Klösz György körbefotózta a századfordulós Budapestet, most pedig egykori villája a magyar fotóművészet legjelentősebb gyűjteményének otthona lesz. A Nemzeti Fotóművészeti Múzeumként megnyíló épületben 1000 négyzetméternél is nagyobb kiállítótér, szakkönyvtár, múzeumpedagógiai foglalkoztatók és előadótér is lesz. A felújítás várhatóan 2025-re készül el.
A magyar fotográfia egyik kiemelkedő alakjának egykori villája és fotográfiai műhelye lesz a magyar fotóművészet legjelentősebb, mintegy 700 ezer műtárgyból álló együttesének új otthona. A Városligeti fasor 49. szám alatti neoklasszicista villa 1894-ben épült, pár évvel korábban, mint a mindenki által ismert és csodált szecessziós szomszédja, a Kőrössy-villa. A telken már korábban is állt egy épület, amit Klösz 1867 óta műteremként használt, ennek helyére építtette az eredetileg kétemeletes nyaralóépületet Schubert Ármin és Hikisch Lajos építészekkel, és itt alakította ki új műhelyét is. A földszinten voltak az irodák, a rajzterem és a cselédlakás, az első emelet volt a család élettere, míg az üvegtetővel és hatalmas üveghomlokzattal ellátott felső szinten a fényképészeti műtermek kaptak helyet.
Ahogy Klösz György – róla ebben a cikkben írtunk – egyre híresebbé vált, és egyre több megrendelést kapott, úgy bővült a villaépülete is, hiszen a családi nyomdának és a térképészeti intézetnek is egyre több tér kellett. A fényképész halála után fia vitte tovább az üzletet, ám eddigre a Klösz György és Fia Grafikai Műintézet Rt. már nemcsak fényképekkel foglalkozott, hanem az ország legnagyobb ofszetnyomdájává nőtte ki magát, amely egészen az 1948-as államosításig működött.
Nem ez az első alkalom, hogy felmerül egy fővárosi fotómúzeum létrehozása: Veress Ferenc fotográfus, a szakma első szaklapjának alapítója már 1881-ben nyílt levélben szorgalmazta egy budapesti, „mindennemű fényképészeti művekből rendezett országos és állandó kiállítás” létrejöttét. Az 50-es években felmerült, hogy a fotómúzeum gyűjteménye közgyűjteményi intézményként működjön, de az akkori próbálkozás kudarcba fulladt. Később, a 90-es évek elején Kecskeméten, az egykori ortodox zsinagóga épületében helyezték el a 700 ezer darabot számláló gyűjteményt.
Az évek alatt 3000 négyzetméteressé alakított épületben várhatóan 2025-ben nyitja meg kapuit a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum, ahol több mint 1000 négyzetméternyi kiállítótér, szakkönyvtár, múzeumpedagógiai foglalkoztatók és szakmai rendezvényeknek is otthont adó előadótér kap helyet. A múzeum gyűjteményébe tartozó műtárgyakat az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ őrzi majd.
A fotómúzeum gyűjteményének egyik legfontosabb része a Magyarországról elszármazott fotográfusok alkotásai, így például André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, illetve Robert Capa fotográfiái. Emellett a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye elsősorban a Magyarországon alkotott és alkotó fotográfusok, fotóművészek tárgyait őrzi, az ő életművüket dolgozza fel és mutatja be a látogatóknak. A fotómúzeum legmarkánsabb gyűjteménye a két világháború közti magyar fotográfusokhoz köthető, de a kortárs alkotók művei ugyanúgy megtalálhatók itt.
(Borítókép: Palkó György - Liget Budapest)
