Keresés EN

Látnivalók és kultúra

A luxus egykori fellegvárai – Itt vásárolt a budapesti elit a századforduló idején

Budapest a XIX. század végére teljesen átalakult, szorosan felzárkózott a legelegánsabb európai fővárosok mögé. A csinos bérházak aljában elegáns boltok várták a látogatókat, a csillogó passzázsokban egymást érték a luxustermékek, lassan-lassan pedig az első üzletházak is megjelentek. A divat és a lakberendezés egykori szentélyei közül mára nem mindegyik őrizte meg eredeti funkcióját, egyes épületek pedig láttak már szebb napokat is. Ám mindegyik egy szebb múlt, egy igényesebb kereskedelmi kultúra tanúja. Összegyűjtöttük kedvenceinket.

Haris Bazár

A budapesti görög kereskedőcsaládok egyik leggazdagabbika volt a Haris család, akiknek nevét a Haris köz is őrzi. Az egyik itt található épületen tábla is hirdeti, hogy itt állt a Haris Bazár, 2010-ben pedig még biztosan itt élt a család egyik késői leszármazottja is. A bazár épületét 1877-ben építtette Haris Gergely, ahogy a hazai görög kultúráról szóló korábbi cikkünkben is írtuk, ez az épület volt Feszty Adolf építész legelső munkája. A vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett átjáró mozaikpadlójával, szobraival és szökőkútjával igazi luxusfellegvár volt, ugyanakkor megidézte a keleti bazárok hangulatát is.  

1910-ben, valószínűleg azért, mert a bazár tulajdonviszonyai az öröklések során elaprózódtak, ezt az elegáns épületet lebontották, és két jóval magasabb házat hoztak létre a helyén. Érdekesség, hogy az ezek között nyíló utca egészen az 1950-es államosításig magán kézben, a Haris család tulajdonában maradt, ők biztosították az átjárást is. Ma Haris köznek hívjuk a helyet.

Király Bazár

Bár a legtöbben csak az Ibolya Espresso épületeként tekintünk rá, a Király Bazár azért jóval több ennél, korábbi cikkünkben részletesen is írtunk róla. A bazár 1902-ben készült, abban az időszakban, mikor a környék teljesen átalakult az Erzsébet híd építése miatt. Ötlete Herzog Mór Lipóttól származik, tervezői Ullmann Gyula és Kármán Géza Aladár, akik a bécsi szecessziós palotákat vették mintául az új épülethez, amelynek avatásán még Ferenc József is jelen volt.

Ilyen beharangozás után persze a legmenőbb vállalkozások béreltek helyet a bazárban, itt működött például a Maison Moderne, Spiegel Frigyes, az első budapesti szecessziós házat tervező építész bútorboltja, de a Városi Lövölde is. Az üzletek fölött található bérlakások egyik legismertebb lakója Spitz Fanny madám volt, akinek egyik „lányát” éppen a ház előtt kérte ki térden állva feleségnek egy szerelmes kuncsaft. A hölgynek így szerencsésebb sors jutott, mint a Haris Bazár egyik félvilági lakójának. Pessek Veronát, az ismert prostituáltat ugyanis 1931-ben brutális körülmények között végezte ki otthonában féltékeny szeretője.

Párisi udvar

2014-ben kezdődött meg a Párisi udvar felújítása, és bár a 2019-re elkészült épületben ma szálloda működik, az egykori passzázsban egy kávé áráért mindenki gyönyörködhet az épületben. A Párisi udvar elődjét Pollack Mihály tervezte, ez volt az első modern, üveges, üzletsoros folyosó, ami párizsi mintára épült, így ragadt rá a ma is használt elnevezés. Az épületet később a Belvárosi Takarékpénztár vásárolta meg, szinte teljesen lebontották, hogy egy új, elegánsabb, modernebb házat húzzanak fel a helyén.

