Kicsit több mint egy éve voltunk először reggelizni a Kaptafában, amikor meghallgattuk Lilla és Barna történetét a néhai cipőkellék-szaküzletről, az átalakításról és az ötletről, hogy a reggeli/brunch kultúráját népszerűsítsék. Azóta már megannyi alkalommal haraptunk a defibrillátorba, habzsoltunk Molnárt és Molnárnét. El is áruljuk, hogy miért nem lehet megunni.

Fotó: Kaptafa
Már nem kell kitartóan magyarázni a helyzetet, hogy számos kávézó és étterem kínál délutánig húzódó reggeliket, és nem is tűnik eltartott kisujjú szlengnek a brunch szó sem. Hogy a bulituristák korgó gyomra vagy a tehetősebb utazók kifinomult ízlése honosította meg végleg a műfajt, az kérdéses (leginkább a kettőre gondolunk együtt), de nekünk sincs szégyenkeznivalónk a királyi reggelik terén. Egy jó szalonnás-hagymás rántotta kiflivel, a nagybetűs és kicsit veszélyes sütőben pirult melegszendó, de a kakaós csiga tejjel is alapvetés és szívnek kedves útravaló.

Barna és Lilla
Fotó: Kaptafa / Szávics Attila
Belebonyolódott viszont a város a nemzetközi brunchfogások alázatos lekövetésébe és csúcsra járatásába. Igazából simán találni jobb avokádótoastot, mint a kaliforniai Venice Beachen, tisztességesebb angol reggelit, mint Londonban, és a New York-i Eggs Benedicteket is meg-megközelíti néhány hely változata. Ez a három fogás szinte minden népszerű reggeliző-/brunchétterem menüjén megtalálható, biztonságosak, kiadósak.
És akkor itt van nekünk a különutas Kaptafa és minden olyan fogás, amit sehol máshol nem találunk meg.

Kedves vendégek
Fotó: Kaptafa / Szávics Attila
Merész és kreatív ez az út, mondanunk sem kell, hogy aki egyszer megreggelizik az Akácfa utcai helyen, visszatapsolja majd az alkalmat, és eljön újra. Elhoz új barátokat, netán a következő potenciális randipartnert... a lenyűgözés része meglesz. A pici konyha és a nem éppen csarnoknyi vendégtér garantálja, hogy szívhez is szólnak majd a reggelik, a már megkedvelt Molnár-kreációkkal, grillszendvicsekkel, édes bundás kaláccsal, bacon-saláta-paradicsom-tojás-szendviccsel. Nem beszélve a már magasztalt rántott koviubiról és a kiadós defibrillátor szendvicsről. Jöttek viszont új szereplők, akik szintén nem állnak be a sorba, hanem újat mutatnak.

Molnár, a rántottával készülő szendvics
Fotó: Kaptafa
Itt van például az „Avokádótoast helyett”, felvállaltan magyarabb finomság, a vegán céklamousse-szal kent kovászos kenyér, ami hozza az édes-sós-földes ízt, amit annyira imádunk a céklában. Ez nyújtózkodik el a jó minőségű kenyéren és válik lokálisan egzotikussá. Lehet ez egy oximoron, de maradjon! Aki pedig mindig maradjon velünk, az a Cloud 9, vagyis a „Mese. Habbal”, ami még a „Hol vagyok?” joghurttal és chilis vajjal kínált buggyantott-tojás-változatára is rálicitál. Ez a langyos tojásos tál ugyanis pillekönnyed Hegyi Vadász sajthabbal érkezik, amibe beletunkolhatjuk a pirított kenyerünket. Nagyon sokszor kanalaznánk reggelire ezt az egyedi tojásos fogást!

„Hol vagyok?”
Fotó: Kaptafa
Ha meleget kortyolnánk a reggelik mellé, akkor a Kaptafa chai lattéját ajánljuk, mert régen ittunk olyan harmonikus fűszeres tejes italt, mint ami náluk készül. Nem a szokásos, unásig ismételt chai lattét kapjuk. Amennyiben limonádéznánk, a málnás-kávés variációt egészen nyugodtan rendeljük meg: egyrészt pörget már maga az üdítő is, másrészt ettől is extra érzésünk van.
Gyakorlatilag a legtöbb dologtól így érzünk náluk: odafigyelésben is csillagos ötösre értékelnénk őket minden alkalommal, de ez az átlagostól merőben eltérő választék az, ami leginkább kiemeli a Kaptafát a budapesti reggeli-/brunchmezőnyből.
Üdítő törzshely, ami szakít az átlagossal, és mer másmilyen lenni!

Nem is vagyok éhes
Fotó: Kaptafa
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!