramló melegebb levegő miatt is magasabb lehet. Ennek ellenére Simon Gergő óvatosan bánik az olyan általánosításokkal, mint hogy Újpest Budapest legmelegebb kerülete: „Az utóbbi időszakban valóban több rekord is megdőlt Újpesten – mondja –, de az az állítás, hogy mindig ott dőlne meg, nem teljesen állja meg a helyét. A legutóbbi rekordok idején nagyon hasonló időjárási helyzet volt jellemző. Enyhe léghullámok érkeztek a magasban, emellett pedig tartósan élénk, erős délies szél fújt. Az újpesti állomásunk pedig ebben a helyzetben »pont« jó helyen volt. A hőmérsékleti maximumrekordok mellett egyébként minimumrekordok is szép számmal megdőltek, azok viszont nem Újpesten.” Legmelegebbnek általánosságban a belvárosi kerületek számítanak, hiszen itt a legkevesebb a zöldfelület és legtöbb a burkolat, az erős beépítettség miatt pedig a légmozgás is meglehetősen lassú. Ennek a területnek a hőmérsékletéről szolgáltat fontos adatokat az állatkerti mérőállomás.
(Borítókép: Szabó Gábor – We Love Budapest)