Az új épület Schmahl Henrik tervei alapján készült, 1912–13-ban adták át, a szemkápráztató luxusmegoldások pedig kétséget sem hagytak afelől, hogy itt csak a legelegánsabb vállalkozásoknak juthat hely. A passzázs különleges elektroüveg mennyezete kristálykupolaként ragyogott a csodás boltok felett, az első és a második emeleten kaptak helyet az építtető irodái, illetve néhány másik üzlethelyiség, a felső emeleteken pedig bérlakásokat alakítottak ki. Noha a későbbiek folyamán olyan emblematikus boltoknak adott otthont, mint a hologramüzlet, a Jégbüfé vagy az IBUSZ-iroda, azért a történelem, a háborúk és a forradalom is megviselték az épületet. A felújítást követő eredmény viszont csodás.

Párisi Nagy Áruház

Izgalom és tragédiák, tűzvész és elegancia kísérték végig az Andrássy úti Párisi Nagy Áruház történetét. A csinos épület eredetileg a Terézvárosi Kaszinó otthonának épült, a szórakozás fellegvárában pedig a luxus alkotta a kulisszákat. Étterem, biliárd- és olvasószobák, a bálteremben pedig Lotz Károly freskói gyönyörködtettek. Ezt az épületet vásárolta meg Goldberger Sámuel, akinek korábbi, Rákóczi úti üzletháza rövidzárlat miatt leégett, a szerencsétlenségnek pedig több halálos áldozata is volt. Goldberger ezek után tiszta lappal, új helyszínen, a biztonsági előírásokat figyelembe véve, az épület teljes újjáépítése után nyitotta meg áruházát, amelyhez szintén rangos párizsi intézmény adta a mintát. A végeredmény lenyűgözte a látogatókat modernségével, csodás szecessziós homlokzatával. Az árakat mégis a középosztályra szabták, a bérlőknek pedig kemény díjat kellett fizetniük azért, hogy portékájukat árulhassák. Az áruház a háború után sokáig az Állami Könyvterjesztő Vállalat raktáraként funkcionált, 1958-tól pedig évtizedeken át itt működött a Divatcsarnok.

Grünbaum és Weiner üzlet- és bérház

Korábbi cikkünkben már részletesen bemutattuk a Grünbaum és Weiner üzlet- és bérház történetét, ami egy olyan telekre épült az Astoria Szálló szomszédságában, amelyből az elmúlt bő száz évben fokozatosan harapott ki egyre nagyobb darabokat a forgalom. A most látható épület 1895-ben épült, a Grünbaum–Weiner Császári Egyenruhakészítő cég megbízásából. Nekik már a korábban itt állt házban is jókora boltjuk volt. 1895-ben aztán elegáns divatszalonokkal, piperét, női konfekciót árusító üzletekkel nyílt meg az itt látható épület, Grünbaumék is maradtak, az alsó szinten pedig sokáig egy bank is működött, míg az épület felső szintjein lakásokat alakítottak ki.

(Borítókép: Polyák Attila - We Love Budapest)

Cimkék

Kapcsolódó írás

Szabadidő

Városi séták #2: Bazárok, bűntények, szerelmek – A budapesti átjáróházak titkos élete

Titkos oázis, romantikus félhomály, macskakő és fakockák: járd be velünk Budapest átjáróházait!

Hasonló tartalmak

Kultúra

Oscar-nap a Művészben

Március 11-én 96. alkalommal díjazza az előző év legjobb filmjeit és filmeseit az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia. Nincs is jobb hangolódó program a gálára, mint a március 10-ei Oscar-nap a Művészben, amikor 13 órától estig jelölt filmeket nézhetünk meg.

Kultúra

Janikovszky-est a vaksötétben – avagy a lemez két oldala

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület közreműködésével március 13-án a Lurdy Moziban egy egyedülálló képzeletszínházi előadásban lesz részünk, A lemez két oldala címmel: Janikovszky Éva írásainak segítségével teljes sötétségben, csak a hangokra és szavakra koncentrálva fedezhetjük fel mindennapjaink rejtett oldalait.

Kultúra

Mai Manó fotográfiái

A PaperLab Galériában kiállított 50 fotóból álló, ingyenesen megnézhető válogatásban olyan alkotásokat láthatunk, amelyeket Mai Manó fotográfus a budapesti műtermeiben készített a századforduló környékén.

Neked ajánlott

A